Bezárás
Környezetpusztítás

A pilisi bányanyitást tavaly elbukó cég most Zsámbékon kapott engedélyt bányafeltöltésre

Nagy lakossági felháborodás hiúsította meg tavaly egy pilisvörösvári bánya újranyitását. Ugyanaz a cég most egy zsámbéki szemétlerakó területén kapott engedélyt bányarekultivációra. S bár a helyi önkormányzat korábban ellenezte a szeméttelep bővítését, most nem támasztott akadályt a furcsa mozzanatokat is tartalmazó ügylet ellen. Az érintett cég hivatalosan korábban nem foglalkozott sem bányarekultivációval, sem hulladékkezeléssel, most viszont évi 171 ezer tonna hulladék lerakására készül a természetvédelmi területtel szomszédos telephelyen. Emellett a cég veszélyes hulladékok országos gyűjtésére és előkezelésére is engedélyt kapott.

Támogatási kampány

Évi 171 ezer tonnára bővítené egy zsámbéki bányában működő hulladéklerakó kapacitását a szeméttelepet működtető cég. Amelyik nem más, mint az a C&C Property Holding Kft, melynek a lakossági tiltakozások miatt tavaly nem sikerült egy pilisvörösvári mészkőbányát újranyitnia. Tiltakozásról most nincs szó, sőt, a zsámbéki önkormányzat már tavasszal szerződést kötött a C&C Kft-vel a szemétlerakóként működő kőbánya rekultiválására, derült ki egy általunk kért közadatigénylésből.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely az állam működtetésében részt vesz, vagy közpénzt költ.

A szerződés körül azonban számos furcsaság van. A zsámbéki önkormányzat ugyanis 2016-ban még nem támogatta a lerakó évi 2850 tonnáról 60 ezer tonnára történő bővítését, bár a környezetvédelmi hatóság végül engedélyt adott rá. Az önkormányzat akkor a telephely közelében lévő Natura 2000-es terület veszélyeztetettségére, a környék turisztikai célú hasznosítására, valamint arra hivatkozott, hogy a telepen nincs szennyvízelvezetés.

Igaz, négy éve még egy BIO-RECycling Kft. nevű cég kezelésében volt a szeméttelep, a céggel pedig az önkormányzatnak és a hatóságoknak is többször meggyűlt a baja. Idén viszont az új partnerrel, a C&C Property-vel kötött megállapodás szerint 42,4 millióért végre sor kerülhet a bányaterület elmaradt rekultivációjára.

Ám az önkormányzattal kötött márciusi megállapodást követően nemcsak a terület rekultivációját, de a lerakó kapacitásának megháromszorozását, valamint salak, pernye, kazánpor és fémöntvények begyűjtését is engedélyezte a C&C számára a Pest megyei Kormányhivatal. Emellett a cég veszélyes hulladékok országos gyűjtésére és előkezelésére is engedélyt kapott.

Fotó: Bodnár Zsuzsa / Átlátszó

A C&C Holding Property Kft. a bemutatkozásában azt állítja, hogy már 2017 óta rendelkezik a hulladékgazdálkodáshoz szükséges környezetvédelmi engedélyekkel. Csakhogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint csupán 2020-ban, a zsámbéki telephely megszerzése után kapta meg a cég hulladékgazdálkodáshoz szükséges engedélyeket.

Magyarán a zsámbéki önkormányzat egy olyan céget bízott meg, amely korábban nem foglalkozott sem bányarekultivációval, sem hulladékkezeléssel.

Már a pilisi bányanyitás idején attól tartottak a helyiek, hogy a bányát később hulladékkal töltené meg a gyanús hátterűnek vélt C&C Kft. Ugyanis a sajtó már akkor tárgyalta, hogy az egyszemélyes cég hátterében olyan hulladékbizniszben érdekelt szereplők állhatnak, akiknek többször meggyűlt a baja a környezetvédelmi hatóságokkal.

A C&C Kft. például attól a Rozmaring-Bánya Kft-től szerezte meg a bányászati jogot, melyet egy solymári dolomit bányában végzett hulladéklerakás miatt korábban közel 9 millió forintra büntetett a hatóság. A Rozmaring-Bánya Kft. ellen 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is végrehajtás indult, majd 2019-ben kényszertörlés alá vonták a bányacéget. Melynek székhelye az Opten adatbázisa szerint 2017-ben épp a zsámbéki hulladéklerakó, azaz a C&C Kft. mostani telephelye volt.

De más is utal a Rozmaringgal való kapcsolatra. A C&C Property Holding eredeti tulajdonosa és jelenlegi ügyvezetője, a 26 éves Ladányi Krisztián Attila 2018-ban eladta a céget a hasonló nevű a C&C Investment Holdings Zrt.-nek. S bár ennek a C&C Investment Holdings-nak teljesen ismeretlenek a tulajdonosai, egyik fióktelephelye épp a solymári dolomitbánya címén található.

Még „érdekesebb” azonban az a kapcsolati háló, amely a zsámbéki önkormányzat és a C&C Kft. közti szerződésből felsejlik.

A megállapodás hosszasan részletezi a szemétlerakóval kapcsolatos kálváriát. Eszerint a két helyrajzi számon működő telep egyik tulajdonosa a zsámbéki önkormányzat, míg a másik ingatlannak a BIO-RECycling Kft., majd a Dömépker Kft. lett a tulajdonosa. Ez utóbbi ingatlant viszont a zsámbéki önkormányzat 100 millió forintos jelzálogjoga terheli.

Az összeg úgy keletkezett, hogy a BIO-REC és a bérlőtársaként megnevezett INERT-PONT Kft. sem a bérleti díjat nem fizette meg az önkormányzati telek használata után, sem a hatóság által előírt rekultivációt nem végezte el. A BIO-REC-et kétszer is megbüntették a hulladékgazdálkodás megsértése miatt, s végül a hatóság eltiltotta a hulladékgyűjtés folytatásától.

A szerződés szerint ráadásul az önkormányzat nem tudja érvényesíteni a követelést sem a BIO-REC-rel, sem az új tulajdonos Dömépker Kft-vel szemben, ugyanis mindkét cég felszámolás alatt áll.

A C&C Kft-vel kötött új megállapodás szerint viszont az új partner vállalja, hogy elvégzi az elmaradt rekultivációt 42,4 millió forint értékben. „Cserébe” az egyik telket terhelő és pontosan ugyanekkora összegű, azaz 42,4 millió forintnyi jelzálogjogot az önkormányzat megszünteti, s a telek így tehermentesen kerülhet a C&C Kft. tulajdonába. Hogy az eredetileg százmilliós követelés mikor és miért olvadt le időközben a felére, az nem derül ki a szerződésből.

Fotó: Bodnár Zsuzsa / Átlátszó

Novemberben, a hulladéklerakó kapacitás-bővítése ügyében indított hatósági eljárás kapcsán megkerestük levélben Zsámbék polgármesterét és jegyzőjét. Szerettük volna tudni, hogy mi az önkormányzat álláspontja a bővítésről, s Natura 2000-es terület közelségéről, ami miatt 2016-ban még nem támogatták a lerakó bővítését. A település jegyzőjétől viszont csak egy rövid választ kaptunk, miszerint a veszélyhelyzet miatt a testület nem tárgyalja az ügyet.

A környezetvédelmi eljárás 45 napos határideje azonban december 11-én lejárt, s a hatóság döntést hozott az ügyben. Ebből pedig kiderül, hogy az önkormányzat szerint nincs  probléma a lerakó bővítésével, a jegyző hatóságnak küldött levele szerint az összhangban van a Helyi Építési Szabályzattal.

A hatóság döntése szerint pedig a bővítésnek nincs jelentős környezeti hatása, környezeti hatásvizsgálatra nincs szükség.

A hatóság megelégedett a C&C Kft. által benyújtott Előzetes Vizsgálati Dokumentációval. Ebből kiderül, hogy a forgalom is háromszorosára nő, az évi 171 000 tonna hulladékot napi 28 teherautó fogja beszállítani. A lerakóban gyűjtött salak-, hamu-, kazánpor- valamint az öntőanyag- és öntőforma-hulladékot darálni fogják, 1000 köbméterenként mintát vesznek belőle és laborban bevizsgálják, hogy felhasználható legyen a rekultivációhoz. Hogy hol fogják tárolni a veszélyes hulladékot, aminek begyűjtésére szintén van engedélye a cégnek, nem tudni, a cégnek viszont csak Zsámbékon van telephelye.

A Környezetvédelmi Hatóság azért arra felhívta a figyelmet, hogy a tevékenység nem érintheti a teleppel határos Natura 2000-es területet és nem károsíthatja az ott élő „kiemelt közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket”.

Nem tudjuk, hogy a lakosság értesült-e ezekről a tervekről. A bányafeltöltés ügyében indított eljárásról hirdetmény jelent meg az önkormányzat honlapján, észrevételt azonban senki nem tett az ügyben. A december 11-én kiadott határozatot pedig, mely környezetvédelmi engedély nélkül biztosítja a C&C Kft. számára a bányafeltöltést, még nem tette közzé a zsámbéki önkormányzat.

Bodnár Zsuzsa

Fotók: a szerző felvételei

Frissítés (2021. január 11.): Cikkünk megjelenését követően a C&C Property Holding Kft. az alábbiak közlését kérte:

“A C&C Property Holding Kft. környezetvédelmi fejlesztésekre és a rekultivációs munkákra, valamint saját tulajdonú bányák hasznosítására szakosodott cég, munkánk során az innovatív, környezetbarát megoldások használata prioritás. Célunk, hogy hozzájáruljunk a helyi közösségek életterének javításához, hogy a korábban szennyezett területeket tiszta és kulturált állapotban adjunk vissza a helyi közösségeknek. Cégcsoportunk 2017 folyamán szerezte meg a szükséges környezetvédelmi engedélyeket más területekre, tevékenységünk a folyamatos fejlesztéseknek és a kiemelkedő szakembergárdánknak köszönhetően stabil szakmai alapokon áll, így nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy cégünk korábban nem foglalkozott rekultivációval és hulladékkezeléssel.

C&C Property Holding Kft., a Zsámbéki telephelyére vonatkozóan csak nem veszélyes hulladékok előkezelésére és hasznosítására kapott engedélyt a környezetvédelmi hatóságtól, a zsámbéki telephelyen a cikk állításával ellentétben nem bányarekultiváció és nem a szeméttelep bővítése zajlik. Cikkükben a kiadott hatósági engedélyek szövegét helytelenül értelmezték. Az említett szemétlerakót a környezetvédelmi hatóság megszüntette, jelenleg „rekultiválandó szemétlerakó a jogi státusza”, oda semmilyen hulladék lerakása nem engedélyezett. Társaságunk az önkormányzattal együttműködésben a terület teljes rekultivációját végzi el a legmodernebb technológiák és rekultivációs anyagok felhasználásával.

 A Natura 2000-re vonatkozó közelség helytálló, azonban ezen terület határa a bezárt szemétlerakó területét sehol és semmilyen formában nem érinti. A terület rekultivációját a hatóság 2016-ban írta elő és az azóta sem történt meg, a takaratlan hulladékfelület veszélyezteti az említett területet és az ott élő állatvilágot – az Önkormányzat és cégünk együttműködésében megvalósuló rekultiváció épp e veszélyt hárítja el. A  gondozatlan szemétlerakó a helyiek életminőségét is rontja a szag által, illetve szennyiezi a levegőt, meleg időszakokban nagy valószínűséggel előforduló öngyulladások miatt. A rekultiváció e veszélyek csökkentésével a Zsámbéki lakosok érdekét szolgálja és megszüntet egy hosszú évek óta fennálló környezetvédelmi veszélyforrást. 

Cégünk kapacitás bővítést a nem veszélyes hulladékhasznosítási tevékenységre kérte, ez a feltétele a több rekultivációs anyag felhasználásának. Cégünk rendelkezik veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó engedéllyel is, de az nem a Zsámbéki telephelyre vonatkozik és nem ezen a területen hasznosítjuk az anyagot – a cikkükben a kikért engedélyeket és szerződéseket e tekintetben is tévesen értelmezték. A hatósági engedélyek értelmezése nem könnyű feladat, de társaságunk minden hozzá fordulónak segít, amennyiben hozzánk fordulnak – sajnáljuk, hogy ez alkalommal nem biztosítottak érdemi lehetőséget a megszólalásunkra.

A hulladékterhelés és a helytelen hulladékgazdálkodási tevékenység az egyik legnagyobb veszélyforrás a környezetre. Cégünk az évtizedeken keresztül hulladéklerakásra használt területet kívánja visszaállítani természetközeli állapotba, megszüntetve a további  környezetterhelést.”

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom