Bezárás
Cikkek

Internetező szoftver vakoknak: félmilliárd forint uniós pénz a meleg vízért?

Az EU csalás elleni hivatalához (OLAF) fordult egy budapesti vak férfi. Nagyon felbosszantotta, hogy több mint félmilliárd forint uniós támogatást nyert el egy szoftverfejlesztő, aki azt ígéri, a fejlesztés fogyatékkal élő felhasználóknak segít majd internetezni. A vakok ugyanis pont azóta számítógépeznek, amióta a látók. Az uniós pályázattal nem csak ez a furcsaság: a szoftver fejlesztője vegyiáru nagykereskedelemmel foglalkozik, és az állami pályázat-nyilvántartás szerint nem is ők nyerték el az 558 milliót.

Feltalálták a meleg vizet 558 millióért. Igaz, kicsit langyosabb, mint az eredeti – ezek Takács Péter szavai; ő az, aki a még aznap bejelentést tett az OLAF-nál, hogy a Chemium Kft. sajtótájékoztatón jelentette be: látássérülteknek és más fogyatékkal élőknek internetes felületek használatában segít a társaság által kifejlesztett úgynevezett transzkódoló szoftver.

Még több cikk furcsa uniós támogatásokról

Évfolyamtársak és ingatlanmutyisták: ők állnak a milliárdos csalással vádolt szociális szövetkezet mögött

Tízmilliók szellemközpontokra, fideszközeli borászlobbi a háttérben. Újabb unióspénz-szippantót fogtunk?

Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében

A 800 millió forintos fejlesztés 70 százalékára nyertek uniós forrást. A Chemium szoftvere az ígéretek szerint másfél hónapon belül lesz elérhető az eselyegyenlito.hu oldalon.

Az oldalon közzétett (egyébként látók számára is nehezen olvasható dizájnú) ismertető szerint szoftverjük elsősorban a közigazgatási informatikai rendszerek használatában segít, s főképp a látássérültek számára lehet hasznos.

De miben is? A vakok a nyolcvanas évek, vagyis a személyi számítógépek magyarországi elterjedése óta használnak komputert. Eleinte speciálisan a számukra kifejlesztett pc-t, a kilencvenes évektől fogva pedig az „általános” számítógépekre telepíthető úgynevezett képernyőolvasó programokat, amelyek közül a legelterjedtebb – a Windows-3.1. támogatására a kilencvenes évek közepén bevezetett – JAWS for Windows. A JAWS-t a program 4. generációja piacra dobásakor, 2003-ban honosították magyar felhasználóknak (a magyarul netező vakok addig más programokat, legtöbben egy cseh fejlesztésű szoftvert használtak).

A JAWS fizetős ugyan, de az Informatika a Látássérültekért Alapítvány pályázatainak köszönhetően Péter legalábbis „nem ismer senkit, aki fizetett volna érte”. Ezen felül 2006 óta létezik az ingyenes, non-profit fejlesztésű NVDA-program, valamint Apple-felhasználók számára a termékek megvételével együtt „alapcsomagban” járó VoiceOver.

Ehhez képest miben nyújt többet – mi volt az innováció, ami elvárás a K+F fejlesztéseknél – a Chemium programja? – erre egyelőre nem kaptunk választ a cégtől. A talán legfontosabb kérdésre sem: segít-e vajon offline is a termék, vagyis a gép bekapcsolásától a világhálóra csatlakozásig (a termékismertetőkből az következtethető ki, hogy nem) – hiszen a nem látók számára az sem megoldható segítség nélkül.

Márpedig ha az internet eléréséig (a böngésző elindításához) képernyőolvasót használnak, akkor mi szükségük volna a továbbiakban egy másik programra?

Takács Péter gyakorlott számítógéphasználó, éveken át bloggazda is volt. Aggályai megalapozottságát megerősítette az Átlátszónak egy szintén vak informatikus is, aki azonban inkognitót kért. Mindketten állítják egyébként: a vakok körében éppen annyira elterjedt a számítógép- és okostelefon-használat, mint a látók között, az aktív korúak élete elképzelhetetlen internetezés nélkül.

Takács elérte a Chemium fejlesztőjét, társalgásuk zanzáját pedig egy vakok által használt levelezőcsoportban tette közzé. Ebből idézünk most:

Újra kérdezem: megkérdeztek vak embereket arról, hogyan használják az internetet? Csend. Nagykeservesen kierőszakolható belőle, hogy nem. Ön tud bármit, akár a legeslegelemibb szinten arról, a vak emberek hogyan használják a számítógépet? Nem. Nem tud erről semmit. Ne felejtsük el, mert fontos: én egy fejlesztővel beszéltem, nem titkárnővel. (…)

Mondjon egyetlenegy olyan weboldalt, amit eddig nem lehetett használni, de az önök szoftverével mostantól lehet. Nem tud ilyet mondani. (…)

Az önök találmánya mennyiben viszi előrébb a látássérült emberek webhez való hozzáférését? Hát egyszerűsíti nekik a tartalmat. Tördeli a sorokat. Speciális közösség hozható létre a platformon, ahol majd az önkéntesek felcímkézhetnek egyes fotókat, ezeket azután a vakok értelmezni tudják. De sem a Flasht, sem semmilyen más animációt nem tud értelmezni a konverziós szoftver.

Meséljen arról, az önök konverziós szoftvere hogyan fogja kezelhetővé tenni az űrlapokat? Nem tudja. Tétova gondolkodás…. hát… ha azt kérdezi, visszaolvassa-e a szoftver, amit az ember begépel, akkor azt tudom mondani, hogy igen. És honnan tudja a vak ember, hogy egyáltalán van űrlap, hogy az az űrlap hol van, pontosan mit kell írni az egyes kitöltendő szövegmezőkbe? Nem tud válaszolni.

Kérdeztük a Chemiumtól, hogy Takács Péter nem téved-e esetleg, és valóban a cég fejlesztőjével beszélt, s jól foglalta-e össze az illető mondandóját – válaszukat várjuk.

A Chemium Kft. 2008-ban alakult, fő tevékenysége vegyi áru nagykereskedelme. Korábban is nyertek uniós pénzeket, eszközbeszerzésre és nemzetközi piacépítésre összesen 30 millió forintot. Közbeszerzéseken is sikerrel jártak, az idén például 2,6 milliós megbízást nyertek a Szent Imre Kórháztól reagens-szállításra.

A piacon járatosak számára nem ismeretlen a nevük, a cég korábbi tulajdonosát, Leidecker Tibor Jánost a reagens-üzletben ügyesen forgolódónak mondják. Ő az idén nyáron kiszállt a cégből, utóda Baróthy Gábor.

A Chemium sajtóanyaga megemlíti, hogy a fejlesztésben együttműködtek a Kincsinfó Kincstári Informatika Nonprofit Kft.-vel, a Magyar Államkincstár cégével annak érdekében, hogy az önkormányzatok belső ügyintézésére szolgáló privát rendszer is úgymond transzkódolható legyen, s így fogyatékkal élők is dolgozhassanak a hivatalokban.

A sajtóanyagból egyébként nehéz kihámozni a lényeget: a fejlesztés célja a fogyatékkal élők netezésének megkönnyítése (a sajtótájékoztatóról megjelent MTI-alapú tudósításokból ez derül ki), vagy speciálisan a közigazgatási online ügyintézést segíti, esetleg a felhasználók államigazgatási elhelyezkedéséhez ad hátteret.

Utóbbi téma – gyengénlátók és a közigazgatás – alighanem azért került terítékre, mert a pénz is valami ilyesmire érkezett. A nyertes projekt megnevezése a kormányzati honlap szerint: fogyatékkal élők interaktív közreműködésének támogatása az ügyviteli, foglalkoztatási, kereskedelmi, államigazgatási és kommunikációs területeken integrált információs rendszertechnológia és módszertan kifejlesztésével”.

Elképzelhető, hogy a fejlesztés hangsúlya nem a vakokon, hanem a gyengénlátókon volt. Csakhogy az ő esetükben sem találni laikus szemmel a hozzáadott 800 milliós értéket. A kontraszt, a betűtípus, a betűméret például a böngészőkben is átállítható, ráadásul léteznek képernyőnagyító szoftverek is.

A pályázat 2013 márciusában nyerte el a támogatást – csakhogy nem a Chemium volt a pályázó, hanem egy informatikai cég, a Sysform Kft., amely ekkor Aradvári Balázsé volt, aki pár hónappal később kiszállt a vállalkozásból.

A Sysform új tulajdonosa, Galambos László Péter ugyanabba a tulajdonosi körbe tartozott, mint a tavaly óta állami Welt 2000 Kft. (ma Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.), a brüsszeli pályázati pénzek elosztását kezelő EMIR szoftver jogtulajdonosa.

A Welt 2000 vitatott körülmények között került a magyar állam tulajdonába, egyik volt tulajdonosa, Komáromi András szívrohamban elhunyt a szerződés aláírása után. Kollégai állítólag éppen azért szálltak ki a megnyert pályázatból is, hogy minden kapcsolatot megszakítsanak az állammal.

További cikkeink a Welt 2000-ügyről

A gyámügy dönthet az uniós pályázatkezelő rendszer tulajdonjogáról

Miattuk retteg Simicska? Rejtélyes halálesetek, hihetetlen magyarázatok

A megnyert pályázat átruházására elméletben – a folyósító hivatal engedélyével, hármas megállapodásban – lehetőség van, arra azonban egyelőre nem kaptunk magyarázatot sem a Miniszterelnökségtől, sem a Chemiumtól, hogy a projekt profiljától teljesen eltérő tevékenységű cég folytathatja-e a munkákat, s ha igen, milyen garanciákat kell vállalnia.

Rádi Antónia 

Fotó: innen.

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom