Megkaptuk a leiratát annak a levelezésnek, amiben nyakatekert érvekkel próbálta megmagyarázni a BVOP, hogy miért nem akarja kiadni nekünk a börtönőrök ellen indult fegyelmi eljárások számát.
Tavaly decemberben kikértük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BVOP), hogy hány tiltott tárgyat találtak a fogvatartottaknál a kapcsolattartás szigorítása óta, és hány bv-dolgozóval szemben indult eljárás azzal a gyanúval, hogy közreműködtek tiltott tárgyak bejuttatásában.
A fegyelmi eljárások adatait nem küldte meg akkor a BVOP arra hivatkozva, hogy ezek döntéselőkészítő adatok, és a büntetőeljárásokat nem is ők, hanem a rendőrség indítja meg. Jogászaink álláspontja szerint az adatok kiadásának megtagadása jogellenes volt, ezért panaszt tettünk a BVOP ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Ez használt, március végén a NAIH felszólítására a BVOP kiadta a fegyelmi eljárások számát.
Május elején megkaptuk a NAIH levelét az ügyben lefolytatott vizsgálatról. A dokumentumból kiderül, hogy a BVOP egészen észveszejtő indokokkal érvelt az adatok eltitkolása mellett.
A BVOP többek között azzal magyarázta az igénylésünk megtagadását, hogy
A “tiltott tárgyak intézeti bontásban történő kiadása befolyásolhatja a büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerével kapcsolatos stratégiai döntések, továbbá a személyi állomány eljárásrendjét és a kapcsolattartási normák módosítására, illetve a feladatok végrehajtása során követendő eljárásrendre, magatartásra vonatkozó döntések megalapozását” – ezért adatigénylésünk a BVOP feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátásának “veszélyeztetésére alkalmas”.
Az adatok megismerése alapján “egy civil személy, jelen esetben újságíró által tévesen levont következtetések nyilvánosságra hozatala alkalmas lehet a fogvatartás biztonságának veszélyeztetésére”.
A büntetőeljárásokat nem ők folytatják le, hanem a rendőrség, így azok adatait nem kezelik.
Az eljárás befolyásolásáról
A NAIH álláspontja szerint viszont az, hogy bizonyos eseményeket (jelen esetben a tiltott tárgyak bejutását) figyelemmel kísér a BVOP, és azokkal kapcsolatban döntéseket kell hoznia, még nem jelenti azt, hogy erre hivatkozva korlátozhatja a közérdekű adatok nyilvánosságát.
Egyrészt megjegyezte a NAIH, hogy amennyiben a 2017 decemberében beadott adatigénylésünk idején még nem hoztak döntést egy fél, illetve másfél évvel korábban elkövetett jogsértés miatt, akkor annak önmagában is súlyos következményének kellene lennie. De – és ezt mi tesszük hozzá – nyilván nem az, hogy erre hivatkozva statisztikai adatokat titkolhat a BVOP.
Másrészt ezzel kapcsolatban általánosságban is rögzítette a NAIH, hogy
“A folyamatos ellenőrzésre, az újabb döntéshozatali eljárásokra való hivatkozás ugyanis azt eredményezné, hogy az említett információk tekintetében a nyilvánosság teljesen ki lenne zárva. Ez pedig az információszabadság mint Alaptörvény által védett alapjog kiüresítéséhez, lényeges tartalmának alkotmányellenes korlátozásához vezetne.”
Közölte a NAIH azt is, hogy „Továbbá az információszabadság nem alkalmas a “fogvatartás biztonságának veszélyeztetésére”. A fogvatartás biztonságának fenntartása ugyanis olyan fizikai és egyéb intézkedések megtételét feltételezi, amelyekre semmilyen hatással nem lehet a bejelentő (az Átlátszó újságírója – a szerk.) által megismerni kívánt statisztikai adatok nyilvánossága.”
Nehéz is elképzelni, hogy mégis milyen biztonsági kockázatot jelent, ha tudjuk, hogy két évvel ezelőtt hány büntetés-végrehajtási alkalmazottal szemben indult fegyelmi eljárás, és mi lett azok eredménye.
A téves következtetésekről
Azt is megállapította a NAIH, hogy az adatokból esetlegesen tévesen levont következtetésekre is jogellenesen hivatkozott a BVOP az igénylésünk megtagadásakor.
“Egyrészt az információszabadság egyik legfontosabb alkotmányos funkciója a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadság előmozdítása. Ezek a demokratikus jogállam és társadalom szempontjából kiemelt alkotmányos jogok és értékek nem érvényesülhetnének akkor, ha a közfeladatot ellátó szervek az általuk kezelt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerését ellehetetlenítenék.
Másrészt az olyan tényadatok, mint amilyenek az Ön (az Átlátszó újságírója – a szerk.) által megismerni kívánt statisztikák is, épphogy nem a téves következtetések levonását, hanem a BVOP egyes intézményeinek helyes működéséről kialakított helyes kép kialakítását segítik elő.
Harmadrészt a BVOP nem jogosult a közérdekű adatigénylő vagy az állampolgárok részéről azt feltételezni, hogy a közérdekű adatok megismerése révén téves következtéseket vonnának le a szervezet működésével összefüggésben. Ez ugyanis sértené az érintettek emberi méltóságát.”
Végezetül a Hatóság megjegyezte, hogy „a “téves következtetések levonása” olyan távoli, esetleges veszély, amely nem alapozhatja meg az információszabadság jogszerű korlátozását”.
A teljes NAIH-dokumentum itt olvasható:
És ami titokban maradt
A NAIH mindezek miatt felszólította a BVOP-t, hogy küldjék meg számunkra a kért közérdekű adatokat, és azokat március végén meg is kaptuk, egy kivétellel: nem tudtuk meg, hogy mennyi büntetőeljárás indult az érintett bv-s alkalmazottakkal szemben, mert a BVOP saját nyilatkozata szerint nem kezel ezzel kapcsolatos adatokat.
Ez felettébb furcsa. Ugyanis ha felmerült valakinek a büntetőjogi felelőssége az érintett ügyekben, akkor a bv-intézet parancsnokának hivatalból feljelentést kell tennie, amit ha elutasítanak, akkor tudja, mi lett a sorsa, ha pedig elrendelik a nyomozást, akkor a hivatásos bv-st az elöljárója útján kell idézni.
Sőt, a hivatásosok jogviszonyát szabályozó törvény szerint a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárójának köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bármilyen bűntett megalapozott gyanúját közölték. Így nehezen hihető az, hogy az állomány tagjaival szemben indult büntetőeljárásokról ne lenne tudomása a BVOP-nak. Az meg biztos, hogy a tájékoztatással szemben az ilyen eljárások lefolytatása nem a rendőrség, hanem az ügyészség hatáskörébe tartozik, ugyanis hivatásosok elleni nyomozásra a rendőrségnek nincs hatásköre.
A NAV-nak nincs adata arról, hogy mennyi 480-as üzemanyag fogyott az árstop idején, és a kutakat semmi sem kötelezte, hogy továbbítsák a beszkennelt forgalmik adatait.
