Uniós támogatások

Topmilliárdost marasztalt el csendben a bíróság egy uniós pályázati csalás ügyében

Az Átlátszó úgy értesült, hogy a Kecskeméti Törvényszék júniusban egy költségvetési csalási ügyben bűnsegédként elmarasztalta Jellinek Dánielt, és egyúttal mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak. Az elmarasztaló ítélet egy Jellinek-cég által hitelezett projektcég által elkövetett uniós pályázati csalás ügyében született úgy, hogy Jellinek tárgyalás nélkül elismerte, hibázott. Értesülésünket az érintett is megerősítette.

A Forbes jellemzése szerint a lap által 2021-ben 189 milliárdos vagyonúra becsült Jellinek Dániel vezetésével az Indotek – aminek alapítója, ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból. A másik, Szakonyi Péter-féle gazdaglista 2022-es kiadásában már a hatodik helyen, 240 milliárdosra becsült vagyonnal szerepel az ingatlanmágnás, akinek volt felesége, az Indotek Group kisebbségi tulajdonosa is felkerült a toplistákra. Kisebbségi tulajdonostárs a vállalatcsoportban továbbá a szupergazdag amerikai Stryker család is, akiket a tengerentúlon a progresszív demokraták támogatói közé sorolnak.

Az Index 2019-es portrécikke szerint ingatlanokkal, követelésekkel és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó, a negyvenes éveit taposó Jellinek elsősorban ingatlanfedezettel ellátott követeléseket vásárol, nehéz helyzetbe került adósok ingatlanjait szerzi meg – a közelmúltban Vitézy Tamás nagyvállalkozó, korábbi NER-oligarcha vádolta azzal nyilvánosan több fórumon is, hogy az üzletember érdekeltségébe tartozó Bohemian Financing Zrt. felvásárolta az adósságát a bankoktól, és ezzel a módszerrel áron alul megszerezte a horvátországi ingatlanvagyonát. Sajtóhírek szerint Jellinek cégcsoportja hasonló módon járt el a Quaestor-csőd nyomán gazdátlanul maradt győri ingatlanvagyon esetében is.

A K-Monitor jellemzése szerint Jellinek Dániel rövid idő alatt vált Magyarország egyik leggazdagabb emberévé, vagyona részét képezi az orosz Nemzetközi Beruházási Bank pénzéből és magyar állami milliárdokból megvalósult Balalaland projekt, és a Waberer’s logisztikai vállalat is. Üzleti ügyekben az utóbbi néhány évben gyakran mozog együtt Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal: állami pályázaton jutott értékes svábhegyi telkekhez, és 2020-ban jelentős tulajdonrészt vásárolt Tiborcztól az Appeninn holdingban. A Válaszonline portréinterjúja szerint mégsem tartja magát NER-lovagnak, és állítása szerint politikai hátszél nélkül üzletel az állammal.

2020-ban a Budapest Airport Zrt. lehetséges visszavásárlásáról szóló hírekben bukkant fel az üzletember neve: egy a magyar állam, a MOL és az Indotek részvételével alakuló konzorciumról és 4,4 milliárd eurós árról cikkeztek, ám az óriási üzletből egyelőre nem lett semmi. Jellinek akkor az Indexnek maga is elismerte, hogy tárgyalásokat folytat a reptér ügyében, idén pedig a Technológiai és Ipari Minisztérium első negyedévi szerződéslistáján tűnt fel egy Jellinek-érdekeltségű cég, amely tanulmányt írt a tárcának a repülőtérről. De az Indotek Group nem csak Magyarországon aktív: a régióban több országban, például Romániában, Horvátországban, Szerbiában, sőt Olaszországban is terjeszkednek, régiós vezető szerepre törnek az üzleti ingatlanok piacán.

Követeléskezelő cégnél vizsgálódott az adóhatóság

A kecskeméti ítélethez vezető ügyben központi szerepet játszó Bohemian Financing Zrt. többségi tulajdonosa 50%-ot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel, a Florange Property Ingatlanhasznosító és Forgalmazó Kft-n keresztül. A társaság honlapja szerint

“A Bohemian Financing Zrt. pénzügyi vállalkozásként egyrészt hitelintézetek problémás hitelállományának követelésmenedzselési feladatait látja el követeléscsomagok és egyedi strukturált követelések vonatkozásában, másrészt kis- és középvállalatokat hitelez. Követeléskezelés szolgáltatásunk magában foglalja az egyes finanszírozási ügyletek átvilágítását, az optimális megtérülési stratégia meghatározását, tanácsadást a már folyamatban lévő végrehajtási/felszámolási/végelszámolási ügyeknél, valamint a problémás követelések egyszerű, vagy strukturált formában történő megvásárlását.”

A Bohemian Financing Zrt. nyilvános cégiratai között is találtunk utalásokat az ügyre. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága 2021. májusában arról értesítette a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, hogy nyomozást folytat a büntető törvénykönyv 396-os paragrafusa szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt, ami a Bohemian Financing Zrt. tevékenységét is érinti. Az eljárás keretében a szankcióként kivethető pénzbírság biztosítására 75 millió forintot zárlat alá helyeztek a vállalkozás bankszámláján, ám ezt a zárlatot aztán ugyanezen év novemberében fel is oldották.

Forrás: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Az Átlátszó értesülése szerint pontosan a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága által itt hivatkozott paragrafusokba ütköző ügyben marasztalta el végül bűnsegédként a Kecskeméti Törvényszék idén júniusban az üzletembert, és a Bohemian Financing Zrt.-re is jelentős pénzbüntetést róttak. Mindezt egy „előkészítő ülés alapján” született bírósági ítélet keretében, így az rögtön jogerőssé is vált.

Az Átlátszó által megkérdezett jogi szakértő szerint „előkészítő ülés alapján” akkor születhet jogerős bírósági ítélet, ha a vádlott beismeri a neki felrótt cselekményeket, ilyenkor a további tárgyalásokat és bizonyítási eljárást mellőzik. Cserében a vádlottnak kedvezőbb ítélet születhet: ezt támasztja alá az is, hogy az Átlátszó információi szerint a bíróság előzetes mentesítésben részesítette Jellinek Dánielt a büntetett előélet jogkövetkezményei alól, így tovább dolgozhat az üzleti életben.

Dr. Zalka Gábor ügyvéd szerint az új eljárási törvény megalkotásakor a jogalkotó kifejezett célja és szándéka volt az eljárások gyorsítása. Ennek egyik lehetséges módja az eljárások előkészítő ülésen történő lezárása, miszerint az ügyfél az első tárgyaláson, ún. előkészítő ülésen elismeri a felelősségét, és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról. Ebben az esetben a bíróságnak nem kell lefolytatnia a hosszadalmas és teljes körű bizonyítási eljárást, hanem a rendelkezésre álló iratokból, az ügyfél nyilatkozata alapján már az első alkalommal meghozza az ítéletét.

„Ez nyilván egy választás elé állítja az ügyfelet, miszerint elfogadja-e a tényállást annak minden részletével együtt, vagy igazát keresve felvállal egy bírósági eljárást, ami akár éveken keresztül elhúzódhat, nyilvánvalóan folyamatos lelki terhet jelent a számára, és a kimenetele is teljes mértékben bizonytalan. Amikor ezeket végig beszéljük az ügyfelekkel, felvázoljuk egy eljárás teljes menetét, minden részletét, akkor az esetek többségében – tudomásom szerint ez az ügyek közel 60 %-ára igaz – a biztos és gyors megoldást választják, hiszen ezzel tudnak számolni, tervezni, sokkal rövidebb időn belül hagyhatják maguk mögött az adott ügyet, és tudják folytatni akár a magán-, akár az üzleti életüket, nem lebeg a fejük felett tovább az eljárás” – magyarázta az ügyvéd.

Egy kölcsönügylet vezetett a vádemeléshez

Az üggyel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a Kecskeméti Törvényszékhez és az adóhatósághoz. Választ egyelőre csak a bíróságtól kaptunk, az adóhatóság az ügyészséghez irányított minket, az ő válaszukat még várjuk. A Kecskeméti Törvényszék sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „a B.250/2022. számú ügyben a Kecskeméti Törvényszék 2022. június 27. napján ítéletet hozott, ami jogerőre emelkedett. Tekintettel arra, hogy az ügy terheltjét előzetes mentesítésben részesítette, ezért további tájékoztatást nem adhatunk”.

Megkerestük a Bohemian Financing Zrt.-t és Jellinek Dánielt is, aki megerősítette az értesüléseinket, és írásban reagált a kérdéseinkre. Mondandóját szó szerint idézzük:

„A Bohemian Financing Zrt. 2017. decemberében hitelszerződést kötött a Zsana Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel. A hitel célja önerő biztosítása volt a társaság és konzorciumi társa által elindítani tervezett, geotermikus erőmű kivitelezésére irányuló, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által támogatott projekthez. A konzorciumnak 26% erejéig tagja volt a Zsana Önkormányzata. A Zsana Geoterm Kft. támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-vel, mint támogatóval. A Bohemian Financing Zrt. ezen körülmények, valamint a hitelbírálathoz mellékelt jogi és üzleti dokumentumok alapján eljárva kötötte meg a hitelszerződést, és folyósította a hitelt, amely előtörlesztéssel visszafizetésre került. Az önerő biztosítása nem volt jogi előfeltétele a támogatás folyósításának.

A Bohemian Financing Zrt. 2021-ben a Nemzeti Adó és Vámhivataltól érkező megkeresésből  szerzett tudomást arról, hogy a támogatás részben folyósításra került, azonban a Zsana Geoterm Kft. a kapott támogatás részt a céljától eltérően használta fel, amely a költségvetési csalás gyanúját vetette fel. A Nemzeti Adó és Vámhivatal ezen eljárás során az önerő biztosítását szolgáló hitel okán jutott el a Bohemian Financing Zrt.-hez, amely a hatóságokkal együttműködve minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott a nyomozás elősegítésének érdekében.

A Bohemian Financing Zrt. alappal feltételezte, hogy a Zsana Geoterm Kft. valóban meg fogja valósítani az egyébként ígéretes projektet, amelyre a támogatást kérte. A visszaélés a Zsana Geoterm Kft-nél történt, amelyről a Bohemian Financing Zrt. nem is tudhatott, mivel az önerőt szolgáló hitel előtörlesztése után érdemi üzleti kapcsolat nem volt a felek között.

Jellinek Dániel, mint a Bohemian Financing Zrt. akkori vezető tisztségviselője a projekt tekintetében teljes mértékben jóhiszeműen járt el. A hatóság úgy értékelte azonban, hogy a hitel folyósításával kapcsolatban nem tanúsított kellően körültekintő magatartást, ami segítőleg hozzájárulhatott a Zsana Geoterm Kft. jogsértéséhez. A magyar jog kiterjesztően a segítséget is szankcionálni rendeli, a hatóság az álláspontját erre alapította, azzal, hogy elegendőnek találta olyan intézkedés alkalmazását, amely mentesíti Jellinek Dánielt a hátrányos jogkövetkezmények alól. Mindezek alapján Jellinek Dániel a hatósággal való együttműködés körében az üzleti szokásoktól eltérő jogi értékelést nem vitatta, és a hibát elismerte. Ezzel célja az volt, hogy a konzekvenciák levonása után üzleti tevekénységét folytathassa, biztosítva ezáltal egy fejlődő és jelentős számú magyar családnak megélhetést biztosító cégcsoport működését.

A Bohemian Financing Zrt., illetve Jellinek Dániel a jövőben is maximális prudenciára törekedve, a jelen eset tapasztalataira is tekintettel még fokozottabb körültekintés mellett fog eljárni.”

Valakinek a lábára léphetett Jellinek a NER-ben

Ahogy azt a hvg.hu tavaly megírta, a Zsana Geoterm Kft. egy KEHOP pályázaton nyert 2,5 milliárd forintot 2017-ben egy 4 milliárd forintos összköltségvetésű geotermikus energia hasznosítási programra. Az ügyben szabálytalansági eljárás indult, az Irányító Hatóság megállapítása szerint 1,2 milliárd forintot vissza kellett volna fizetnie a kedvezményezett cégnek, amely a pályázati pénzt lehívta, a geotermikus erőművet nem építette meg, és 2020 óta kényszertörlés alatt áll. Az elakadt projektbe azóta bevonták az EU-Fire EGS Kft-t is, amelyről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kutatásai nyomán azt írtuk, hogy több el nem készült földhő-erőmű körül bábáskodott sok milliárd uniós forintért.

Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját | atlatszo.hu

A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.)

Az Átlátszó által megkérdezett, neve elhallgatását kérő pénzügyi szakértő szerint a rendelkezésünkre álló információk alapján az történhetett, hogy a KEHOP pályázathoz szükséges 1,5 milliárd forintos önerőt a Bohemian Financing Zrt. biztosította rövidtávú kölcsönként a Zsana Geotermnek, azt azonban az önerő igazolása után rögtön vissza is kapták. Ezzel a Bohemian Financing és vezetője a nyomozó hatóságok interpretációja szerint bűnsegéddé váltak, hiszen az önerő igazolása nélkül a pályázó nem tudta volna lehívni az uniós támogatást, amivel aztán nem tudott elszámolni. A megvádolt cégvezető pedig azért dönthetett a gyors beismerés mellett, mert attól tarthat, hogy egy elhúzódó, sajtónyilvános bírósági tárgyalás-sorozat során sérül a céges és személyes reputációja.

Ilyen stiklikből azonban, hívta fel a figyelmünket forrásunk, körön belüli, jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező milliárdos üzletemberek esetében nemigen lesz hatósági ügy, pláne nem vádemelés és ítélet: Jellinek valakinek a lábára léphetett a NER-ben, ha ezért így meghurcolták. Túl nagyra nőhetett vagy túlságosan önjáró volt, esetleg nem teljesített bizonyos kéréseket, találgatta. Ezt a vélekedést alátámasztja, hogy ahogyan azt korábban Tiborcz István és az Elios Zrt. ügye esetében részletesen bemutattuk, a nyomozó hatóságok és ügyészségek kreatívan szabotálnak, ha egy politikailag érzékeny költségvetési csalási ügyet inkább nem szeretnének kinyomozni, és az igazságszolgáltatás elé vinni.

Jellinek Dániel és a Bohemian Financing Zrt. esetében viszont a törvény maximális szigorával járt el a vádhatóság, miközben az uniós támogatást eltüntető Zsana Geoterm Kft. ügyében még nincs is ítélet, tehát egy olyan ügyben ítélték el az üzletembert bűnsegédként, amelynek tettese egyelőre nincsen.

Bodoky Tamás

Címlapfotó forrása: indotek.hu. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. 

Frissítés (2022. augusztus 12.): Cikkünk megjelenése után érkezett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség válasza, mely szerint “a megkeresésében megjelölt bűnügyet érintő kérdésére a nyomozás érdekeire figyelemmel bővebb tájékoztatás nem adható, ugyanezen okból a megkeresésének második részében kért információt sem áll módunkban közölni”.

Megosztás