Tavaly ősz óta több panasz érkezett a hatóságokhoz az egykori zsámbéki szemétlerakóban zajló tevékenység miatt. Az Átlátszóhoz is eljutó felvételek és leírás szerint az utóbbi hónapokban nagy mennyiségű kommunális hulladékot szállítottak be a területre, holott a telep üzemeltetője csak rekultivációra kapott engedélyt. Míg a környezetvédelmi hatóság eddig nem látott okot vizsgálatra, Szél Bernadett országgyűlési képviselő feljelentést tett a lerakó területén lévő állapotok miatt. Egy helyi civil egyesület pedig arra kéri a zsámbéki polgármestert, hogy hozza nyilvánosságra a telepről készült, állítólag önkormányzati tulajdonban lévő vizsgálati dokumentumokat.
Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
Az Átlátszó idén januárban számolt be arról, hogy Zsámbékon jelent meg az a cég, amely a nagy lakossági ellenállást kiváltó pilisi bányanyitási tervét végül feladta. Megírtuk, hogy a zsámbéki önkormányzat egy korábban bezárt szemétlerakó területének rekultivációjára kötött szerződést a C&C Property Holding Kft.-vel. Majd miután a cég a rekultivációra hatósági engedélyt kapott, a lerakó kapacitásának megháromszorozását, valamint kohósalak, fémöntvények és műanyag begyűjtését és hasznosítását is kérvényezte.
Rekultivációra kötöttek szerződést.
Megírtuk, hogy a környezetvédelmi eljárás megindulásakor megkerestük az önkormányzatot. Tudni szerettük volna, mi a véleményük az évi 171 ezer tonnára történő kapacitásbővítésről, ami a C&C Kft.-vel kötött szerződésükben nem szerepelt. 2016-ban még a hulladéklerakó évi 60 ezer tonnára való bővítését sem támogatták, hivatkozva a Natura 2000-es terület közvetlen közelségére.
A zsámbéki polgármester, Horváth László (Fidesz-KDNP) többszöri megkeresésünkre sem reagált, a jegyzőtől pedig csak azt a választ kaptuk (2020 novemberében), hogy a veszélyhelyzet miatt a képviselő-testület nem tárgyalja a környezetvédelmi eljárás ügyét. A kapacitásbővítésre 2020. december 11-én kiadott határozatból aztán kiderült, hogy
a jegyzői állásfoglalás szerint a kérelmet benyújtó cég tevékenysége nem ellentétes a Helyi Építési Szabályzattal;
vagyis a zsámbéki önkormányzat támogatását adta a bővítéshez.
Cikkünk megjelenése után kikerült az önkormányzat honlapjára egy lakossági tájékoztató a szeméttelepről, amit a C&C Property Holding Kft. kérésére az Átlátszó is leközölt. A tájékoztató szerint a közadatként kikért hatósági döntéseket a cikkben az „Átlátszó újságírónője szakmaiatlanul értelmezte” – a tájékoztató szerint ugyanis a telep „rekultiválandó lerakó” jogi státusszal rendelkezik, s oda kommunális vagy veszélyes hulladék nem kerülhet, s nem is kerül.
Kezeletlen hulladék a telepen.
A cég – illetve a polgármester – azt is írta, hogy a volt szeméttelepre nem szállítanak kohósalakot sem, „csak a cég országos engedélyében szerepel, hogy ezzel az anyaggal is foglalkozhat”. Állításuk szerint a területre fél millió köbméter földet és inert-hulladékot szállítanak be, és ha nem emelték volna meg 60-ról 170 ezerre az évi beszállítható mennyiséget, akkor ez folyamat közel 10 évig tartana. Így viszont 3 év alatt véget érhet, és „többé nem lesz gondunk a szeméttelepünkkel” – olvasható a közleményben.
Az inert hulladék olyan hulladék, amely nem ég és „nem megy át jelentősebb málláson, feloldódáson vagy más olyan jelentős átalakuláson, amely káros hatással lehet a környezetre vagy károsíthatja az emberi egészséget”. Az inert hulladék lényegében mentes az ásványi nyersanyag-kitermelésben és -előkészítésben használt olyan termékektől, amelyek károsak lehetnek. Az inert hulladék majdnem azonos az építési és bontási hulladékkal, de az inert hulladék ennél tágabb kategória. Forrás: 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről – 2. melléklet/IV.
Az kétségtelen, hogy valóban több hatósági döntés született a telep kapacitásbővítésére vonatkozóan, ezt azonban csak egy újabb adatigénylésből tudtuk meg. A cég kérelmére ugyanis december 29-én egy módosított határozat is született, mely a kohó, salak, hamu gyűjtésének engedélyezése mellett évi 1 000 tonna műanyag hasznosítását is engedélyezte. Ebből a határozatból azonban az is kiderül, hogy a cég kérelmére november 26-tól december 27-ig a környezetvédelmi eljárás szünetelt.
Vagyis a Pest megyei Kormányhivatal december 11-én nem is adhatott volna ki határozatot egy szüneteltetett eljárás idején, ráadásul az ügyintézés 45 napos határideje sem járt még le.
Mindenesetre cikkünk megjelenéséig sem a december 11-i, sem a december 29-i kapacitásbővítést engedélyező határozat nem került fel az önkormányzat honlapjára. Kérdésünkre, hogy az engedélyező határozatot hol tette közzé az önkormányzat, csak hosszas levelezés után kaptunk választ s egy Kormányhivatalnak küldött igazolást.
Eszerint az engedélyező határozatot egyrészt kifüggesztették a Városházán, ahol előre egyeztetett időpontban meg lehetett tekinteni; ezen kívül közterületen, a Zsámbék, Magyar utca 1. számnál lévő hirdetőtáblán is ki lett függesztve a hirdetmény. A Magyar utca 1. számú háznál azonban nincs hirdetőtáblája az önkormányzatnak, amint az fotóinkon is látszik.
A lakossági panaszok azonban nemcsak a határozatok kiadásának és közzétételének módját kifogásolták. A panasztevők szerint az igazi baj az, hogy az engedélytől eltérően a telepre hónapok óta olyan vegyes tartalmú hulladékot szállítanak be nagy mennyiségben, amely súlyosan károsíthatja a környezetet. Különösen a szomszédos Natura 2000-es területre jelenthet veszélyt, hogy oda a szemétlerakóból a csurgalékvíz kifolyhat.
Pangó csurgalékvíz.
Az egyik Pest Megyei Kormányhivatalnak benyújtott és szerkesztőségünknek is eljuttatott, fotókat is tartalmazó lakossági panaszbejelentés azt állítja, hogy a 2018-ban bezárt telepről nem szállították el az évekig ott halmozódó kommunális és veszélyes hulladékot. A bejelentés szerint a frissen beszállított hulladékot sem darálják le, és nem alakítják ki a megfelelő rekultivációs rétegrendet. A telep vízlefolyása nem megoldott, a víz a szomszédos szántóra folyik; a szeméttelepen kialakított, már meglévő vízgyűjtő szivattyúrendszer nem működik. A felszín alatti vízkészlet így veszélyben van – olvasható a hatóságnak benyújtott panaszban.
A panaszt azonban nem látta szükségesnek kivizsgálni a Környezetvédelmi Hatóság. Indoklásuk szerint a végleges rétegrendet 2022. április 30-ig kell a cégnek kialakítania, addig pedig
külső szemlélő „egzakt pontossággal” nem tudja megállapítani, hogy az ott lévő szemetet kivonták-e már a hulladék-státuszból.
A hatóság azzal is igyekezett megnyugtatni a bejelentőt, hogy a telepen két vízfigyelő monitoring kút működik, és további két kút kialakítása van folyamatban, a felszín alatti vizek így nem károsodhatnak.
Csakhogy az Átlátszó által a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól kikért adatok szerint a telepet működtető cég sem a meglévő kutak műszaki felülvizsgálatát nem kérvényezte – pedig a kiadott engedély ezt előírta számára –, sem új kutakra nem kért vízjogi létesítési engedélyt. A hatóság szerint viszont a cégnek 2021. március 1-ig kötelezően be kell nyújtania a telepről szóló éves összefoglaló jelentését, abban pedig a monitoring-eredmények is szerepelni fognak.
Messziről nehéz megítélni, mi lehet a zsákokban.
A C&C Kft. azonban március 1-ig nem nyújtotta be ezt az éves jelentést a telep hulladékgazdálkodásáról – tudtuk meg az adatigénylésünkre május 3-án érkezett válaszból. Az elmaradt jelentés pótlására május 4-ig kötelezte a céget a környezetvédelmi hatóság. Hogy a benyújtásra végül sor került-e, újabb adatigényléssel próbáljuk megtudni – bár vélhetően erre is csak 45 napra hosszabbított határidővel, többszöri levélváltás után kapunk majd esetleg választ.
A zsámbéki telepen szerettünk volna személyesen is körülnézni. Annál is inkább, mert a cég kereskedelmi igazgatójának, Lehrfeld Attilának egy ismerőse telefonon megkereste e sorok íróját és találkozóra invitálta. A telep megtekintésének egyeztetett időpontjait viszont Lehrfeld úr sorra lemondta. Ezt követően februárban és márciusban levélben is kértünk új időpontot a telep megtekintésére. A kereskedelmi igazgató ekkor azt a válaszolta, hogy ő készséggel megmutatja a rekultiváció folyamatát, ha előzetesen megkapja a neki szánt kérdéseket. Viszont miután ezeket a kérdéseket is megküldtük számára, már nem válaszolt a megkeresésünkre.
A hulladéktelep ügye ezt követően eljutott Szél Bernadett országgyűlési képviselőhöz is. A képviselő április 22-én a fotókat készített a lerakó állapotáról, amit a Facebook-oldalán osztott meg, majd feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Log into Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
Bár Szél Bernadett ígéretet kapott Lehrfeld Attila igazgatótól a telep megtekintésére, végül őt sem engedték be a területre. A képviselő május 5-én egy újabb posztban és egy feljelentés-kiegészítésben számolt be arról, hogy milyen állapotokat tapasztalt, s hogy szerinte a telepen nagy mennyiségű földdel próbálják az addig szabálytalanul behordott hulladékot elrejteni.
A feljelentéshez mellékelt fotókon és videókon teherautókkal behordott és a telepen leborított, szeméttel teli műanyag zsákok, kommunális és – vélhetően – veszélyes hulladékok láthatók. Egy térképes ábra azt is megmutatja, hol rejtették föld alá a bontatlan műanyag zsákokat, s hogy a szomszédos, Natura 2000-es besorolású Nyakas-tető szarmatavonulatát veszélyeztető csurgalékvíz a telep melyik részén található.
Magyarázó térkép.
Horváth László, Zsámbék polgármestere a Facebook-oldalán reagált a lerakóval kapcsolatos panaszokra és feljelentésre: szerinte a telepen rendben folyik a rekultiváció, és Szél Bernadett „bizonyítékok nélkül”, politikai céllal folytat hangulatkeltést, hogy „Zsámbék jó hírét tépázza”. A polgármester szerint az ő kezében ott vannak azok a hatósági jegyzőkönyvek és vizsgálati dokumentumok, amelyek igazolják, hogy minden rendben zajlik a telepen.
Horváth Lászlót mi is többször kerestük, végül telefonon sikerült elérni. Ekkor viszont kijelentette, hogy jelen sorok írójával nem kíván kommunikálni.
Log into Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
A helyzet tisztázása érdekében a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület egy állásfoglalást tett közzé, majd egy határozatban fordult Horváth Lászlóhoz. Ezekben kérik a polgármestert, hogy hozza nyilvánosságra az eddigi hatósági ellenőrzések dokumentumait és a telep működéséről szóló éves összefoglaló jelentést. Ezen kívül javasolják, hogy az önkormányzat alkalmazzon független műszaki ellenőrt, s az eltűnt térfigyelő kamerák helyére helyeztessen fel újakat.
Kérik azt is, hogy az önkormányzat vetessen vízmintákat a telepen lévő monitoring kutakból és független, akkreditált laboratóriumban vizsgáltassa be azokat.
„A rendelkezésünkre álló, nem teljes körű ismeretek és dokumentumok alapján nem zárható ki a régóta tartósan fennálló felszín alatti vízszennyezés ténye”
– figyelmeztet a Tájvédelmi Egyesület.
Az aggodalomra valóban lehet ok: az Átlátszó által kikért dokumentumok szerint ugyanis utoljára 2015-ben adott le éves jelentést a telepet akkor üzemeltető BIO-RECycling Kft. A vizsgálati jegyzőkönyvek szerint pedig a monitoring kutak vízmintájában többféle anyag – klorid, foszfát, nitrit, szulfát, ammónia, nátrium – mennyisége haladta meg a határértéket, a víztoxikológiai vizsgálat szerint pedig a kutak vize mérgezőnek bizonyult. A jegyzőkönyv leszögezi, hogy a kapott értékek miatt a monitoring-vizsgálatokat félévente el kell végezni. Ezt követően azonban nincs semmilyen újabb vizsgálatról nyilvános adat.
Nem tudni pontosan, mi minden került a telepre.
Ráadásul a következő években az akkor még szemétlerakóként működő telepre az engedélyezett mennyiség sokszorosát, több tízezer köbméter, veszélyes anyagokat is tartalmazó hulladékot szállítottak be. Emiatt a BIO-RECycling Kft.-t 2016-ban félmillió forintra, 2017-ben pedig egymillió forintra büntette a környezetvédelmi hatóság, majd 2018-ban eltiltotta a céget a hulladékgyűjtéstől és bezáratta a lerakót.
A terület rekultiválására engedélyt kapó C&C Property Holding Kft. működését azonban vélhetően nem előzte meg a terület műszaki állapotának vizsgálata – legalábbis az általunk kikért adatok szerint 2016 és 2020 között végzett monitoring-vizsgálatról nincs a hatóság birtokában dokumentum, a telep 2020 utáni ellenőrzéséről pedig egyelőre szintén nem közöltek adatokat.
Bodnár Zsuzsa
Közreműködött Dohi Gabriella
Nyitókép: Kezeletlen hulladék a zsámbéki lerakóban. A fotók forrása Szél Bernadett feljelentése.
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Debreciner.hu: Csak június végén árulja el a DE Klinikai Központ, hogy februárban milyen állapotok uralkodtak a debreceni kórházakban Március 26-án...
Pécs Megyei Jogú Város területén található valamennyi közvilágítási körzet (összesen 20 272 db közvilágítási, valamint 467 tér- és díszvilágítási berendezés)...
Tovább folytatódik a stadionépítés Magyarországon: ezúttal Nyíregyháza került sorra, ahol nettó 13,8 milliárd forintból épül a sportlétesítmény az Épkar Zrt....
Alsóörsön benzinkutat álmodtak egy erdős-bokros telekre, nem messze a Balaton-parttól. A kút miatt módosítani kell az erdő védterület-besorolásán a szabályozási...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!