Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.
„2017-re csendet és nyugalmat akarok.” – hónapok óta kering médiamunkások körében ez az Orbán Viktornak tulajdonított mondat. A miniszterelnöki óhaj még valamikor az év elején hangzott volna el, és természetesen a kormánykritikus médiára vonatkozott. (Kérdeztük a dologgal kapcsolatban a Fidesz sajtóosztályát, választ nem kaptunk.) Akár volt, akár nem ilyen tábornoki vezénylés, a közelmúlt médiapiaci fejleményei alapján akár el is hangozhatott a fenti mondat: a miniszterelnök közvetlen környezete nemhogy leplezni próbálná a nyomulást, hanem épphogy nagyon látványosan szállja meg a médiát.
Az 1.0-ás verzió Simicskával
2014-ig a Simicska-birodalom médiacégei (Magyar Nemzet, Hír TV, Class FM, Info Rádió, Music FM, Mahir, Publimont) kapták a legtöbb állami hirdetést, azaz lényegében burkolt állami támogatást – csak 2014-ben 7,5 milliárd forintot. Ebben az időszakban volt olyan pillanat – a 2013-as év -, amikor a Heti Válasz egy eladott példányára közel annyi állami hirdetés jutott (350 Ft), mint amennyi a lap ára volt – a 210 ezer példányban eladott Nők Lapjának egy példányára vetítve ez az összeg mindössze 15 forint volt.
Jó éve volt ez a Simicskával szoros üzleti kapcsolatban álló Fonyó Károly cégének, a MTG Metro Gratis Kft-nek is: az állami hirdetésekkel kitömött ingyenes Metropol újságot forgalmazó cég 2013-ban 3 milliárdos forgalmat csinált, amiből 410 milliónyi nyereséget osztalékként ki is vett a tulajdonos.
De Simicskáék más cégeik állami megrendelései révén is akkora profithoz jutottak, hogy abból bőven tudták finanszírozni a kormánypárti médiabirodalom esetleges veszteségeit.
Csak a Közgép a 2014 –es évet 112 milliárd forint nettó árbevétellel és 13 milliárd forint adózott eredménnyel zárta – ebből 11 milliárd forint osztalék jutott a tulajdonosoknak. A cég a megelőző évben 130 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, a 13 milliárdos profit túlnyomó része ezeken, illetve az egy évvel korábban indult projekteken realizált nyereség. A Közgép jellemzően nagy infrastrukturális projekteket, elsősorban út- és vasútépítéseket nyert el – ezek mind uniós fejlesztési forrásokból finanszírozott beruházások. Értelemszerűen főleg az uniós adófizetők állták nemcsak a Szajol-Kisújszállás vasúti vonal korszerűsítését, hanem a Közgép itt abszolvált nyereségét is.
2014-re már legalább két éve olajozottan működött ez a nem túl bonyolult kormánypárti médiafinanszírozási modell. Más szereplőkkel ugyan, de ma is ugyanez működik: a párthoz közel álló nagyvállalkozók hatalmas összegeket nyernek a monopolizált piacokon (járadékvadászat) és nagy állami közbeszerzéseken, azaz uniós finanszírozású út-, vasút, és vízközmű-építési projekteken, majd az itt megszerzett kiugróan magas profit egy részét visszaforgatják a kormánypárti médiába. Persze egy szabadversenyre épülő piacgazdaságban ennek a modellnek vannak finanszírozási kockázatai, de a végletesen korrupt magyar közbeszerzéseknél ez elhanyagolható.
A hazai közbeszerzési mechanizmusok feletti totális politikai kontrollt éppen a Közgép sorsa bizonyítja: a Simicska-Orbán-háború 2015. februári kitörése előtt a cég és leányvállalatai szinte nem tudtak nem nyerni az állami/önkormányzati tendereken: a 2014-ben egyedül és konzorciumban még 93 milliárdnyi közpénzes megrendeléshez jutottak; 2015-ben, a konfliktus nyílttá válásának évében már csak ennek a töredékéhez, 1,3 milliárdhoz, 2016-ban pedig már egyetlen forintnyi közbeszerzéses megbízást sem tudott elnyerni a Közgép. (A fentiek nem konszenzusosan elfogadott értékek, mivel a pontos összeg meghatározására nincs egységes módszertan.)
Ahogy 2014 nyarától elváltak Orbán Viktor és Simicska Lajos útjai, a Fidesz volt pénzemberének médiája fokozatosan egyre inkább kormánykritikussá vált. Mire azonban 2015 februárjában nyílt szakítás történt Simicska és Orbán között, a miniszterelnök bizalmasai már egy éve építgették az új kormánybarát médiabirodalmat.
Új pálya új fiúkkal
A Simicska szövetségesének tartott Fonyó Károly tulajdonában álló, korábban több száz milliós profitot termelő ingyenes Metropol újságot egy év alatt ellehetetlenítették. Fonyó vagyonkezelő cége, az egykori Metropolt kiadója mellett a Lánchíd Rádió tulajdonosaként is fungáló Megapolis Media Zrt. az elmúlt öt évben 1,6 milliárd forint tiszta nyereséget hozott a tulajdonosnak.
A Lánchíd Rádió 2014-ben még szolid, nulla közeli eredménnyel zárta az évet, tavaly viszont már 150 milliós veszteséget termelt. Hasonló fordulat következett be a Metropolt kiadó MTG Metro Gratis Kft-nél: a 2014-es 430 milliós nyereséget tavaly 230 milliós veszteség követte. A Metropol kiadása tavaly június 14-én meg is szűnt – 8 nappal az után, hogy elindult az Orbán Viktor belső köréhez tartozó tulajdonosok által gründolt Lokál.
Az új ingyenes kormánybarát lapot a 2015 áprilisában alapított Modern Media Group Zrt. (MMG Zrt.) adja ki. A céget Habony Árpád és Győri Tibor, korábbi államtitkár alapította tavaly áprilisban, fejenként négy és fél millió forintból. A Lokál mellett a 888.hu-t kiadó társaság kevesebb mint nyolc hónap alatt 800 milliós árbevételt, és 200 millió forintos adózott nyereséget termelt. Az MMG kiadványait elárasztották az állami és önkormányzati hirdetések: a cég működésének első évében 1 milliárd forintnyi állami pénz került Habonyék médiájába, az idei kvótakampány pedig önmagában is kétszázmillió feletti bevételt hozott a cégnek.
A nyomtatott lappiacon a kvótakampányból a legtöbbet a Mediaworks profitált: csak a júliusi hullámban a Nemzeti Sportban és a portfólióba tartozó megyei lapokban 58 milliónyi állami hirdetés jelent meg. Régi sejtés volt, hogy a Népszabadság nincs biztos helyen a Heinrich Pecina nevén levő Vienna Capital Partners közvetett tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt-nél.
Bár egy ideig ment a ködösítés a Mediaworks-öt felvásárló Opimus Group Nyrt. tulajdonosai, illetve a Népszabadsággal kapcsolatos szándékok körül, ma már – különösen az Echo TV megvásárlása után – nem sok kétség maradt, hogy a miniszterelnök Mészáros Lőrince építgeti a médiaportfóliót. Nyáron még emlegették a Duna Asztalt-tulajdonos Szíjj Lászlót is – a cégnél természetesen tagadták az üzletet -, de ennek csak abban az esetben van jelentősége, ha a Duna Aszfaltot és tulajdonosát egy Mészáros Lőrinctől független entitásnak tekintjük.
Azt a feltételezést pedig, hogy Mészáros Lőrinc ne a miniszterelnök kinyújtott karja lenne, még a legvadabb kormánypárti sajtóban sem olvastuk.
A Mediaworksért fizetett ár nem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy nem sokkal az ügylet előtt az Opimusban 5.6 milliárdos tőkeemelés történt, és az árban benne kellett lennie a Mediaworks által a Pannon Lapok felvásárlásért fizetett milliárdos összegnek is. (Amúgy a Mediaworks a Mészáros előtti korszakban sem volt veszteséges: a tavalyi évet 450 millió adózott eredménnyel zárta.)
Az viszont biztos, hogy a vevőnek volt miből kifizetnie a vételárat: az RTL-híradó számítása szerint 2016-ban egyedül és konzorciumban 225 milliárd forint megbízást nyertek el Mészáros cégei. (A legnagyobb értékű sikeres ajánlattétel két keretszerződésre vonatkozott, ezek tehát még csak potenciális bevételt jelentenek.)
A közbeszerzéseken legjobban teljesítő Mészáros és Mészáros Kft. az elmúlt két évben 30 milliárdos árbevétel mellett 5,8 milliárdos adózott eredményt produkált, amiből 5,5 milliárd osztalék jutott Mészárosnak. Jól muzsikált ebben az időszakban a szintén építőiparban utazó R-Kord Kft. is: 8 milliárdos bevétel mellett közel 800 millió adózott eredményt hozott, ezt is szinte teljes egészében kivette a cégből a tulajdonos.
Vagyis az elmúlt két évben legalább hatmilliárd forint uniós finanszírozású profithoz jutott a miniszterelnök Mészáros Lőrince, aki aztán megvette a vidéki lappiac kétharmadát, és piaci alapon bezárta az egyetlen igazán szeriőz kormányfüggetlen napilapot. (Bonyolultabb dolog Mészáros mezőgazdasági vállalkozásinak nyereségessége; az tény, hogy Mészáros agrárérdekeltésgei 2016-ban közel 600 millió támogatáshoz jutottak, ennek harmada a szintén az uniós büdzséből fizetett területalapú támogatás.)
Összegezve: 2016-ban (részben konzorciumban) 225 milliárdnyi, zömmel uniós finanszírozású közbeszerzést nyert el, a megelőző két évben a hasonló projektekből pedig 6 milliárd forintot meghaladó hasznot zsebelt be Mészáros Lőrinc. Közvetetten vagy közvetlenül, de ezekből a jövedelmekből is juthatott arra, hogy kormánypártira fazonírozták a magyar napilappiacot.
2013 nyarán a túlnyomórészt állami megrendelésekből élő Századvég Gazdaságkutató Zrt. megvette a Napi Gazdaságot. 2015 tavaszán tőlük vette meg Liszkay Gábor és Sánta János, a dohánypiac állami újraszabályozása révén milliárdos extraprofithoz juttatott vállalkozó. Nem sokkal később a Napi Gazdaság átalakult, a helyén létrejött a kormányhoz legközelebb álló napilap, a Magyar Idők.
Sánta cége, a dohánypiac átalakítása nyertesének számító Continental Zrt. a vásárlást megelőző évet 600 millió forint nyereséggel zárta. Sánta másik cége, a Tabán Trafik révén pedig többségi tulajdonos lett a monopolhelyzetet élvező országos dohányboltellátó nagykereskedésben. (Ez az a Sánta, akinek a gépén írták a trafiktörvényt.) A Magyar Idők lassan a saját lábára áll: csak a kvótakmpányból 35 milliónyi állami hirdetéshez jutott, a cégbe pedig tavaly – a mérlegadatok szerint – több száz millió forint forrás érkezett.
2013 végén a csatornát megvette a TV2 két menedzsere, de őket senki nem tekintette tényleges tulajdonosnak. Az állami hirdetési pénzeket 2014 elején kezdték el átirányítani a kormánnyal lojális TV 2-höz, 2015 elején már ezekjelentős része nem a jobb nézettségi adatokat produkáló konkurenciához, hanem ide került, de a csatorna így is veszteséges maradt. A tavalyi év utolsó napján aztán Andy Vajna cégéé lett a TV2-t üzemeltető cég.
Vajna is a járadékvadászat egyik nagy nyertese: az AV Investments nevű vagyonkezelő cégéből tavaly 8 milliárd forint osztalékot vett ki, az államilag monopolhelyzetbe hozott kaszinóival 2014-15-ben 9 milliárd forint adózott nyereségre tett szert. De a TV 2 megvásárlásához még így is szükség volt 13 milliárd forintnyi állami banki hitelre, és további milliárdos, de facto állami kölcsönökre a működtetés finanszírozásához.
Idén aztán minden eddigit felülmúlt az állami pénzpumpa: csak az év első öt hónapjában 1,5 milliárd forinthoz jutott Vajna csatornája csak a menekültellenes kampányból. Összességében tehát lassan 15 milliárd felé jár az a támogatás, amivel az állam az elmúlt két évben hitelek és hirdetések formájában megtámogatta a TV 2-t.
Vajnának február óta a rádiós piacon is van érdekeltsége: ekkor nyerte el tavaly alapított rádiós cége, a Radio Plus Kft. az egykori Roxy Rádió frekvenciáját. A korábbi DJ FM ma már Rádió 1 néven hálózatosodik: a Médiatanács áldásával Vajna rádiója november óta Győrtől Nyíregyházáig nyolc körzeti rádió hullámhosszán szól. Miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a Simicskához kötődő korábbi egyetlen országos kereskedelmi rádió, a Class FM végleg kikerül a műsorújságból. Szakértők szerint jövőre így vagy úgy, de országos adó lesz a Vajna-féle Rádió 1.
A média megregulázása 2014 nyarán az Origo-botránnyal indult – másfél évvel később a Magyar Telecom 4,2 milliárd forintért eladta a New Wave Media Kft-nek az Origo Zrt-t. Bár itt is ment a ködösítés, ma már egyértelmű, hogy a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamáshoz köthető Bawaco nevű cseh cég lett az Origo új tulajdonosa – a tranzakcióhoz az állam által éppen szanált, és sokáig az MNB gyámsága alatt állt MKB Bank adott kölcsönt.
További 500 millió forint kölcsönt kapott New Wave Media a Szemerey tulajdonában lévő Növekedési Hitel Banktól. Ugyancsak a Matolcsy–unokatestvérhez köthető Bawaco a tulajdonosa a vs.hu-t kiadó New Wave Production Kft-nek. Ez az a cég, amelyik közel 600 millió forint támogatást kapott az MNB különböző alapítványaitól. A pontos összegeket egyelőre nem ismerjük, de az biztos, hogy Matolcsy jegybankelnök unokatestvére legalább 1 milliárd forint kölcsönt kapott a médiapiaci vállalkozásaihoz.
Becker András
Már megint itt van az év vége. Most itt a lehetőség, hogy úgy támogasd a munkánkat, hogy ezzel egy karácsonyi ajándékra is szert teszel. Ha előfizetsz egy évre, akkor névre szóló 2017-es Átlátszó Támogatói Kártyát küldünk. Újfajta átlátszós póló is van. Részletek itt.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!