Bezárás
Cikkek

Önök kérték: Hogyan lett a közmédiából propagandagépezet

A 2010-ben elfogadott médiatörvény teljesen átalakította a közmédia működési, intézményi és személyi feltételeit. Egyrészt a médiatörvény rendelkezéseinek megfelelően központosították a tartalomgyártást: az addig függetlenül, különálló társaságokban működő intézményeket ugyan megtartották, de a közszolgálati rádió, televízió és a Duna TV számára egy központi szervezet, a Médiaszolgáltató és Vagyonkezelő Alap szolgáltatja a híreket.

A közszolgálati intézmények ugyan papíron a megrendelői az Alapnak, a valóságban azonban a központi tartalomgyárnak van a legnagyobb befolyása arra, hogy milyen tartalommal jelentkezik a közmédia, így a központi ellenőrzés is könnyebbé vált. Az intézményi feltételek átalakítása mellett a közmédia vezetőségét is teljesen lecserélte a kormányzat, amely többnyire a jobboldali médiából  érkező, a kormánypárthoz lojális vezetőket nevezett ki a médiumok élére, és a több hullámban zajló elbocsátások során arra törekedtek, hogy a politkailag hűséges munkatársak kerüljenek a kulcspozíciókba.

Ahogyan arra a Mérték Médiaelemző Központ rámutatott, a közszolgálati média ma már a kormányzati propaganda érdekében működik, amint azt 2010 óta számos, nagy nyilvánosságot kapott eset is bizonyította.

Intézményi zavar

A szakértők szerint súlyos probléma, hogy a közszolgálati célok megvalósulásának intézményi kontrollja teljesen tisztázatlan, nem világos tehát, mi történik, melyik szervezeti egységnek milyen feladatai vannak akkor, ha valamelyik közmédiában súlyosan megsértik az elemi újságírói szabályokat. Súlyos esetben a Kuratórium a Médiatanácshoz fordulhat ugyan, és menesztheti a vezérigazgatókat is, de más eszköze nincs. Az sem egyértelmű, hogy milyen esetekben avatkozik be a Médiatanács.

Az uniós szabályozás szerint a közszolgálati médiumok állami finanszírozása abban az esetben nem sérti a versenyjogi szabályokat, ha a közszolgálati feladat kellően meghatározott, a feladatokhoz hozzárendelt forrás nem eltúlzott, és a tartalmat érintő minőségi követelmények és költségek ellenőrzését független szervezet végzi. A szabályozás ezzel szemben nem írja le a közszolgálati megbízás tartalmát. Az sem derül ki, hogy mire mennyit fordít az a pénzalap, az MTVA amelyhez a korábbi közszolgálati médiumok vagyona került, és amely finanszírozza a közszolgálati médiaszolgáltatások működését. Ugyan elkészült a Közszolgálati Kódex, de ebben még a konkrét szakmai-etikai szabályok is alig jelennek meg. Az sem világos, hogy milyen az MTVA és a közszolgálati médiumok viszonya, továbbá a vagyongazdálkodás is nem, vagy csak részben átlátható.

Tartalmi problémák

A Mérték megbízásából 2012 őszén tanulmány készült, amely a közéleti, politikai tartalom megjelenését vizsgálta a tájékozódáshoz leginkább igénybe vett elektronikus és online médiafelületeken. 2008 és 2011-ben 16-16 nap időszakát nézték meg azzal kapcsolatban, hogy milyen változás történt a tájékoztatás színvonalában, meg tudott-e felelni a média a plurális tájékoztatásról szóló elvárásoknak, képes volt-e betölteni alapvető funkcióit, feladatait, biztosítani társadalmi kontrollt. A kutatás egy része a közszolgálati média, legnézettebb, leghallgatottabb hír és tájékoztató műsoraira (Híradó, Este, Kossuth Rádió Déli Krónika)  terjedt ki. A tanulmány szerint a bulvárosodás, vagyis hogy a közélet hírei elvesztik vezető szerepüket, a közszolgálatra is igaz.

A közszolgálati tartalom csökkenésre leginkább a Híradóra jellemző, ahol korábban az ilyen hírek aránya kétharmados volt, de 2011-re a kereskedelmi adók 2008-as szintjére, 42 százalékra csökkent, így többségbe kerültek a bulvárhírek. A Déli Krónikában a 2008-as, 70 százalékos arányból 58 százalékos lett, de még mindig nagyobb arányban voltak a közéleti hírek a bulvárhoz képest.

A kvalitatív vizsgálat alapján minőségi romlás is követte a mennyiségit. 2011-es adások alapján a Híradó alig haladja meg a hírszolgáltatói szerepkört, nem jelennek meg komplex értelmezések, a kormányzati kommunikáció kritika nélkül épül be az anyagba. A hírműsor egy adott politikai szereplő, a kormány és a kormánypárt kommunikációs céljainak kiszolgálójává, a propaganda eszközévé vált. Az ország leghallgatottabb rádiós hírműsora, a Déli Krónika felelt meg az elemzés szerint legkevésbé a közszolgálati követelményeknek, igaz, ez már 2008-ban is így volt. 2011-re a Krónika durván propagandisztikus, reflektálatlan és manipulatív hírszolgáltatóvá vált, informatív, viszonylag magas közéleti tartalommal, de alacsony szintű kontextualizálással.

A Mérték szerint a közmédia hírműsoraiban a Közszolgálati Kódexben megfogalmazott elvárások messze nem teljesülnek. A dokumentum szerint a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a hírszerkesztés során figyelembe kell venniük minden lényeges tényt és meghatározó véleményt, hogy a nézők és a hallgatók önállóan formálhassanak véleményt, továbbá törekedniük kell az összefüggések feltárására. Azt, hogy ezek az elvárások hogyan nem teljesülnek, a 2010 óta eltelt időszakban történt példákon keresztül mutatjuk be.

Konkrét példák

TASZ-interjú megtagadása: Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke a Fidesz pártalapítványának emberi jogi konferenciáján beszélt arról 2010 decemberében, hogy a közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatát aznap reggel egyszerűen kidobták. A riporter arra hivatkozott, hogy “erre a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség”. Dénes a riportban kitért a magyarországi cigányság helyzetére, az értelmi fogyatékosok és mozgássérültek súlyos jogsérelmeire, a sajtószabadságot veszélyeztető új médiatörvényre, mire a rádió munkatársa azt mondta, hogy az újságok szerint a Kossuthnál mindenkit ki fognak rúgni, ezért a jogvédő nem képzelheti, hogy ezt az anyagot leadják. Az esetnek semmilyen következménye nem lett.

Egy perc csend: Az új médiatörvény parlamenti elfogadását követően a Kossuth Rádió reggeli műsorának, a 180 percnek a műsorvezetője, Mong Attila és szerkesztője, Bogár Zsolt, a szavazásról szóló hír beolvasása után egy perc csendet iktatott a műsorba. Mindezt a törvény elleni tiltakozásként tették, figyelembe véve a rádió belső szabályzatát, miszerint a hírekhez nem fűzhetnek kommentárt. Mongot és Bogárt felfüggesztették, majd eljárást indítottak ellenük, amelyet aztán érdemi döntés nélkül megszüntettek.

Cohn-Bendit-ügy: 2011. áprilisában az MTV esti Híradójában az hangzott el, hogy Daniel Cohn-Bendit nem válaszolt egy kérdésre, miszerint demokratikus értéknek tartja-e a kiskorúak szexuális tárgyú megközelítését. Az Index birtokába került azonban egy videó, amely szerint a francia zöld párti politikus reagált az elhangzottakra, de ezt az elkészült riportból kivágták, és a köztévé videotárába “Cohn-Bendit megfutamodott a kínos kérdések elől Budapesten” címmel került fel. Az összeállítást Papp Dániel, az MTI hírszerkesztőségének akkori vezetője készítette, akit egy héttel később, a botrány kirobbanása után kineveztek az MTVA hír- és hírháttér-főszerkesztőségének élére.

Lomnici-ügy: 2011. december 3-án a Duna Tv esti 6 órás és az MTV fél 8-as híradójában kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét a bűnözők személyiségi jogainak megvédésére használt kimaszkolásos technikával – írta az Index. A felvétel Lomnici Tőkés Lászlóval tartott közös sajtótájékoztatóján készült, majd amikor Tőkés László nyilatkozott, a mögötte álló Lomnici fejét egyszerűen kitakarták. Az eset után nem sokkal azonnali hatállyal megszüntették Élő Gábor, az MTI hírcentrum igazgatójának munkaviszonyát, valamint felmentették Papp Dánielt is az MTVA hír- és hírháttér-főszerkesztőségének főszerkesztői állásából, de a közéleti és dokumentum főszerkesztői állása megmaradt. Élő Gábor nem került messze a Fidesztől: a Magyar Nemzet jobboldali napilap online portáljának főszerkesztője lett.

Tüntetés az Operánál: 2012. január 2-án kormányellenes tüntetést tartottak Budapesten az Operaház előtt és az Andrássy úton. A tüntetésen több ezren jelentek meg, ám a köztelevízió riportere néhány sarokkal arrébbról jelentkezett be az esti híradóba. Egy olyan helyszínről, amelyet a rendőrök korábban lezártak, tehát csak az a néhány tüntető volt ott, akik már délután a helyszínre érkeztek. Az MTV híradójának tudósítása alapján úgy tűnt, mintha alig pár ember vett volna részt az ellenzéki tüntetésen.

Obersovszky-Schmitt-interjú: 2012 nagy közéleti botrányát robbantotta ki a hvg.hu akkor, amikor kiderítette, hogy az akkori magyar köztársasági elnök, Schmitt Pál doktori dolgozata plágiumgyanús. A köztársasági elnök tagadta a vádakat, a botrány csúcspontján az egyetlen interjút pedig Obersovszky Péter, az MTV műsorvezetője számára adta. A műsorban a riporter folyamatosan alákérdezett az interjúalanynak, a kérdezgetést pedig azzal zárta, hogy a köztársasági elnök, akit annyian szeretnek még mindig nem perli-e be az újságírókat, akik őt bántják? (Az interjúról még az Economist is írt).  Schmitt Pál néhány nap múlva lemondott a köztársasági elnöki címről.

Ángyán József “bemártása”: A Kettős Mérce 2012. május 2-án arra hívta fel a figyelmet bejegyzésükben, hogy az MTI leközölt egy hírt, amelyben Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő – mint a hír fogalmazott – “igazi arcára mutatnak rá”. A cikk szerint Ángyán József azért távozott a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári pozíciójából, mert “két haverját, akik a régi kommunista csapatból ragadtak a minisztériumban”, felmentette a miniszter. Az MTI a hír forrásaként blog hivatkozott, amelyet aznap hozták létre és egyetlen bejegyzést tartalmazott: a saját pártjával, a kormányzó Fidesszel többször is szembeszegülő Ángyán Józsefről szólót. Az ellenzéki párt, az LMP nyílt levelet küldött Belénessy Csabának, az MTI vezérigazgatójának, amelyben azzal vádolták a távirati irodát, hogy nem létező blogokból gyártanak híreket. Belénessy azt válaszolta: a blog létezik és az MTI által idézett írásnak hírértéke volt. Később az MTI változtatott az álláspontján és elnézést kért, amiért egy valótlan állításokat tartalmazó blogbejegyzésből készítettek hírt.

Ünnepi havazás: 2013. március 15-én, a nemzeti ünnepen, szokatlan mennyiségű hó hullott Magyarországon, főként a nyugati, észak-nyugati területeken. Több száz autó ragadt a hóban az autópályákon, volt olyan, aki több mint 18 órán keresztül a hó fogságában volt. A rendkívüli helyzet ellenére az MTV az előre bekészített ünnepi műsort sugározta, holott két évvel korábban egy képzeletbeli katasztrófagyakorlat keretében már elpróbálták, hogyan kellene reagálni ilyen szituációban Tolkien Középföldéjén. Amikor végül a közmédia megkezdte a tájékoztatást, számos, az utakon elakadt autós szerint félretájékoztatták őket. Az MTV-t sokan bírálták a hiányos tájékoztatás miatt, a közmédia azonban kiadott egy közleményt, hogy minden rendben volt, teljesítették a kötelességüket.

D. Kovács Ildikó – Mong Attila

Montázs: innen.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom