Talajcserét kellett végezni Kétpónál a kisiklott vonatból kifolyt vegyszer miatt

A Tiszatenyő és Mezőtúr között 2023 júliusában történt vonatbaleset után három évvel végre elkészült a Közlekedésbiztonsági Szervezet zárójelentése. A dokumentumból kiderül, hogy a tehervonat 9 kocsijának kisiklását fékhiba okozta, a vasúti infrastruktúrában keletkezett károk helyreállítása 708 millió forintba került, a kifolyt veszélyes anyag miatt pedig a baleset helyszíne mellett 1 hektáron ki kellett cserélni a talajt.

Több hónapnyi levelezésbe és sok adatigénylésbe került, mire kiderítettünk minden részletet a balesetről. A terméslevágatást a vizsgálati zárójelentés szerint ugyanis a Katasztrófavédelem, a talajcserét pedig a NÉBIH rendelte el, de mindkét hatóság az illetékes kormányhivatalhoz irányított minket. Onnan pedig megkaptuk a talajcserét elrendelő határozatot, amit – meglepetés – a Katasztrófavédelem adott ki 2023-ban.

Tiszatenyő és Mezőtúr között, Kétpó határában 2023. július 9-én kisiklott egy 17 kocsiból álló tehervonat összesen 9 kocsija (az akkori hírekben 12 kocsi kisiklása szerepelt). A szerelvény 5 vagonjában környezetre veszélyes anyag volt, ezek közül a baleset következtében az egyik kocsi (az első hírek még kettőről szóltak) szivárogni kezdett. A helyszínre azonnal kivonult a katasztrófavédelem, a környék 12 házából 40 lakost „védőtávolságon kívülre” küldtek, a közeli vízfolyásokat pedig ideiglenes földsáncokkal védték.

A baleset után adatigénylésekkel igyekeztünk kideríteni, hogy milyen veszélyes anyagok szivárogtak a balesetben, de egy állami szervtől sem kaptunk információkat. Csak a tehervonatot útnak indító, félig osztrák tulajdonban lévő GYSEV válaszolt érdemben a megkeresésünkre: készségesen megküldte a rakománylistát, amin butil-acetát, fenol és nátrium-metilát is szerepelt.

Fékhiba okozta a balesetet

Egy reményünk volt még információt szerezni: az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ), amelynek feladata a légi, vasúti és vízi balesetek, súlyos események független szakmai vizsgálata. A kétpói vonatsiklás után legalább heti kétszer megnéztem a KBSZ honlapján az általuk vizsgált vasúti események 2023-as listáját, de az ominózus balesetnél 3 évig (!) az szerepelt, hogy az eset „vizsgálat alatt” van. Azonban 2026 augusztusában megjelent végre a zárójelentés rubrikában a „kiadva” szó, vagyis befejezték a vizsgálódást.

Ugyan a KBSZ honlapjának átalakítása miatt a zárójelentéseket átmenetileg nem lehet letölteni, hanem email-ben kell kikérni a szervezettől, de ezzel nem volt gond, néhány napon belül megküldték, miután elkértem.

A kétpói vonatsiklásról készült, 2026. március végén szignált KBSZ-jelentésből kiderül, hogy a tehervonat több kocsijának kisiklását az okozta, hogy legkésőbb a kisiklás előtt 18,8 kilométerrel

befékezve maradt a vonatba másodikként besorozott kocsi fékberendezése,

és a folyamatosan súrlódó féktuskó a kocsi menetirány szerinti 5-6. tengelyének kerekeit túlhevítette. Ennek következtében pedig „a kerék képlékeny alakváltozást szenvedett, elvesztette futásbiztonságát, és megindította a végül 9 kocsi kisiklásával járó folyamatot”.

Az esemény, vagyis a tehervonat kisiklásának okaként a KBSZ az alábbi négy dolgot írta be a jelentésbe:

• a fékszerkezet fel nem tárt, feltehetően pneumatikai hibája;
• a kerék-féktuskó kapcsolat sajátossága, miszerint a kocsinál alkalmazott
  kompozit féktuskó képlékenységig hevítette a futófelületet;
• a kocsinál karbantartási hiányosságok voltak azonosíthatók;
• az a körülmény, hogy mindez pályaszemélyzet és diagnosztikai eszközök
  hiányában nem volt a kisiklás előtt felismerhető.

Azt is kiemelik, hogy a balesetet okozó LL IB116 kompozit féktuskó már több hasonló esetet idézett elő Európában: 2016-ban Hollandiában, 2019-ben Franciaországban, 2023-ban Svájcban melegedett fel és okozott kerékdeformitást ilyen féktuskó. Az első kettőnél időben kiderült a hiba, így baleset csak a svájciból lett, ahol az Alpokat észak-déli irányban átszelő, 54 kilométer hosszú Gotthard bázisalagútban siklott ki emiatt egy tehervonat 16 kocsija.

Nagyon drága volt a helyreállítás

A KBSZ-jelentés szerint Kétpónál személyi sérülés nem történt, de a baleset miatt a vasúti pálya több mint 2 km hosszban megrongálódott: a bal vágányon 200 méter hosszban részlegesen, a jobb vágányon 1700 méter hosszban részlegesen, teljes vágányépítést igénylően 360 méter hosszban.

Ezenkívül kidőlt 2 db felsővezetéki tartóoszlop és eltört 9 db szigetelő, továbbá a 162. és 184. szelvény között síncsatlakozó vezetékek rongálódtak és a még üzembe nem helyezett, de már telepített ETCS L2 rendszerhez tartozó 8 darab fix balíz elem megrongálódott. Emellett mindkét vágány mellett a 177+86 és 180+15 szelvényekben létesített utasperonokon az esőbeállók edzett oldalüvegeiből 1-1 darabot a felverődő zúzottkő betört.

A dokumentum szerint

a pálya- és más infrastruktúra-károk helyreállításának költsége 708 millió forint,

a hálózat-hozzáférési díj kiesés 6 millió forint volt.

A vasúti pályahálózat működtetője az eset idején MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
volt, amelynek jogutódja a zárójelentés kiadásának idejére a MÁV Pályaműködtetési Zrt. lett.

A vonatot a GYSEV Cargo Zrt. közlekedtette, a fuvaroztató a Gartner KG volt, a vonat második kocsijának karbantartással megbízott szervezete a VTG Rail Europe GmbH volt.

A vasúti járművekben keletkezett károk is nagyok voltak a KBSZ-jelentés szerint. „2024.01.17-ig a GYSEV CARGO Zrt. által kifizetett, balesethez kapcsolódó
kárszámlák 70 MFt-ot és 10,8 ezer EUR-t tettek ki. A GYSEV CARGO Zrt. 1 db Sggmrrs sorozatú vasúti ikerkocsit gazdasági totálkárra tekintettel selejtezett, és két további Sggmrrs sorozatú kocsit megjavíttatott, ezek kárértéke 35,8 MFt+ÁFA. A VTG végleges kárösszeget 2025. december 22-ig még nem tudott megadni, az előzetes kár értéke 583 ezer EUR (2025. február 10-én).” – olvasható a dokumentumban.

A tehervonat július 9-én kisiklott kocsijai és a megrongált pálya Kétpó forgalmi kitérőnél 2023. július 10-én. (fotó: MTI/Mészáros János)

Talajcsere kellett a kifolyt vegyszer miatt

A KBSZ jelentése röviden kitér a vonatbaleset miatti környezeti károkra is. Szerepel az anyagban például, hogy „Az eset idején a vasúti pálya környezetében több helyen bozóttüzek keletkeztek”. Ennek oka a második kocsi beragadt féke volt: „A súrlódó féktuskó felmelegítette a forgóváz kerékpárjait, egyben a féktuskóból is izzó darabok váltak le, amelyek a 47. szelvénytől kezdve több helyen meggyújtották a pálya menti aljnövényzetet, gabonát.”

Méghozzá egy hosszú szakaszon égett a zöldterület: „A tűz 7 kilométeren keresztül foltokban jellemzően aljnövényzetet érintett Szajol felőli irányából Kétpó felé vezető sínpárok mellett 1 helyen 10 ha területen lábonálló búza égett.”

Szerencsére a KBSZ jelentése említi a kisiklott tehervonatból kifolyt veszélyes anyagot is, amiről korábban egy állami szerv sem volt hajlandó elárulni semmit.

„A RID 90/3082 veszélyességi bárcával ellátott 33 68 4964 044-4 pályaszámú kocsiról leesett és rongálódott tartályból az egészségre és környezetre veszélyes Genaminox folyékony m.n.n. (Amine C12-C18 Alkyldimethyl N-oxide, nyersanyag tisztítószerekhez) anyag a szabadba jutott és a jobb vágány melletti mezőgazdasági területre folyt. A Katasztrófavédelem kb. 1 hektáron a termést zölden levágatta a termelővel és a NÉBIH talajcserére kötelezte. A mezőgazdasági termelő közlése szerint a kár: kb. 1 millió Ft.”

Ebből a részből tehát végre kiderül, hogy a kisiklott tehervonatból pontosan mi folyt ki a környezetbe, és az anyag veszélyességét jól mutatja, hogy ki kellett cserélni a talajt azon a területen, ahova jutott belőle.

Annak érdekében, hogy még többet megtudjunk a szennyezésről, közadatigénylésben kértük ki a KBSZ-jelentésben említett NÉBIH-től a talajcserét elrendelő határozatot. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal azonban azt válaszolta, hogy ők nem rendelkeznek talajvédelmi hatósági jogkörrel, vagyis nem ők rendelték el a talajcserét. Azt javasolták, hogy a megyei kormányhivatalt keressük, mert annak van hatásköre és illetékessége az ügyben.

A termés levágatásával kapcsolatos döntést pedig a KBSZ jelentésében említett katasztrófavédelemtől kértük ki közadatigénylésben, de sajnos hiába. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ugyanis a válaszadási határidő lejártára emlékeztető üzenetünk után szeptember végén azt közölte, hogy nem kapta meg a KiMiTud-on beadott adatigénylést. Ezután újra elküldtük nekik egy sima emailben, amire azt válaszolták, hogy terméslevágás elrendeléséről nem hoztak határozatot, a talajcserével kapcsolatos dokumentumokat pedig átadták már a kormányhivatalnak, mert 2024. október 1-től az gyakorolja a vízügyi és vízvédelmi hatáskört.

A vizet féltették a kiömlött anyagtól

A területileg illetékes Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatalnak már a NÉBIH hozzájuk irányító levele után beadtunk egy közadatigénylést, így a katasztrófavédelem válasza után nem volt teendőnk, csak vártunk tovább.

2026. október 14-én, a törvényi határidőn belül megérkezett a kormányhivatal válasza: elküldték a kétpói talajcserét elrendelő határozatot, amit a kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztályának jogelődje, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hozott 2023-ban.

A határozatban a kisiklott vonatot közlekedtető GYSEV-Cargo Zrt.-t kötelezték arra, hogy a talajra kijutott szennyezőanyagot 2023. augusztus 31-ig gyűjtse össze, szállítsa el és ártalommentesen helyezze el; a sérült tartályban maradt anyagot helyezze át egy megfelelő biztonságú edényzetbe anélkül, hogy a talajra jutna belőle; végül pedig a szennyezett talajt távolítsa el, cserélje ki.

Az indoklásban pedig leírta a katasztrófavédelem, hogy miért volt erre szükség: „A baleset következtében a vasúti szerelvény 9 db kocsija kisiklott, ezek közül 1 db kocsi 40 m3 -es tartálya megsérült, abból vegyi anyag szivárgott. (…) A sérült tartályt szállító kocsi a vasúti pálya szomszédságában lévő mezőgazdasági területre sodródott.

A tartályból növényvédőszer (amine c12 c18 alkildimetilN-oxid) szivárgott a talajra nagyobb mennyiségben,

50-60 m-re a szomszédos Harangzugi I. csatorna meghosszabbításától. A műszaki mentés során árkot és sáncot húztak ki a sérült tartály és a csatorna közé, hogy a szennyezés a csatornába gravitációsan ne kerülhessen bele.

A katasztrófavédelmi mobil labor a csatornából (7+500 km szelvény) felszíni mintavételt végzett, a csatornában vízminőségromlást nem tapasztaltunk. A csatorna leszakaszolása megtörtént. A KÖTIVIZIG III. fokú vízminőségi kárelhárítási fokozatot rendelt el 2023. július 9-én és a KP-008915-147/2023 számú levelében kérte Hatóságunktól a szükséges kárelhárítási intézkedések megtételét.”

A kisiklott vonat egy része (forrás: MÁV/YouTube)

Vagyis a 2023. július 9-én történt vonatkisiklás után bő három évvel később, összesen 9 közadatigénylés segítségével sikerült megtudni, hogy pontosan mi történt, milyen vegyszer jutott ki a baleset miatt a környezetbe, és milyen intézkedéseket tettek az ügyben. Ahelyett, hogy mindezt a hatóságuk maguk hozták volna nyilvánosságra önként, az esemény után a lehető leghamarabb.

Erdélyi Katalin

A címlapkép Átlátszó-montázs (forrás: a MÁV drónvideója a vonatról)