Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

cimlap2logo

Különös szavazat-ellenőrzési módszer nyomaira bukkantunk a Borsod megyei Forró községben az önkormányzati választásokon. A legendás láncszavazás vagy a korszerűbb telefonos szavazólap-bemutatás helyett egész egyszerűen több ember esetében nyílt szavazássá változtatják a voksolást. Néhányan fellázadtak az évtizedes gyakorlat ellen.

Az Átlátszó értesülései szerint az ország számos településén gyakorlattá vált az utóbbi hetekben, hogy a közfoglalkoztatottak ténylegesen nem dolgoznak. „Fél nyolckor felveszik a munkát, fél kilenckor már otthon van mindenki”- állította több településen több forrásunk. De akik kint vannak, azok is jobbára üldögélnek.

A forrói Fő utca melletti vízelvezetőben például vastagon áll a rohadó üledék – dacára annak, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint szeptemberben 190 közfoglalkoztatott dolgozott a településen. Mint a forrói példa is mutatja, azokon a településeken, ahol számottevő roma szavazó van, a polgármesterek most az ő kegyeiket keresik – igaz, vannak bizonyos elvárások is, de ezek nem a munkával kapcsolatosak.

A modell nem túl bonyolult: ahol a lakosság összlétszámához viszonyítva jelentős számú roma él, ott az lesz polgármester, akire ők szavaznak. Ezek a települések jellemzően az ország legszegényebb régióiban találhatók, ahol a 22 ezer forintos segélyen kívül a közmunka az egyetlen jövedelemforrás. A kisebbségi önkormányzatok működése alaphelyzetben merő formalitás, de ha a polgármester a kisebbségi önkormányzat vezetőire bízza annak eldöntését, hogy ki kaphat közmunkát, akkor a helyi roma vezető tényező lesz a településen.

Négy éven keresztül alapvetően ő bajlódik a romák problémáival, a polgármester pedig szentesíti a döntéseit. A helyi roma vezető a választások idején közvetíti a polgármesteri intenciót: amelyik roma megfelelően szavaz, az a következő négy évben is kaphat munkát, lakhatási támogatást, rendkívüli segélyt, egyebet – sőt, csak az kap munkát, egyebet, aki megfelelően szavaz. Könnyű belátni, hogy ezzel a sajátos munkamegosztással a helyi establishment minden tagja jól jár.

Közmunka csak voksért: nyílt szavazás volt Borsodban from atlatszo.hu on Vimeo.

A választási eljárásról szóló törvény nem írja elő kötelezően a szavazófülkében történő szavazást. Aki akar, szavazhat azon kívül is. Például egy asztalon, amelyik épp ott van a helyiségben, nem messze a bizottság asztalától. Mellette pedig ott áll a polgármestert jelölő szervezet vagy a kisebbségi önkormányzat delegáltja – ennek az aktornak a kontrolláló jelenléte már önmagában is erősen befolyásolja a választót.

A gyakorlat azonban az, hogy a „soft” ellenőrzésen túl a szavazók a szavazólapot – külön felszólítás nélkül is – bemutatják a delegáltnak. Mindenki nem szavazhat a fülkén kívül, az nagyon feltűnő lenne: sokan segítséget kérnek a bizottságtól, mert vagy nem látnak jól, vagy írástudatlanok – teszik ezt akár annak dacára is, hogy a jogosítványukkal igazolják magukat. Ebben az esetben vagy a helyi hatalmi network bizottságba delegált tagjai, vagy kisebbségi önkormányzat delegáltja megy be a fülkébe segíteni a szavazót a szavazólap kitöltésében.

Jelenlétünk a településen erősen nehezítette a bevált szisztéma működtetését, de nem akadályozta meg: a regnáló roma vezetés még a szavazás napján is hangosan hirdette, hogy ne féljen senki, a törvény nem tiltja a nyílt szavazást – a szavazókörben pedig a szemünk láttára mutogatták a szavazók a kitöltött szavazólapot a megfelelő delegáltnak.

Korábbi cikkeink választási anomáliákról

Csúnyán elbánt az újszentiváni polgármester az Átlátszónak nyilatkozó falubeliekkel

Így büntet a polgármester: kirúgták a választási járdát építő közmunkásokat

Voksturizmus és gerrymandering: az újszentiváni csoda

Voksturisták után kutatnak Abaújlakon bejelentésünk nyomán

A Borsod megyei Forró községben idén fellázadt a helyi közösség egy része, és nyíltan szembefordultak az eddigi gyakorlattal. Ahogy az egyikük mondja: „Mi csak azt szeretnénk, hogy ne kelljen nyíltan szavazni”. A helyzet a választás előtti éjszakán már pattanásig feszült, sokan tömegverekedéstől, vérontástól tartottak. Végül rendben lement a választás, csak egyszer kellett kihívni a rendőröket az egyik szavazókörbe egy kisebb dulakodás miatt.

A dolog természetéből adódóan a lázadók a mostani kisebbségi és önkormányzati választáson a regnáló vezetés konkurenseként léptek fel, elfogulatlannak tehát semmiképp nem tekinthetők.

Becker András

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor,  a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!