29 helyreigazítási pert vesztett tavaly a kormánymédia, ebből 13-at az Origo bukott

A Fővárosi Törvényszéktől kapott összesítés szerint összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek tavaly a Fidesz-közeli médiatermékek. A rekorder az Origo 13 elmarasztaló ítélettel, a második helyen pedig a Pesti Srácok áll 8 elbukott perrel. Az Átlátszó csupán 1 pert vesztett el tavaly, de idén másodfokon azt is megnyertük: Érd volt fideszes alpolgármestere a bíróság szerint is rokona a város óvodaépítési tenderein taroló cég tulajdonosának.

Már ötödik éve követjük figyelemmel, hogy hány esetben hazudtak a bíróság szerint is a kormánypropagandát toló médiatermékek, és hányszor bukott el helyreigazítási pert a független sajtó. Bár tavaly a keresetek és így az ítéletek száma mindkét oldalon csökkent, a tendencia változatlan: a Fidesz-közeliekről sokkal többször bizonyosodik be, hogy hazugságot közöltek tényként.

Ahogy a kormánypárt állami hirdetésekkel és „baráti” tulajdonszerzésekkel egyre jobban jobban leuralta a magyar médiapiacot, úgy lettek egyre hangosabbak és képtelenebbek a kormány ellenségeiről szóló lejárató anyagok a Fidesz holdudvarába tartozó sajtótermékekben. A képlet egyszerű: mondani/hazudni valami durvát, ami bevésődik a szavazótábornak, aztán ha az érintett perel és nyer, akkor néhány hónap/év múlva kitenni csendben egy apró betűs helyreigazítást, amit senki nem vesz észre, és már nincs is jelentősége.

2018 elején közöltünk először adatokat a különböző médiatermékek által elvesztett sajtó-helyreigazítási perekről. A számokat a Fővárosi Törvényszéktől kaptuk, miután közadatigényléssel fordultunk hozzá az ügyben. Azóta is figyelemmel követjük és nyilvánosságra hozzuk az elbukott sajtóperek számát: 2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban 57-et, 2021-ben pedig 54-et. Vagyis ez alatt az öt év alatt összesen közel 400 helyreigazítási pert vesztettek el a Fidesz-barát médiatermékek.

Közel 400 pert vesztett 5 év alatt a Fidesz-barát média, ebből 103-at az Origo bukott | atlatszo.hu

A fideszes propagandát toló közmédia, Origo, Magyar Nemzet, Pesti Srácok és társai mellett minden évben bemutattuk a kormány által támadott szerkesztőségek által elvesztett helyreigazítási perek számát is. A független sajtó 5 év alatt mindössze 40 pert vesztett el részben vagy egészben, vagyis tizedannyit, mint a Fidesz-média.

A hagyományoknak megfelelően idén is közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől az előző évben elbukott sajtóperek adatait. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Ripost, a Lokál, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, a közmédia, az Origo, a 888, a TV2 és a HírTV ellen hány darab sajtó-helyreigazítási kereset érkezett, és hány ilyen pert vesztettek el ezek a szerkesztőségek.

A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok alapján 2022-ben összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek a kormányközeli médiatermékek.

Összesen 46 keresetet nyújtottak be ellenük, vagyis az esetek 63 százalékában buktak el, ami nagyon magas arány. A lista első helyén – mondhatni szokás szerint – az Origo áll, amely 13 sajtópert vesztett (16 keresetből, tehát ez 81%-os bukási arány), a második pedig a Pesti Srácok 8 elbukott perrel (12 keresetből, vagyis 66%-ban vesztettek).

 

Összehasonlításképpen a korábbi évekhez hasonlóan most is kikértük a kormányfüggetlen sajtótermékekre vonatkozó helyreigazítási adatokat is. A bíróságtól kapott adatok szerint

a 444, az RTL, a Telex, a 24.hu, a HVG, a Magyar Hang és az Átlátszó összesen mindössze 6 helyreigazítási pert vesztett el.

A 24.hu (3 kereset) és a nyomtatott HVG (1 kereset) egyetlen pert sem bukott, az RTL és a Magyar Hang (nyomtatott és online) ellen pedig nem is adtak be keresetet a bíróságra.

 

Az Átlátszó ellen 1 kereset érkezett tavaly, és azt a pert akkor első fokon elvesztettük – ám idén, másodfokon megnyertük. A kérdés az volt, hogy jogosan neveztük-e rokonnak Érd fideszes volt alpolgármesterét és a város óvodaépítési közbeszerzésein taroló cég tulajdonosát az alapján, hogy a testvéreik házasságot kötöttek. Az elsőfokú bíróság a Polgári törvénykönyvből (Ptk.) indult ki, azonban abban csak a „közeli hozzátartozó” fogalma szerepel, ami közös elődtől való származáson alapuló vagy házassággal létrejövő családi kapcsolatra utal.

Fellebbezésünkben jeleztük, hogy a magyar jogszabályok nem definiálják a „rokon” szó fogalmát, azonban a köznyelvben a Ptk.-beli meghatározásnál jóval tágabb a fogalma. Beadványunkban hivatkoztunk Móricz Zsigmond egyik leghíresebb regényére, a Rokonokra is, a másodfokú bíróság pedig nekünk adott igazat.

Móricz Zsigmond segítségével jogerősen pert nyertünk Érd fideszes volt alpolgármestere ellen | atlatszo.hu

Van-e mélyebb tanulsága, hogy a művészvilágban és a fiatalok körében népszerű pesti vendéglátóhelytől az ellenzéki önkormányzat megvonja az éjjeli nyitvatartásra vonatkozó engedélyét?

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Frissítés, 2023.03.16.: Cikkünk korábbi verziójában a címlapképen és a második ábrán tévesen az szerepelt, hogy a független sajtótermékek az ellenük indított perek egyhatodát vesztették el. A hibáért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.