Bezárás
Cikkek

Így lett vége a Közgép aranykorának az építőipari közbeszerzések piacán

Bár a 2015-ös év a többi nagy vállalkozásnak sem volt kimondottan sikeres, a korábban veszteni nem tudó Közgép szinte eltűnt a közbeszerzések nyertesei közül. Most induló cikksorozatunkban az építőipari közbeszerzések piacát vizsgáljuk, elsőként azt, hogyan változott hat nagy szereplő pozíciója.

banner_300_300

13 százalékkal csökkent az építőipari termelés 2016 januárjára az előző hónaphoz képest, az egy évvel korábbi eredményhez képest pedig még nagyobb, 20 százalékos a visszaesés – írta a Portfolio márciusi cikkében. A lap szerint az uniós források eltűnése indokolta a visszaesést, a 2007 – 2013-as ciklusban kiosztható pénzeket ugyanis tavaly év végéig lehetett kifizetni.

A Portfolio cikkében szereplő ábra szerint 2013 és 2014 között pörgött az építőipar, a 2010-es évhez képest átlagosan 20-30 százalékkal többet termelt a szektor, 2016-ra aztán főleg az út- és vasútépítő, valamint a közműépítéssel foglalkozó vállalkozások termelése csökkent. Ezek tipikusan azok a projektek, amelyeket uniós forrásból finanszíroznak, a kivitelezők köre pedig meglehetősen szűk.

2013-ban cikksorozatban vizsgáltuk, hogy az építőiparban leginkább foglalkoztatottnak tűnő cégek hogyan szerepeltek a közbeszerzéseken az év első felében. Akkor a Swietelsky volt a nyertes 32 milliárd forinttal, de rögtön a nyomában ott volt a Közgép 30 milliárddal, valamint az egy cégcsoporthoz tartozó Strabag – Magyar Aszfalt duó a maga 28 milliárdjával.

Arra voltunk kíváncsiak, hogyan változtak azóta a pozíciók az élbolyban, ezért megnéztük, mi történt 2013 óta az építőipari közbeszerzések élbolyában.

A módszertanon a 2013-as cikksorozatunkhoz képest kicsit változtattunk. Egyrészt a Magyar Aszfalt már Strabag Általános Építő néven fut, ezért a Strabag adataiba ez utóbbi, valamint a Strabag MML nyeréseit számítottuk be.

Továbbá a konzorciumi nyerések esetén – ha a konkrét arányokról nem volt adat – a szerződés összegét egyszerűen elosztottuk a konzorciumi tagok számával. Ezekben az esetekben lehetnek eltérések az általunk számolt és a ténylegesen kifizetett összegek között, az arányokat ez azonban feltehetőleg nem torzítja jelentősen.

Fontos megjegyezni, hogy most sem minden építőipari céget vizsgáltunk meg.

Epitoipari kozbeszerzesek
Create column charts

Három év közbeszerzéseit megvizsgálva egyértelműen kirajzolódott, hogy a 2013-as év volt a Kánaán a felmérésbe beválogatott hat cég számára. A csúcson a Strabag állt, összesen 157 milliárd forintnyi közbeszerzési nyeréssel. A Simicska Lajos nevével fémjelzett Közgép 144,4 milliárd forint értékben nyert el tendereket, ez azt jelenti, hogy a Strabag-cégek és a Közgép naponta 400 millió forinthoz jutottak közbeszerzési pályázatokon keresztül.

Korábbi cikkeink a Közgépről

Keleti nyitás: Papíron egyelőre csak a Közgép profitált az azeri baltás gyilkos elengedéséből

Megválaszolatlan kérdések a Közgépnek eladott Vida-villa körül

Mélygarázst építhet a Közgép a műemlék Duna-bástya helyére Győrben

MagyarLeaks: Simicska Lajos a Közgép tényleges tulajdonosa

34 milliárd forintos óriáshitel a Közgépnek a Magyar Fejlesztési Banktól

Virágzó hulladékbiznisz: Vörösbárók a forgóajtóban, a Közgép Kolontáron

A második helyen a Duna Aszfalt szerepelt, szintén figyelemre méltó eredménnyel, 118 milliárd forinttal úgy, hogy akkor még Szíjj László cége inkább csak diszkréten, a háttérben bújt meg. 2015-re Szíjj a Forbes listája alapján a 12. leggazdagabb magyarrá vált.

A magyar piacon már régóta jelen lévő Swietelsky csak utánuk következett a sorrendben 90,7 milliárd forinttal, őt követte az EuroAszfalt (63,7 mrd). A listán szerepel még a SADE is (29,8 mrd forint), amely a csatornaépítésben számít ismert szereplőnek, a többi cég főbb profilja viszont az út- és vasútépítés.

2014-re nagyot zuhant a közbeszerzési piac, az abszolút értékeket tekintve a Közgép szenvedte meg a leginkább, az arányokat illetően viszont az EuroAszfalt, ez utóbbi 2014-ben csak a 9 százalékát kapta meg a 2013-as összegnek. A Duna Aszfalt és a Strabag nyerései is a felére csökkentek, de rontott a Swietelsky és a SADE is.

Ezt a cikket a Korrupciókutató Központ Budapest lektorálta

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) egy non-profit formában működő független kutatóműhely, amely 2013 novembere óta végez kutatásokat a jó kormányzás, a joguralom, és a korrupció témájában magyar és nemzetközi adatok alapján. A CRCB célja, hogy feltárja a a jogalkotási hibák illetve a gyenge minőségű kormányzás és a korrupció okait, jellemzőit, mértékét és gazdasági és társadalmi következményeit, eredményei pedig bárki számára elérhetőek a www.crcb.eu honlapon.

A Korrupciókutató Központ Budapest legújabb elemzése a 2009 és 2015 közötti magyarországi közbeszerzéseket vizsgálja elsősorban a versenyerősség és a korrupciós kockázatok szempontjából. A tanulmány itt érhető el.

A következő évben még látványosabb volt a visszaesés, a Közgép gyakorlatilag eltűnt a mezőnyben – mint emlékezetes, 2015. február 6-án volt a híres G-nap, amikor a miniszterelnökkel addig jó viszonyt ápoló Simicska Lajos kikelt Orbán Viktor és a Fidesz ellen. Simicska Lajos, az addig kormánypárti média ura hirtelen ellenzéki sorba került, egy pályázati szabálytalanság miatt pedig a Közgépet három évre kizárták az összes közbeszerzésből.

Ennek meg is lett a következménye: 2015-ben a Közgép mindössze 1,3 milliárd forint értékben nyert közbeszerzésen, ezzel bőven az EuroAszfalt (10,6 mrd Ft) mögött van. A Swietelskynek sikerült az élre állnia 34,3 milliárd forinttal, őt követi a Duna Aszfalt (30,6 mrd Ft), a Strabag (22,6 mrd Ft), majd a SADE 17,4 (mrd Ft).

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom