Bezárás
Cikkek

Továbbfejlesztettük az EU-támogatás térképet, és nem lennénk most a független polgármesterek helyében

Látványos, hogy a 2007-2009-es, szocialista kormányzás és a 2010 utáni első, illetve második Fidesz-kormány alatt hogyan változott meg az uniós források felhasználása Magyarországon. Térképünkön az is vizsgálható, mennyiben befolyásolta a település polgármesterének párt szerinti politikai hovatartozása a település által az egyes kormányzási ciklusokban lehívott támogatások mértékét. Újabb funkciókkal bővült az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképe.

keepcalmsame2

Egy nappal azután, hogy az Átlátszó megjelentette az uniós támogatásokat bemutató interaktív térkép első verzióját, az Origo megírta, hogy lemondott Óbarok polgármestere. Borbíró Mihály azzal indokolta távozását, hogy független polgármesterként képtelen pályázati források elnyerésére. Adatbázisunkból kiderült, hogy a Borbíró által irányított településtől 2,5 kilométerre található Felcsút ezzel szemben 2007 és 2015 között évente 187 millió Ft uniós támogatást kapott, így érthető a független polgármester frusztrációja.

Pedig Óbarok nem az egyetlen település, amelyik nem fért oda a húsosfazékhoz: hazánk 3151 településéből 562 olyan van, amelyik még egy fillér uniós támogatást sem tudott lehívni.

Magyarország EU támogatásai egy főre vetítve megyei, kistérségi és település szerinti bontásban (2007-2015, Ft / fő / év) – a részletekért nagyíts!

Felcsúton az egy főre jutó támogatás egy évben (2007 és 2015 között) 103 241 Ft, míg a teljes Magyarországon az egy főre jutó átlagos támogatás egy évben 104 045 Ft. Ilyen szempontból Felcsút tehát mintafalu: ha a támogatások teljesen egyenletesen oszlanának el, akkor minden magyar lakosra ennyi pénz jutna, függetlenül attól, hogy hol lakik.

Kapcsolódó cikkeink kamugyanús uniós támogatásokról

Megírtuk, nyomoznak: OLAF-vizsgálat indult vakszoftverügyben

Az ügyészség szerint megcsapolták az agrárkasszát – a vidékfejlesztési hivatalból szervezték a milliárdos csalást

Vakszoftver után tolmácskesztyű: uniós milliárdok kamugyanús kutatás-fejlesztésre

Kétes sikerű uniós projektek: végigjártuk a nyíregyházi pénznyelőt

Pofátlanul túlárazott projektek, feketefoglalkoztatás – így költik el Nyíregyházán az uniós milliárdokat

Internetező szoftver vakoknak: félmilliárd forint uniós pénz a meleg vízért?

Évfolyamtársak és ingatlanmutyisták: ők állnak a milliárdos csalással vádolt szociális szövetkezet mögött

Tízmilliók szellemközpontokra, fideszközeli borászlobbi a háttérben. Újabb unióspénz-szippantót fogtunk?

Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében

Határokon átívelő sajtószolgáltatásban is nagyot alkot a dinnyekartelles fideszes

Így költöttek el 7-16 milliárd uniós forintot a semmibe vezető utak építésére a magyar-román határon

600 millió forint uniós támogatást juttat az Orbán-kormány a felcsúti Orbán-alapítványnak kisvasútra

Ha ön is találkozott kamugyanús uniós finanszírozású projektekkel a környezetében, írja meg nekünk az info@atlatszo.hu címre!

Anélkül, hogy mindezt lélegeztetőgépekre számolnánk át, érdemes megvizsgálni, hogy mennyi többletbevételt jelentene ez egy átlagos magyar háztartás esetében. Ha a 2011-es népszámlás szerint megállapított átlaggal, azaz 2,39 fő / háztartással számolunk, akkor azt mondhatnánk, hogy az elmúlt 9 évben az EU minden háztartás részére 20 722 forint támogatást biztosított – havonta!

Csábító, hogy ezt az összeget a kormány egyik legsikeresebb szlogenje szerint értelmezzük, hiszen ennyiből egy átlagos méretű, 60 nm2 körüli társasházi lakás gáz- és villanyszámlája is kigazdálkodható. Egyszóval mondhatnánk, hogy amíg a kormány a rezsicsökkentést biztosította, addig az Európai Unió kifizette a gáz- és áramfogyasztásunkat – ez azonban már valóban csak játék lenne a számokkal, hiszen ezekből a támogatásokból alapvetően infrastruktúrális fejlesztések valósultak meg.

Érdekes megvizsgálni azt is, hogy milyen volt a támogatások megoszlása felhasználási terület szerint. Ehhez a pályázatok nyilvánosan elérhető leírását elemeztük természetes nyelvi eszközökkel és algoritmusokkal. A gépi feldolgozás járt némi bizonytalansággal, tehát azt mondhatjuk, hogy az uniós támogatások megközelítőleg oszthatóak fel a következő kategóriák szerint:

1tablazat

Ezek a számok az egyes települések szintjén válnak igazán érdekessé: a térkép új változatában minden magyar településnél megtekinthető, hogy milyen felhasználási célra kapott támogatásokat, és azok hány százalékát tették ki az összes, EU-s eredetű forrásának.

Az egyes kategóriákhoz releváns statisztikai adatokat is hozzárendeltünk, az egészségügy fölé irányítva a kurzort például megtudhatjuk, hogy 2007 és 2014 között az adott településen hányan részesültek háziorvosi ellátásban.

A felhasználási kategóriák – vagy adott esetben az összes lehívott támogatás – szerint a települések össze is hasonlíthatóak, mivel azok rangsora megyei és országos bontásban is elérhető (erre csak teljes nézetben van lehetőség). Az új funkciók a településre nagyítva, a részletek gomb alatt érhetőek el.

embed2
Budapest összes támogatása (millió Ft / év, 2007 – 2015). A részletekért kattints a képre!

Tanulságos azt is megnézni, hogy az egyes települések az adott évben, illetve a teljes időtartamon mennyire számítottak támogatottnak az országos átlaghoz képest. Az egy főre jutó országos átlagot 100 százaléknak véve kiderül például, hogy Alsógagy 2011-ben az országos átlagnál 10 735 százalékkal több támogatást kapott ár- és belvízvédelemre (a Vasonca-patakon megépült az alsógagyi záportározó).

Ebben a nézetben kiegészítő információként megjelenítettük azt is, hogy az adott választási ciklusban a település polgármestere kormánypártinak vagy ellenzékinek számított – bár a FIDESZ földcsuszamlásszerű győzelme a 2010-es, illetve különösen a 2014-es önkormányzati választásokon az ilyen jellegű vizsgálódást nagyrészt értelmetlenné tette.

A politikai affiliációt figyelmen kívül hagyva is látszik: az elmúlt két ciklusban meghatározó mértékben koncentrálódott az EU-források elosztása, egyre kevesebb település kap egyre több pénzt. Az egy főre jutó támogatásokat tekintve azonnal észrevehető, hogy a nyertesek egyre inkább a nagyobb lélekszámú városok közül kerülnek ki.

Nem meglepő módon az összes település közül Budapestre jutott a legtöbb pénz – itt azonban újra fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ez nem jelenti azt, hogy az összes pénzt a főváros használhatta volna fel, számos olyan program van, amelyek során előbb Budapesthez jut el a pénz, majd azt osztják tovább máshova.

embed3
Magyarország EU támogatásai politikai ciklusonként, az országos egy főre jutó átlagtól való eltérés szerint (100% = 2007-2009 országos átlaga / fő / év). Csíkos mintával a kormánypárti polgármestert, pöttyössel az ellenzéki polgármestert jelöltük. A ciklusokat a jobb felső sarokban tudod változtatni. A részletekért kattints a képre!

Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs jelenléte az első ötben nem meglepő – külön érdekes, hogy Nyugat-Magyarország mennyire alulreprezentált a keleti és déli régiókhoz képest -, Püspökladány és Martonvásár azonban első pillantásra kilóg a listából.

2tablazat

Martonvásár és Püspökladány esetében egyaránt vasútépítési beruházásokról van szó: a Budapest – Kelenföld – Székesfehérvár – Boba, valamint a Püspökladány – Szajol vasútvonal fejlesztése. Ez utóbbi esetében 2,4 milliárd forintba került 1 km vasút megépítése.

Böngésszen uniós finanszírozású projekteket!

Az uniós finanszírozású projektek adatbázisát bárki letöltheti vagy keresgélhet benne az adat.atlatszo.hu/eu-kereso/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/ címen lehet elérni.

A közeljövőben szeretnénk tovább vizsgálni, hogy felhasználási terület szerint hogyan változott az EU-források felhasználása, illetve külső adatsorok bevonásával az sem tartjuk kizártnak, hogy a felhasznált források hatása is elemezhető legyen.

Krich Balázs

Az Átlátszó EU-támogatás térképe június elején a Dataharvest 2016 oknyomozó újságíró konferencián is bemutatkozik.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom