Győr

A szeméthegyen is túl – bűz és patkányok a győri Újvárosban lévő Iszkápa közben

Győr újvárosi részében, az Iszkápa közben – nem messze a helyi orvosi rendelőtől, illetve az Olimpiai Sportparktól – egy magántulajdonú telken lévő illegális szemétlerakóban régóta gyűlik a hulladék: a 400-500 négyzetméteres ingatlan területén nagyjából két méter magasan áll. Már a patkányok is felbukkantak, de az illegális szemetelőket nem tudják tetten érni.

 

„Győr egyik nagyberuházása, az Olimpiai Sportpark innen légvonalban körülbelül 300 méterre van. A környező társasházakban élők többen megkerestek már, hogy elviselhetetlen a bűz – mondta el az Átlátszónak Pollreisz Balázs.

Az önkormányzati képviselő (MSZP) szerint az, ami az Iszkápa közben van, évek óta probléma. „A környéken vannak még kisebb hulladéklerakók, de ez talán a legnagyobb. Győrben elkezdték újragondolni a szelektív hulladékgyűjtést, s nagyon sok szelektív hulladékgyűjtő szigetet ezáltal megszüntettek. Ugyan máshová tettek esetleg nagyobbakat, de ezzel párhuzamosan többet megszüntettek, ezért nagyon sokan sajnálatos és elítélendő módon zuglerakókba teszik a szemetet” – véli Pollreisz.

A képviselő két hónappal ezelőtt fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályához panaszbejelentéssel. A járási hivatalvezető megbízásából eljáró közegészségügyi-járványügyi szakügyintéző 2020. május 28-án arról tájékoztatta őt, hogy „…a szükséges intézkedések megtétele megtörtént.”

A környéken lakók azonban ebből riportunk idején még nem sokat tapasztalhattak. Legalábbis július 16-án, ottjártunkkor egy helybeli lakos azt mondta:

a bűz és a patkányok jelenléte rendszeres a telek szomszédságában lévő házak környékén.

A helyszín megtekintése után mi is a hivatalvezetőhöz fordultunk, azt tudakolva: milyen intézkedések történtek konkrétan, mikor várható a közegészségügyi, járványügyi problémát is jelentő szemét elszállítása, illetve, hogy annak költsége kit fog terhelni. A járási hivatalvezetőtől nem érkezett válasz.

Reagált viszont dr. Lipovits Szilárd jegyző, aki az Átlátszó kérdésére elmondta, „a hulladék elszállításának kötelezettsége – amennyiben a hulladék tulajdonosa, birtokosa nem állapítható meg – az ingatlan tulajdonosát terheli. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa önként nem tesz eleget kötelezettségének, a környezetvédelmi hatáskörében eljárva a települési önkormányzat jegyzője kötelezi őt a hulladék elszállítására. Ha a kötelezés eredménytelen, végső soron a jegyző az ingatlan tulajdonos költségére elrendelheti a hulladék elszállítását.”

A jegyző hozzátette, az említett ügyben a hatósági eljárás folyamatban van, az ingatlantulajdonos elszállításra kötelezése megtörtént. A tulajdonossal a hulladék elszállításával kapcsolatos egyeztetés folyik, tekintettel azonban arra, hogy egyedi hatósági ügyről van szó, az Átlátszó pedig nem ügyfél, annak állásáról, illetve az ingatlan tulajdonosának személyéről további tájékoztatást nem adhat.

Sokan zuglerakókba teszik a szemetet. Fotó: Papp László Tamás

 

„Ilyen mennyiségben ezt egy magánszemély nem tudja elszállítani” – véli Pollreisz Balázs, aki szerint a városnak, ha nem is kötelessége, de mindenképpen felelőssége, hogy ez a helyzet megoldódjon. „Szép számmal vannak itt patkányok, nem hiszem, hogy kisgyerekes családoknak egészséges volna így élni” – véli az MSZP politikusa.

A tulajdonos mindenképp felel

Természetesen próbáltuk beazonosítani és megkérdezni telektulajdonost is. Az egyik, az ügyre rálátással bíró forrásunk meg is nevezte őt, a Földhivatalban pedig találtunk az Iszkápa közben egy beépítetlen telket ezen a tulajdonosnéven. Telefonon el is értük az illetőt, ő azonban teljesen elzárkózott a nyilatkozattól, sőt azt is tagadta, hogy az ügyben szereplő telek az ő tulajdona lenne. E-mailben feltett kérdéseinkre nem válaszolt, és telefonon sem volt hajlandó ennél többet mondani.

Dr. Lipovits Szilárd tájékoztatása alapján azonban nem is mindig a tulajdonos a „hunyó”. „Az eljárások során meggyőződtünk arról is, hogy nem az ingatlanok tulajdonosai helyezik el a hulladékot az ingatlanokon, sőt ők egyrészt tetemes forrásokat invesztáltak a hulladék elszállítására, másrészt a tőlük elvárható módon igyekeztek megvédeni az ingatlanaikat az újratermelődő illegális hulladék lerakásától” – magyarázta a jegyző még Pollreisz Balázshoz intézett válaszában. (A többes szám arra utal, hogy Újvárosban több más helyen, így a Tűz utcában, illetve a Zúgó utcai orvosi rendelő mellett is volt illegális szeméttelep.)  Válaszából azonban kiderült: amennyiben az elkövetőket nem sikerül tetten érni, elfogni, beazonosítani, akkor a hulladék elszállításának – nyilvánvalóan tetemes – költsége a tulajdonost terheli, akár tehet róla, akár nem.

Rendészekkel vennék fel a harcot

A jegyző arra is rámutott, hogy sem a fokozott hatósági jelenlét, sem a kamerák nem tudták megakadályozni a hulladék újratermelődését. A hulladék elhelyezői pedig nyilván olyan időpontot választanak az elhelyezésre, amikor nincs felügyelet a területen.

Pedig éppen ebben hónapban alakult meg a Győri Önkormányzati Rendészet, amely a Kisalföld július 2-i tudósítása alapján „…még határozottabban lép fel a szabálytalankodókkal és az illegális szemetelőkkel szemben. (…) A rendészek új egyenruhát, logót, sapkát kaptak, felszerelésük a gázspray mellett gumibottal, bilinccsel bővült és 0-24 órában dolgoznak.”

A cikk szerint a legtöbb probléma talán a zugszeméttel van, de ennek eltűntetésében is segíthetnek a rendészek. Ennek érdekében, akit illegális hulladékelhelyezésen érnek, a törvényben meghatározott legmagasabb összegre, 50 ezer forintra büntetik.

A szeméthalom nemcsak büdös, de kiváló terep a patkányoknak is. Fotó: Papp László Tamás

 

„Dézsi Csaba András polgármester célként jelölte meg, hogy másfél éven belül Győr legyen a legtisztább magyarországi város. Jelenleg 27 felügyelő járja a várost kilenc gépkocsival, és az állomány az idén még hat emberrel bővül” – olvasható a cikkben.

Ennek kapcsán rá is kérdeztünk a jegyzőnél: amennyiben az önkormányzati rendészek már kényszerítő eszközökkel is rendelkeznek, illetve nonstop dolgoznak, miért nem lehet a területen éjszaka „lesben állni”, az eseményeket rögzíteni, s amikor a szemétlerakók odamennek, rajtakapni, illetve tetten érni őket? Dr. Lipovits Szilárd kérdésünkre elmondta, kiemelt feladatuk ugyan az illegális hulladéklerakás megelőzése, tetten érése és szankcionálása, de fontos leszögezni, hogy a munkatársak nem kizárólag a köztisztaságra vonatkozó szabályok betartatásáért felelősek, hanem közrend- és közbiztonságvédelmi, de állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatokat is ellátnak – utalt a jegyző a rendészet leterheltségére.

Azt, hogy a szóban forgó területen mikor volt legutóbb takarítás, és mikor várható legközelebb, egyelőre nem tudni.

 

Papp László Tamás

Fotók: a szerző felvételei

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás