Belvárosi ingatlanmutyi II.: mi lenne Pintérből egy Rejtő-regényben?

A rendszerváltást megelőző zavaros években próbálgatta szárnyait Rack László, a belvárosi ingatlan-kótyavetye egyik kedvezményezettje, aki utóbb több cégben is Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter cégtársa lett. Regényes életútját a titkosszolgálati levéltár és a cégbírósági iratok segítségével mutatjuk be.

Rack László a belvárosi ingatlanügyek egyik rejtői figurája. Szerteágazó cégérdekeltségei az IT-szektortól a vendéglátáson át az ingatlanbizniszig sok mindennel foglalkoznak. 1997-1998-ban RPV Kereskedelmi Kft. néven hármasban tulajdonoltak céget Pintér Sándorral és a rendőrminiszter évtizedes bizalmasával, volt kabinetfőnökével, egykori rendőrségi gazdasági vezetővel, Valenta Lászlóval.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az alvilágtól a fényes belvárosig

Pintér Sándor közvetlen közelébe is elvezetnek az V. kerületi ingatlanbotrány szálai – cikkorozatunk első részében a belügyminiszter egykori üzlettársa, Rack László  ingatlanügyeit ismertettük: e szerint legkevesebb három belvárosi ingatlanhoz jutott a 30 százalékos akciós kiárusításon. Rámutattunk néhány párhuzamra a sajtóban csak Portik-közeli Károly körúti mutyiként emlegetett ingatlaneladással, illetve az egész értékesítés-sorozattal kapcsolatos jogi aggályokra. A következő, harmadik részben a másik nagy belvárosi kedvezményezett a józsefvárosi kínai piacot egykor működtető Szetlik-Pápa család kapcsolatait mutatjuk majd be: az átfedéseket a Rack-sztorival és a kötődést úgy a budapesti éjszakai élet, mind a legmagasabb politikai elit irányába.

Rack – Valenta és mások mellett – alapítója volt 1997-ben az akkor Pintér legnagyobb részvénycsomagjával létrehozott Preventív-Security Zrt.-nek. A cégbe a későbbi belügyminiszter 3,9 millió forintot tett be. (Nem sokkal ezután egyébként az utóbb bombagyárosként emlegetett Dietmar Clodóval tárgyalt biztonsági üveg-vásárlásról; holott a nemzetközi kalandor német kiadatási aktája megfordult a korábban Pintér irányította rendőrségen is, később pedig a Clodo által bérelt ingatlanban talált robbanóanyagok miatt Magyarországon is büntetőeljárás indult a Preventív korábbi tárgyalópartnere ellen.)

A valahai Pintér-cég második legnagyobb részvényese alapításkor az OTP volt, leányvállalatával (az OTP Garanciával) együtt 2,8 milliós pakettel, Rack és Valenta 500-500 ezret fektettek be. (Voltak még más alapítók is, például Tölgyesi Vilmos, a BKV későbbi műszaki igazgatója, a végkielégítési botrány egyik kedvezményezettje.)

A közgyűlési jelenléti ívek szerint Rack nem volt túl aktív: sosem jelent meg, de egészen 2005-ig részvényes maradt, amikor is a Danubius-csoport megszerezte a Preventív kizárólagos tulajdonát (2000-ben szálltak be tőkeemeléssel a valahai Pintér-cégbe, amelyből az első számú alapító 1998-as, első miniszteri kinevezésekor távozott, miközben számos bizalmasa, köztük Valenta is még évekig a cégnél maradt).

1998-ig a Rack-fivérek és Valenta tulajdonosok voltak a valutaalapú befektetési lehetőségeket kínáló Vertikum Befektetési Alapkezelőben – a később rt-vé alakult, Zubek János egykori határőrtiszt és Bács-Kiskun megyei olajvállalkozó vezette cég engedélyét 2002-ben a pénzügyi felügyelet visszavonta, majd 2003-ban a bíróság hivatalból törölte az rt-t. 1997-ben az ÁPV Rt. kezében levő Novocash Kft.-n keresztül az állam is ott állt Rack mellett az azóta az RL Finance Ingatlanközvetítő Kft.-be olvadt, szintén ingatlanos RL Invest Kft. alapításánál.

A sorozatunk első részében bemutatott cég, a belvárosi ingatlantulajdonossá vált RA Trade-be utóbb beolvadt Rack Computer Kft.-ről pedig az tudható, az oktatási tárca 2004-es vizsgálata szerint azon kevés cégek között volt, amelyek gyanún felül álltak a Sulinet Expressz program beszállítói közül. A cég egyben a kiindulópontja annak az átjárásnak, amely a mostani ingatlanbotrányt a Hunvald-féle erzsébetvárosi ügyekhez kapcsolja.

Átjáró a Hunvald-botrányba

Az indulásától hét éven át a Rack Computer érdekeltségébe tartozó Szurdok Investment Kft. példáján az is látszik, létezik átjárás a Hunvald-féle erzsébetvárosi és a mostani, belvárosi ingatlanügyek kedvezményezettjei között. A mára felszámolt, eredetileg egy üllői úti ingatlan kezelésére alapított vállalkozás 2009-ben került át Rackék közeléből egy ciprusi vállalat érintésével a JS Bach Ltd. érdekeltségébe.

A seychelles-i tulajdonos a Michael Lynn ír ingatlanfejlesztő nevéhez fűződő magyar ingatlanos cégcsoport több tagjában is feltűnik, mi több, a Szurdok ügyében is Lynn képviselte a céget. A Beszélő korábbi összesítése szerint Lynn lett az egyik végső tulajdonosa az erzsébetvárosi Klauzál u. 8-10. alatti ingatlannak, amit az önkormányzat 2004-ben értékesített. Lynn-nek 2009-ben már kisebb gondja is nagyobb lehetett annál, mint hogy milyen céget vesz a nevére: a férfi 2007 októberében nyolcvanmillió eurós adósságot hátrahagyva menekült el Írországból.

Lynn kiadatását legutóbbi állomáshelye, Brazília legfelsőbb bírósága alig pár hete szavazta meg, az ingatlanfejlesztőt az ír ügyészség 33 vádpontból álló vádirattal várja. Hazai vádlott is felbukkan a céghálóban:egy gyógyszernagykereskedő kft cégjegyzésre jogosultja Rack és mások mellett Schönthal Henrik volt 1989-1991-ben – utóbbi a Kulcsár-féle K&H-s brókerbotrány miatt áll a bíróság előtt.

Feltárul a titkosszolgálati levéltár

Az a kevés, ami a jelenleg hatvan éves Rack László korábbi életéről, egykori kapcsolatrendszeréről tudható, nem feltétlenül vetíti előre, hogy utóbb vezető bűnüldözőkkel tevékenykedik majd együtt. Az üzleti életben a nyolcvanas évek közepe-végefelé bukkant fel. Az időszak a csempészet, elsősorban a tiltólistás nyugati technológiai termékek feketepiacának virágkora volt Magyarországon.

A fogyasztók által áhított portékák, köztük a friss fejlesztésű Commodore 64 számítógép behozatalát fiktív ajándéklevelekkel papírozták le, a határátlépéseket nagyban segítette, hogy az e tevékenységben utazó vállalkozóknak diplomata vagy állambiztonságis segítőik voltak; utóbbiak jellemzően futárként működtek, akad közöttük, aki a legmagasabb, úgynevezett M800-as kódolású, visszavonásig érvényes határátlépési engedély birtokában szabadon sétált ki-, s be a vasfüggönyön át.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) számos korabeli büntetőeljárás dokumentumait őrzi, igaz, meglehetősen hiányos és nehezen áttekinthető formában. Rack neve bizonyos Sz. Miklós és társai ellen jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység és üzérkedés miatt folyt procedúra irataiban bukkan fel – Rack szerepe a papírokból egyértelműen nem kibogozható, alighanem számítógépes alkatrészeket kereshettek nála a nyomozók, de gyanúsított nem volt, laza kapcsolata a társasághoz azonban több mint valószínű. Igaz, az is persze, hogy demokratikus jogi és gazdasági rendszerben értelmezhetetlenek a tettesek terhére rótt cselekmények (úgyis mint import).

A rendszerváltozás előtti bűnüldözésre rálátó forrásunk ugyanakkor fajsúlyosabb ügyet is említett: az ORFK vizsgálati osztálya a nyolcvanas évek közepén hónapokig tartó operatív nyomozás eredményeképpen fülelt le egy aranycsempész bandát: hatalmas tételben, éveken keresztül hoztak be olasz aranyat Ausztria felől, majd készpénzben vitték ki az árát, méghozzá akkora összegeket, hogy a tranzakciókat követően megmozdult a jegybank forint-schilling árfolyama is.

A rendőrök akkori gyanúja szerint a számítástechnikai szürkeimportőrök nekik is segédkezhettek. A felderítés egyébként már akkor is nehézségekbe ütközött, egy országszerte 53 helyen, összehangolva tartott házkutatás során például egyik helyszínen sem találtak semmit, nyilvánvaló volt, hogy szivárog az információs rendszer – emlékeznek ma vissza az egykori bűnüldözők.

Az operatív adatgyűjtés célszemélyei közül többek ellen le sem lehetett folytatni az eljárást, esetükben „nemzetbiztonsági érdek” gátolta a procedúrát – legalábbis egykori ügyészségi forrásunk úgy emlékezik, felettesei annó ezzel magyarázták, hogy egyik reggel üresen találták az egyik őrizetbe vett terhelt celláját. Az efféle mentesítésre a törvény ugyan már ekkor sem adott lehetőséget, mégis előfordult, hogy az állambiztonságnak dolgozó terheltek kimenekülhettek a bűnvádi procedúrákból. Úgy hírlett az ügyészségen, hogy a Magyar Nemzeti Bank valahai legendás-nagyhatalmú elnökhelyettese, Fekete János személyes telefonja is segítette az eset eltussolását.

A nemzetbiztonsági érdekektől a maffiaperig

A mára nyugalmazott bűnüldözők szakmai emlékezetében máig előkelő helyen szereplő aranycsempész-banda egyik központi figurájának a már ekkor is Bécsben élő ékszerészt, Gy. Pétert tartották a rendőrök, aki gyanújuk szerint bizományosként házalt az olasz arannyal. Ő csaknem egészen három évvel ezelőtti haláláig aktív maradt a magyarországi üzleti életben a rendszerváltozás után is, s nem is akárkikkel dolgozott.

1994-1999-ben igazgatósági tag volt például az alvilági Conti-Car-csoport cégében, a jelenleg felszámolás alatt álló H-Build 2000 Rt.-ben, ugyanabban az időben, amikor Radnai László a csoport központi figurája is. Radnait utóbb a kecskeméti maffiaperben ültették le 2006-ban, csakhogy 2012-ben „egészségi állapotára tekintettel” kiszabadult. Mindezt nem nehéz a „nemzetbiztonsági érdek” visszatéréseként értékelni, tekintve, hogy törvényszéki bennfentesek meggyőződése: Radnai tette a hőn óhajtott terhelő vallomások egy részét Portik Tamás újra megnyitott büntetőügyeiben (csalás és orgazdaság gyanújával 2014 decemberében Radnait ismét lefogták, állítólag hamis kölnikkel kufárkodott – az alvilágban otthonosan mozgó források ugyanakkor azt sejtetik: a rendőrség inkább biztos közelben akarta tudni kedvenc tanúját).

Portikról a belvárosi ingatlanügyek kapcsán is szó esett. A most szinte valamennyi megfejtetlen főbenjáró gaztett elkövetésével, köztük az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai merénylettel megvádolt férfit Pápa Marianne élettársaként emlegették – bár az asszony ezt nemrég cáfolta -, miközben Pápa családi érdekeltsége szintén kedvezményezettje az önkormányzati kiárusításnak. Az asszony Szetlik Ferenc vállalkozó özvegye – a sokoldalú családot sorozatunk következő részében mutatjuk be.

Az „aranyos” kapcsolat máshol is felbukkan a sajátos állambiztonsági kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók eredeti tőkefelhalmozásában. Az Sz. Miklós és társai ügyében eljáró nyomozók az ÁBTL-ben őrzött iratok szerint arra jutottak: szervezett hálózat segítségével érkeztek a PC-alkatrészek Magyarországra, a lánc kiindulópontja az osztrák Plantronik GmbH – az akkori szervek megfogalmazásában a „bécsi cionista maffia” fedőcége – volt.

A Horn-kormány idején cége, a Nádor ’95 Rt. révén a magyar nemzetbiztonságnak titkosszolgálati eszközöket szállító Szász András vezette Plantronikról az Index cikkéből az derült ki: 1989-ben 500 tonna (!) aranyrúd szállítására vállalkozott a Szovjetunióból Svájcba. A magyar bűnügyi krónikákban bombagyárosként emlegetett Dietmar Clodo pedig – aki történetesen a Preventív-Security-t képviselő Pintérnek próbált meg biztonsági üveget eladni 1997-ben – azt mondta a HVG-nek adott interjújában: Szász segítségével vetette meg a lábát a budapesti üzleti életben, első magyarországi irodája a Planktronik magyarországi fiókjában működött.

Szász András jelenleg az MVM offshore-ügyeinek vádlottja, és az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint spanyol cégén keresztül a jelenlegi MVM-vezér Baji Csabát is pénzelte.

Rádi Antónia

Közreműködött Sarkadi Nagy Márton.

(Folytatjuk. A teljes cikksorozatot itt lehet elérni.) 

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Best of 2014

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!

Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat

Vadászháza épült Semjénéknek Gánton

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén

Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása

Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot