Bezárás
Cikkek

Az ügyészség szerint megcsapolták az agrárkasszát – a vidékfejlesztési hivatalból szervezték a milliárdos csalást

A vádirat szerint 2012-ben döntött úgy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese, hogy megcsapolja a területalapú támogatások kasszáját – az ügy nemrég került bírósági szakaszba. A hamis támogatási kérelmek benyújtása előtt néhány hónappal készült el az a jelentés, amelyik többek közt az ilyen jellegű visszaélések kockázataira hívta fel a figyelmet – mint látjuk, hiába.

Keltezése szerint 2012. március 2-én látott napvilágot egy „Jelentés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal működéséről és hatékonysági racionalizálási lehetőségeiről” címet viselő anyag. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átvilágítására Búsi Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori helyettes államtitkára adott megbízást, de az auditnak van egy további megrendelője is, a VM Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Intézete.

A jelentést (PDF) a Ki mit tud közadatigénylő oldalon keresztül kértük és kaptuk meg az agrártárca háttérintézményétől.

A testnevelés-tanító, illetve földrajztanár alapvégzettségű Búsi Lajos 2010-től volt helyettes államtitkár a VM-ben, az azt megelőző 15 évben jellemzően politikai tisztségeket töltött be. Búsi politikai karrierje jelentős részben kötődik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei erős emberekhez: Nyerges Zsolthoz éppúgy, mint Varga Mihályhoz és Fazekas Sándorhoz.

2014-ig az ő felügyelete alatt működött az MVH – a 2012-es audit által feltárt problémák kezelése nyilvánvalóan a helyettes államtitkár feladat lett volna, de információink szerint a jelentést nem követte semmiféle intézkedés. Különös módon Búsi felelőssége az ügyben fel sem vetődött – igaz, az MVH-t átvilágító tanulmányról sem tudtak sokan.

A 2015-ös új kormányban aztán Búsi nem kapott tisztséget, jelenleg a „zöldhatóság”, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója. Az előző főigazgatónak vélhetően az Átlátszó által feltárt kamudoktorija miatt kellett távoznia a zöldhatóságtól.

Korábbi cikkeink a zöldhatóságról

Egyetemi diplomája sincs a zöldhatóság vezetőjének?

Áldoktor vezeti az országos zöldhatóságot

Átvilágítás ellenszélben

Dacára annak, hogy a jelentés elkészítésével az MVH-t felügyelő kormánytisztviselő bízta meg az auditorokat, a hivatal részéről csekély volt az együttműködési készség, sőt, esetenként kifejezetten ellenséges, elutasító reakciók születtek. A másfél évvel később kirobbant csalási botrány némileg magyarázza a motivációkat.

A jelentés 9. oldalán például ezt olvassuk: „Az MVH kirendeltségein a fenti ügykörben vizsgálat nem került lefolytatásra, mivel a kockázatelemzéssel a vizsgálatra kiválasztott, irányadó mintának tekintett MVH B.-A.-Z. Megyei Kirendeltsége (…) a vizsgálattól elzárkózott.” „Ugyancsak nem került sor a belső szabályozó átvilágítására sem, (…) mivel ezek az MVH jelzésével ellentétben nem találhatók meg a Hivatal honlapján.” „A vizsgálat során a [Jogi] Főosztállyal közvetlen kapcsolatfelvétel nem történhetett.”

Akárhogy is, de a jelentés készítői mintegy három hónap alatt átvilágították az MVH működését, abban számos hiányosságot és kockázati elemet feltártak, és javaslatot is tettek ezek kezelésére. A jelentés alapján egy klasszikus 19. századi bürokratikus szervezet képe rajzolódik ki, ahol folyamatirányításról, ügyfélbarát és hatékonyságcentrikus működésről, szervezeti integritásról, kockázatelemzésről csak azok hiánya kapcsán lehet beszélni.

Mint a jelentés megállapítja, ennek részben magyarázata, hogy az MVH az uniós csatlakozásig működő Sapard Hivatalból jött létre, de úgy, hogy az átalakulás nem járt semmilyen szervezetfejlesztéssel. Így a teljes, gigantikus összegű mezőgazdasági és vidékfejlesztési finanszírozás egy olyan közigazgatási egységhez került, amelynek működésében nem jelennek meg szempontként például a vállalkozási és gyakorlati ismeretek.

A 2007-es törvényi szabályozás és a végrehajtásról szóló kormányrendelet ezt a helyzetet csak megerősítette.

A jelentés átfogóan elemzi az MVH működését, az észrevételek közül számos hangsúlyosan is utal korrupciós kockázatokra. A jogszabályi környezetet illetően például az alábbi megállapítást teszi: a túlszabályozott és gyakran változó jogi környezet – például az indokolatlanul sok támogatási jogcím – veszélyezteti a szervezet átláthatóságát, és gátolja a megfelelő ellenőrzések lefolytatását.

Ezért a jelentés javasolja a vonatkozó joganyag felülvizsgálatát, és egységes kódex létrehozását, melyben a hatékonyság növelése mellett „meg kell alkotni a korrupcióellenes és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat.” 

Az audit – igaz, általánosságban, és nem konkrétan a korrupciós kockázatok vonatkozásában – kimondja, hogy „A hivatal jelenlegi gyakorlata nem biztosít megfelelő jogi kontrollt, a hivatal mindenféle következmények nélkül szegi meg a rá vonatkozó szabályokat.”

Ráadásul az auditorok nem találtak arra vonatkozó adatot, hogy a hivatal milyen rendszerszintű visszacsatolási mechanizmusokkal kezeli a működése során felmerült hibákat, szabálytalanságokat, milyen eljárások csökkentik ezek ismétlődésének a valószínűségét.

Végül egy megállapítás, melynek következményei egyértelműen összefüggésben vannak a néhány hónappal később indult visszaéléssorozattal: „A leginkább égető probléma (…) a visszaélések kiszűrésének eljárásrendje, illetve azok hiánya. A támogatási kifizetések folyósítását megelőzően a rendszerbe épített ellenőrzés hiánya számos visszaélésre, illetve később nem korrigálható hiányosság befogadására ad lehetőséget, amelyek orvoslása nem, vagy kizárólag az ügyfelek fokozott sérelmére oldható meg jelenleg.”

Ahogy az meg is történt a rá következő évben: több ezer földhasználó nem kapta meg időben a területalapú támogatást, miután 2013 őszén nyomozás indult az MVH-nál jogosulatlan igénylések miatt.

A bűnszervezet, amelyet a vádirat szerint a hivatal elnökhelyettese és egy másik, vezető beosztásban lévő kollégája irányított, 117 millió forintot nyúlt le, és további 1,4 milliárd forintot próbált megszerezni. A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős kárt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt zajló, nyolcvannégy vádlottas ügy tárgyalása nemrég kezdődött a bíróságon.

Belülről támadtak

Bő három évvel ezelőtt vette észre az MVH akkori elnökhelyettese, D. Miklós, és kollégája, H. Nándor, az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságának igazgatója, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok olyan földterület van, amelyre a jogosultak nem nyújtanak be támogatási kérelmet – derült ki az Átlátszó birtokában lévő vádiratból, amely alapján az alábbiakban rekonstruáljuk a történteket.

Ebből a felismerésből jött az ötlet, hogy ezeket a területalapú támogatásokat megpróbálják maguknak megszerezni.

D. régi, vele bizalmas kapcsolatban lévő ismerőseit kereste meg azzal, hogy kutassanak fel olyan megbízható személyeket, akik – adott esetben a cégeik nevében – névlegesen megigénylik a támogatásokat. Az egykori elnökhelyettes ügyelt arra, hogy a szervezőkkel se osszon meg minden információt. Így nem beszélt nekik munkatársa, H. Nándor szerepéről sem, és arra is figyelt, hogy az általa felkért szervezők ne ismerjék egymást.

Indulásképpen a két vezető adatokat kért le az MVH rendszeréből a támogatható területekről és az igénylésekről. Ezután megállapodtak az időközben felajánlkozó cégvezetőkkel arról, hogy a szervező jutaléka az elnyert támogatások tíz százaléka, míg D. Nándornak harminc százalék jár.

A vádhatóság által leírtak alapján D. sietett a bonyolítással, mert már a vállalkozások regisztrációs lapjának beérkezése előtt arra utasította egyik munkatársát, hogy vegye azokat nyilvántartásba. A cégek meghatalmazott képviselőjének pedig mindenféle okmány nélkül, bemondásra beírt egy „Nagy Péter” nevű személyt.

Ezt követően H. Nándor közreműködésével benyújtották a társaságok támogatási kérelmeit az előzetesen kiszűrt földterületekre.

A Silver Forrest Kft., az Erdőgépészeti Kft., az Ezüst Szakáll Kft., a BaromfiPiac Kft. és az Erdő-Mező-Gépészet Kft. nevében sikerrel jártak – annak ellenére, hogy a cégek az igényelt területekre nem rendelkeztek földhasználati jogosultsággal, és a támogatás feltételeinek semmiben nem feleltek meg. A hamis igénylésekkel a költségvetésnek 117 millió forint hátrányt okoztak – áll a vádiratban.

A kérelmeket persze a benyújtási határidő után adták be, hiszen csak ekkora derült ki, hogy mely földterületekre nem nyújtottak be támogatási igényt. D. viszont vérszemet kapott, és több cégvezetőtől a késedelem miatt „kártérítést” kért, mondván, „lassúságuk és nemtörődömségük” miatt buktak napi egymillió forintot, az eredeti megállapodás tehát már nem él közöttük.

A támogatást elnyerő cégektől D. több részletben mintegy 35 millió forintot kapott, amit megfelezett H. Nándorral. (A vállalkozások közül az Erdőgépészeti Kft. idén november 7-én kényszertörlés alá került, míg az Ezüst Szakáll Kft. két hónapja felszámolás alatt áll.)

D. Miklós és H. Nándor azért is bízhatott abban, hogy sikeresen csapolhatják meg a támogatások kasszáját, mert – mint azt a vádirat is megemlíti – az MVH-nál elég gyenge volt a támogatások ellenőrzése: évente az igénylések mindössze öt-tíz százalékát ellenőrizték szúrópróbaszerűen – ironikus, hogy épp ezt nevezte a szervezetet átvilágító jelentés néhány hónappal korábban a legégetőbb problémának.

Sokat markoltak

Tegyük hozzá, meglehetősen óvatos, de amatőr bűnözőkről van szó: összesen mintegy másfél milliárdnyi támogatásra nyújtattak be kérelmet, de ebből mindössze 117 milliónyi jutott el a kifizetésig. Számos esetben az történt ugyanis, hogy egy adategyeztetésre való felhívás vagy jogszerű földhasználati vizsgálat megindulása miatt D. visszavonatta a kérelmeket.

A csalásban mintegy ötven cég és három tucat magánszemély működött közre, a nyomozás tizenötezer hektárnyi földterületre és mintegy ötven vállalkozás jogosulatlanul benyújtott kérelmére terjedt ki.

Korábbi cikkeink földügyekről

„Osztrák vircsaft” fideszes hátszéllel? Eltussolt zsebszerződésügy, elfogult rendőrök Nógrád megyében

Politikai leszámolásnak eshetett áldozatul a kishantosi ökológiai mintagazdaság

Ángyán József beolvas: Így még nem osztotta ki egy volt tagja sem az Orbán-kormányt

Kinek van 1,6 milliárdja Mészáros Lőrincék bérelt földjeire?

Így kaparinthatják meg strómanok az állami földek legjavát

Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

D.-ék üzelmeire Gőgös Zoltán, MSZP-s politikus akkori nyilatkozatai szerint az hívhatta fel a figyelmet, hogy 2013 augusztusában több vállalkozás is visszavonta a támogatási kérelmét. Később híre ment, hogy az MVH-nál vizsgálódnak a gyanús ügyek után. Az ellenzéki képviselő biztosra vette, hogy a fiktív igényléseket nem lehetett lebonyolítani magas szintű MVH-s kapcsolatok nélkül – mint kiderült, nem tévedett.

Gőgös szerint nem véletlen, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy nappal azelőtt tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen a jogosulatlanul igényelt támogatások miatt, hogy a botrányt nyilvánosságra akarta hozni.

Ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium közleménye azt állítja, már 2013. február közepe óta rendelkeztek információval az ügyben, a hatóságok fél éven keresztül vizsgálódtak, és október elejére jutottak odáig, hogy a Fővárosi Főügyészség elrendelhette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a költségvetési csalás, illetve hivatali visszaélés gyanúja miatt.

Gőgös a csalássorozattal kapcsolatban három érdekcsoportot nevezett meg, ezek egy-egy szervezőhöz kapcsolódtak.

Ezek egyike a sárvári BaromfiPiac Kft. tulajdonosa, Sz. Ákos, a büntetőeljárás hatodrendű vádlottja. Sz. 27 cég nevében, több mint hatezer hektár után igényelt földalapú támogatást úgy, hogy a vállalkozásoknak nem sok közük volt a mezőgazdasághoz. A nyertesek egyike a Vasi Elektro-Ép Kft. – a cég főtevékenysége a villanyszerelés. A társaság ügyvezetője és tulajdonosa B. József sárvári volt fideszes önkormányzati képviselő. A férfi Szolnok megyében, fia Pest megyében található földterületre igényelt támogatás – jelenleg mindketten vádlottak az ügyben.

Sz. Borsod, Heves és Komárom megyében lévő területek támogatásainak megszerzésével is próbálkozott. A férfi édesapja 1998-2002 között az egyik legnagyobb állmai tulajdonú mezőgazdasági társaságot irányította, ahol a D. Miklós is dolgozott – feltehetőleg innen származik az ügyészség által is emlegetett jó viszony.

A jogosulatlanul földalapú támogatást igénylők másik érdekcsoportjába főleg a budapesti cégek tartoztak, a harmadik társaság pedig magánszemélyekből állt.

Az ügy érdekes fejleménye – mint azt a Népszabadság megírta –, hogy a másodrendű vádlott, H. Nándor a botrány kirobbanása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója lett. Új posztján jelentős költekezésbe kezdett (32 járműből álló autóflottát és több száz méregdrága laptopot rendelt), de rövid idő után innen is távozott.

Az elsőrendű vádlott, D. Miklós szeptemberben azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy a csaknem másfél milliárd forintos csalási kísérlet „valójában az MVH informatikai rendszerének biztonsági tesztje volt”, amelyet ő maga rendelt el, az akkori igazgató, Palkovics Péter utasítására. Ezt azonban a nyomozás során a volt elnök cáfolta.

Becker András – Csikász Brigitta

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

Az Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom