50 helyett 87,5 milliárdba kerül a csengeri okosbörtön férőhelybővítés miatt

37,5 milliárd forinttal drágábban épül meg a csengeri okosbörtön – tudta meg lapunk egy közadatigénylésnek köszönhetően. A kivitelezést a kormányközeli West Hungária Bau végzi, mivel azonban a beruházást mentesítették a közbeszerzés alól, a szerződésmódosítás és az árváltozás nem volt nyomon követhető az EKR-ben. Az új börtön 1500 férőhelyes lesz, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) szerint jelenleg előkészítő feladatokat látnak el benne a dolgozók.

Bár országszerte sokkal többet terveztek, végül csak egy új (nem konténer) börtön épült meg a 2016-ban bejelentett férőhelybővítési program keretében. A kulcsok nélkül, arcfelismerő rendszerrel működő létesítmény a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengeren található öt és fél hektár területen. A büntetés-végrehajtási intézet átadását 2024 őszére tervezték, de látványos avatóról nem találtunk képeket. A BvOP szerint ennek ellenére a börtön már működik.

2023 tavaszán vette észre a K-Monitor a kif.gov.hu-n, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) 50 milliárd forint értékű szerződést kötött a West Hungária Bau Kft.-vel (WHB) a csengeri börtön építésére.

A kormányközeli cég közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kapta meg a megbízást,

miután az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága (a Nemzetbiztonsági Kabinet kérésére) 2022 februárjában mentesítette a közbeszerzés alól a projektet. Hogy miért, az nem derült ki: a határozatot ugyanis zárt ülésen hozták meg, aminek a jegyzőkönyve nem nyilvános.

Már az 50 milliárd is hatalmas összegnek tűnt, hiszen az eredeti, 2018-as tervek szerint még csak 3,9 milliárd forintot szántak 4 darab (!) 500 fős börtön megépítésére. Igaz, ennyiért (vagyis 900 millió forint/létesítmény) végül senki sem vállalta a kivitelezést.

37,5 milliárd forinttal drágult

Mivel az új börtönről viszonylag keveset lehetett hallani az utóbbi időben – és az orosz-ukrán háborúra hivatkozva számos állami beruházás ára megemelkedett –, közadatigényléssel kértük ki a BvOP-tól, hogy mit lehet tudni a létesítményről. A következőket kérdeztük:

1. Működik-e már a létesítmény? Ha nem, miért nem, és mikor nyitják meg?
2. Változott-e az építkezés ára az eredeti 50 milliárdos összeghez képest? Ha igen, miért és mennyivel?
3. Hány fő jelentkezett eddig az új csengeri börtönbe bv. dolgozónak? Közülük mennyit találtak alkalmasnak, illetve hány főt vettek eddig fel és milyen munkakörökbe?

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának válasza szerint a Csengeri Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 2024. október 1. óta működik, a személyi állomány „előkészítő feladatokat” lát el. A Magyar Helsinki Bizottság információ szerint március végén még egyetlen fogvatartottat sem tartottak nyilván a bv. intézetben.

A BvOP videója az építkezésről 2023 novemberében

Az építkezés áráról a BvOP a következőket írta: „a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény XIV. Belügyminisztérium fejezete tartalmazza a biztosított forrást.”  Megnéztük a hivatkozott törvényi helyet, ahol egyetlen sort találtunk, ami a csengeri börtönre vonatkozhat.

Eszerint az új büntetés-végrehajtási intézet 50 milliárd helyett már 87 555,7 millió, azaz 87,5 milliárd forintba kerül.

A BvOP szerint az eltérés oka „a további 500 fős férőhely, valamint a kapcsolódó munkáltatási csarnok és szolgálati házak.”

Vagyis pluszmunkákkal bízták meg a kivitelezőt, ami pluszpénzbe kerül.

Részlet a 2023. évi LV. törvényből

A BvOP-tól azt is megtudtuk, hogy „eddig összesen 3084 fő jelentkezett a Csengeri Országos Büntetés-végrehajtási Intézet állományába. A jelentkezők közül eddig összesen 557 fő minősült alkalmasnak és került felvételre, a felvételi eljárások a felmerülés igényében zajlanak.” Ez elvileg még nem a teljes létszám, hiszen a korábbi híradások szerint a létesítmény 700 főnek biztosít majd munkát.

Azt viszont, hogy pontosan milyen munkakörbe hány főt vettek fel, a BvOP nem árulta el. Ugyanis azt állítják, hogy

a felvételre került személyek kimutatása munkakörök szerinti bontásban nem áll rendelkezésükre,

és mivel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (2a) bekezdés b) pontja alapján az adatkezelőknek 2023 óta nem kell új adatot előállítaniuk, elutasították a válaszadást.

„Kérdéses, milyen módon töltötték fel szakemberekkel az intézményt, ha azt sem regisztrálják, milyen munkakörökbe vették fel az embereket”

– vetette fel Krámer Lili kriminológus.

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa lapunknak elmondta, ők is igényeltek közérdekű adatokat nemrégiben a BvOP-tól, amiben arra is rákérdeztek, mikor nyit meg a csengeri börtön, és mikor kezdik feltölteni fogvatartottakkal. Erre a kérdésre azonban nem kaptak választ, a BvOP álláspontja szerint ugyanis a közpénzből épülő, jelentős közfeladatot ellátó börtön átadásával kapcsolatos kérdések nem minősülnek közérdekű adatnak.

Kulcsok nélkül

Tavaly áprilisban az Index közölt részletes cikket arról, milyen lesz az új csengeri okosbörtön.

Mint írták, a kiemelt biztonságú létesítményben többek között olyan technológiát is alkalmaznak majd, amellyel a fogvatartottak minden útját kontrollálni lehet, és a mesterséges intelligencia segítségével elemezhetik a viselkedésüket, arckifejezésüket. Ha nem a megszokott módon viselkednek, a rendszer jelzést küld a felügyelőknek, hogy fel kell készülni valamilyen rendkívüli eseményre.

A börtönajtók kulcs nélkül, arcfelismerő rendszerrel működnek, az elítéltek pedig egy zárt online csatornán keresztül tudják intézni az ügyeiket.

Az épülő csengeri börtön 2024 elején. Fotó: BvoP/Facebook

A létesítményben a fogvatartottaknak többek között tanulási és munkáltatási lehetőséget is biztosítanak: az intézet területén egyebek mellett oktatóhelyiségek és két munkacsarnok is helyet kap.

A rabok már az építkezésben is részt vettek, ami egyébként nem volt problémamentes. Tavaly májusban többen rosszul lettek munkavégzés közben, előtte pedig egy bv. dolgozó vesztette életét a helyszínen.

Túlzsúfoltak a börtönök

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot, ezért a kormány 2016-ban férőhelybővítési programot hirdetett. Eredetileg Kunmadarason 1000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték.

A kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a férőhelybővítési programot, és első körben 46 milliárd forintot szánt a célra. Bár ez összeg később megnőtt, végül – a csengerit kivéve – egyetlen új börtön sem épült meg.

Csupán konténerbörtönöket és új épületszárnyakat alakítottak ki Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán, Szegeden, Tökölön, Baracskán, Veszprémben, Kiskunhalason, Tiszalökön és Miskolcon. A beruházásokat két kormányközeli cég: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. és a Paár Attilához köthető West Hungária Bau Kft. (WHB) végezte el nettó 5,2 és nettó 10,1 milliárd forintért.

Pedig az új büntetés-végrehajtási intézetekre szükség lett volna, hiszen a fogvatartottak száma folyamatosan nőtt, és 2022-re meghaladta a 19 ezer főt is. Abban az évben a börtönök összesített telítettsége 107 százalékos volt. 2023-ban a fogvatartottak száma annak ellenére nem csökkent jelentős mértékben, hogy több mint 2000 elfogott külföldi állampolgárságú embercsempészt engedtek szabadon.

A Magyar Helsinki Bizottság által kikért adatok szerint ugyanis

2025. március 31-én ismét csaknem 19 ezren raboskodtak a magyar börtönökben.

„Mivel tavaly több százéves börtönt bezártak (Győr, Eger, Szekszárd), és a szolnoki intézetet felújítják, március végén ismét komoly, 112%-os túlzsúfoltság uralkodott a magyar börtönrendszerben, miután 18 988 ember volt elhelyezve 17 024 férőhelyen. 27 bv. intézetből 20 volt túlzsúfolt (ebből 12 intézet működött 110% feletti létszámmal, és kettő 120% felettivel)” – mondta el lapunknak Krámer Lili.

Krámer Lili egy belfasti konferencián. Fotó: Michael Cooper

A kriminológus hangsúlyozta, abban szakmai konszenzus van Európában, hogy önmagában a férőhelybővítés nem oldja meg a börtönök kapacitásproblémáját.

„Fejleszteni kellene az alternatív szankciók végrehajtását, és jól működő szakpolitikai megoldásokat kitalálni arra, hogy ne a börtönökre háruljon a súlyos szociális és mentális problémák „kezelése” hazánkban. Tehát csak az kerüljön börtönbe, akinek az esetében más megoldás már nincsen” – magyarázta a szakértő.

Kormányközeli cég építi

Ahogy a konténerbörtönök, úgy a csengeri létesítmény építésével is a West Hungária Bau Kft.-t (WHB) bízták meg.

A cég többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes legfrissebb listája szerint Paár 79,7 milliárd forintos vagyonával jelenleg az ország 36. leggazdagabb embere.

A WHB éves forgalma 2023-ban 113 milliárd forint volt, a nyeresége pedig meghaladta a 18 milliárdot. Ebből 7 milliárd forint osztalékot vettek fel a tulajdonosai.

A cég jó eredményeihez nagy valószínűséggel hozzájárultak azok a milliárdos közpénzes megbízások is, amiket az elmúlt években nyert el a WHB. Többek között például ez a cég bontja le a Magyar Rádió épületeit a Palotanegyedben, de az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésére kiírt 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tenderen is a WHB lett a befutó, akárcsak a Stáhly utcai szakrendelő átépítésénél.

Ennek ellenére a többségi tulajdonosa, Paár Attila idén év elején arról panaszkodott, hogy az építőipar mögött „nagyon nehéz évek vannak” és 2024 különösen rossz volt, de azért büszke arra, hogy a cége „ebben a cseppet sem könnyű gazdasági helyzetben” is talpon tudott maradni.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Rétvári Bence parlamenti államtitkár egy sajtótájékoztatón (fotó: BvOP)