Tízmilliók szellemközpontokra, fideszközeli borászlobbi a háttérben. Újabb unióspénz-szippantót fogtunk?

akarattya1-1024x682

Több mint 600 millió forint uniós forrást nyert különféle zöldprojektekre 2009 óta a Régiók Fejlesztéséért Egyesület – a projektek egy része azonban minimum talányos. A nem igazán ismert egyesület kulcsemberének kapcsolatrendszerében Bajnai Gordon egykori kormányzati tanácsadója éppúgy megtalálható, mint a Fidesztől nem túl távoli mádi borászlobbi.

4000__ani_6

Ön milyennek képzel el egy uniós pénzből súlyos tízmilliókkal támogatva létrejött környezetvédelmi központot? Bárki által látogatható, nyilvános intézménynek, cégérrel a bejáraton? Ha igen, akkor téved. A környezetvédelmi központ kifejezés a gyakorlatban családi nyaraló benyomását keltő balatoni ingatlant, esetleg csinosan felújított, de a nagyközönség elől elzárt épületeket jelent.

Legalábbis ezt tapasztalták munkatársaink a pusztavámi központú Régiók Fejlesztéséért Egyesület (RFE) által környezetvédelmi központként létrehozott ingatlanokat látogatva. Az eddig összesen 617 millió forint uniós támogatást elnyert RFE legnagyobb, önmagában 270 milliós projektje pedig egy erdei iskola (Iskola a természetben, illetve A tudás kertje munkacímeken futó) program mádi központtal – ez a napokban indul a tervek szerint, furcsaságokat ugyanakkor itt is találtunk.

A Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ nemrég készült el a Balatonakarattyán a 71-es főút és a tópart közötti nyaralóövezetben. Ottjártunkkor semmi sem utalt arra, hogy a modern stílusú épület úgymond közhasznú intézmény lenne: sehol egy tábla a bejáraton az elnevezésről, nyitvatartásról, sem az uniós támogatásról. Sokkal inkább tűnt nyaralónak: a kertkapcsolatos teraszon napozóágy, grillsütő, locsolócső várta a használókat – akik nem tartózkodtak az épületben hétköznap kora délután.

A Balaton Kapuja 95 millió forint uniós támogatásból épült, a pénzt az egyesület meg is kapta, az utolsó kifizetés a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya közlése szerint minapi, június 10-i. A támogatás hivatalos közzétételén még Balatonkenese szerepel színhelyként, Akarattya ugyanis tavaly vált le a szomszédos településről, köszönhetően mások mellett Matolcsy György jegybankelnök feleségének, Matolcsy Gyöngyinek, akit tavaly ősszel polgármesterré is választottak a frissen önállósult községben.

Az úgynevezett projektzáró helyszíni ellenőrzés április 1-jén zajlott, hiányosságot az ellenőrző hatóság nem talált, a májusi záró beszámolót elfogadták.

 

akarattya2

 

Máshol sem fogadtak tárt kapukkal minket az RFE fantomközpontjai

Hasonló a tapasztalatunk az egyesület tolnai és kisteleki központjával – bejutni „csak úgy” ezekbe sem lehetett. A tolnai ingatlan kapujára kikerült ugyanakkor az uniós támogatást jelző egyen-tábla (rajta a „Tolnai Környezetvédelmi Központ” elnevezéssel). A tolnai központ egyébként 40,6 milliós támogatást nyert el, a kisteleki – a kancellária nyilvántartása szerint – egy fillért sem, de a településen volt 8 milliós uniós forrásból finanszírozott projektje az egyesületnek: a házi komposztálás bevezetésén munkálkodtak.

A Délmagyarország cikkébőlúgy fest viszont, hogy mégis volt uniós pénz itt is, de azt a Csongrád megyei település fideszes vezetésű önkormányzatával közösen nyerték el. Elérhetőségként valamennyi központhoz ugyanaz a mobilszám szerepel az RFE honlapján.

Vértesi Környezetvédelmi Központként fut az egyesület pusztavámi központja, ahol az immár megszokott kép fogadja az érkezőt: az épület az akarattyaihoz hasonló letisztult öko-stílusú, névtábla, cégér nem jelzi a funkciót, munkaidőben zárva, kihalt. A Feol.hu munkatársa 2012-ben bejutott, a riport elsősorban a felújított épület pelletkazánját méltatja, s ígéri, a központ a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendezvények, illetve a Megyék harca vetélkedő utolsó fordulóinak ad majd helyszínt.

Pusztavámi projektekre összesen 133 millió forintot nyert az RFE, ebből 86,2 millió volt az „életmóddal kapcsolatos non-profit információs központ” létrehozása.

Még több uniós mutyi

Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében

600 millió forint uniós támogatást juttat az Orbán-kormány a felcsúti Orbán-alapítványnak kisvasútra

Így költöttek el 7-16 milliárd uniós forintot a semmibe vezető utak építésére a magyar-román határon

A világ legdrágább Opel Corsája és a Belügyminisztériumhoz közeli irodaház

Közhasznúsági beszámolóik szerint az RFE aktivistái általában előadásokat tartanak változatos közönségnek: a Sziget fesztiválon éppúgy, mint újbudai nyugdíjasoknak vagy a Bátor Tábor által mentorált beteg gyermekeknek. Az RFE 2004-ben jött létre budapesti székhellyel „a területi különbségek mérséklésére települési, kistérségi és regionális szinteken”, az elnökséget 2008-as bejegyzéssel vette át Horváth Orsolya, aki – némi megszakítás után – jelenleg is vezeti az egyesületet, immár asszonynevén, Jaksa Orsolyaként.

Az egyesületek taglistája nem nyilvános adat, egy korábbi beszámolóban szereplő akkori felsorolás baráti társaságot, rokonaikat sejteti, összesen tíz embert, ami a törvényi minimumlétszám egyesületek esetén.

Jaksa Orsolya férje, Jaksa Tamás kulcsszereplőnek tűnik. A fellelhető sajtóhírben is általában ő szerepelt “projektmedzser” titulussal, s az Átlátszó munkatársával is ő beszélt, illetve levelezett az RFE nevében. Közlése szerint például az áprilisban nyílt balatonakarattyai központban már több mint háromezren jártak, „programjaik üzeneteivel” pedig 3,4 millió ember találkozott „különböző médiákon keresztül”. Az „egyelőre nem nyilvános” intézményt előzetes bejelentés alapján lehet látogatni, az épületbe telepített és épített “környezetvédelmi gépek/technológiák” a fő attrakció.

Jaksáékhoz kötődik a Balatonakattyán működő ingatlaniroda, a Kissjaksa, ahol az RFE elnökasszonya is dolgozik a honlap tanúsága szerint. A “Kiss” előtag Jaksa Tamás édesanyjának lánykori nevére utal: Kiss Éva Anna volt a balatonakarattyai ingatlan előző tulajdonosa. Az asszony adásvétellel szerezte a 604 négyzetméteres, kivett hétvégi házként nyilvántartott telket 2011 májusában, majd ő adta el az RFE-nek 2013 decemberében.

A család üzletel egy másik RFE-projektben érintett településen is: Jaksa Tamás fivére, Jaksa Gábor közvetett tulajdonos és vezérigazgató a kisteleki önkormányzat cégében, a Kistelek Ipari és Szolgáltatásfejlesztő Zrt.-ben.

 

 

Jaksa Tamás egyébként a 2010-es választások után alapított Japawi Kft.-ben közvetetten tulajdonostársa Winkler Gyulának, a Wallis volt vezérigazgató-helyettesének, Bajnai Gordon exminiszterelnök egykori tanácsadójának. A társaság a beszámolói szerint nem fejthetett ki különösebb aktivitást: átlagos éves árbevétele nem éri el az egymillió forintot.

Az akkor még Tolnán élő Jaksa Tamás 2007-2008-ban vezette a budapesti Hegyközi Manufaktúra Kft.-t, az ügyvezetői tisztségben Kovács Károly váltotta, aki csak néhány hónapig maradt posztján, ám a kft jelenleg is Kovács érdekeltsége. Kovács ismert szereplő Tokaj-Hegyalján: a borászdinasztia második generációjához tartozó ifjabb Szepsy Istvánnal tulajdonosok a St. Tamás Kft.-ben, amelyben tavalyig érdekelt volt Tatárka József, Mád akkori és jelenlegi független polgármestere. Tatárka és Kovács egyéb közös vállalkozásokat is futtattak korábban.

A Szent Tamás pincészetről az Átlátszó írta nemrég, hogy kanadai elismerését részben annak a Balla Attila borkereskedőnek köszönheti, aki az állítólagos tokaji borhamisítás sértettjeként 11 millió dollárra perli a magyar államot.

>> Tizenegymillió dolláros borhamisítás: Oligarcha-háború a tokaji hadszíntéren

Tatárka újabban kormány-közeli szőlészet-szakértővé kezd válni forrásaink szerint, még Lázár János kancelláriaminiszter is ad a szavára. Talán közös hobbijuk, a vadászat miatt is könnyen értenek szót, bár Tatárka a Népszabadságnak cáfolta a helyben közkeletű híresztelést, hogy közösen hódolnának szenvedélyüknek a kancelláriaminiszterrel.

Lázárnak amúgy is szívügye a vidék: felesége nevén 1,3 hektár mádi szőlő haszonélvezeti joga van, a tulajdon a Lázár-gyermekeké. Mád fontos hegyaljai szerepét mutatja, hogy a településen borászkodik Demeter Ervin, egykori nemzetbiztonsági miniszter, a megye jelenlegi kormányhivatal-vezetője is.

Az RFE ilyen körülmények között kezdi e napokban legnagyobb, 270 millió forint támogatást elnyert projektjét Mádon.  Amit ígérnek, voltaképpen erdei iskola: diákok kapnának egy-egy hetes szőlészeti-mezőgazdasági gyorsképzést helyi gazdaságokban. A tudás kertje elnevezésű projekt leírásában az szerepel, hogy tizenöt iskola 150 diákja – legkevesebb 40 százalékuk hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű – és 30 pedagógusa vesz részt a programban, amelynek keretében az Oktatási Hivatal (OH) által akkreditált pedagógus-továbbképzést is ígérnek.

Az OH-ban az Átlátszó érdeklődésére azt a választ adták, hogy A tudás kertje néven nem tartanak nyilván akkreditált továbbképzést, s az RFE nem szerepel nyilvántartásukban sem mint alapító, sem mint pedagógus-továbbképzést szervező.

Jaksa először azt válaszolta az akkreditáció nyilvántartási számát firtató kérdésünkre, hogy a szám már megvan, de még postázás alatt. Később, az OH válaszának nyomán visszakérdeztünk, hogy pontosan ki kérte az akkreditációt, akkor ezt válaszolta:

„a képzés akkreditációjával kapcsolatban érdemi tájékoztatást azt követően tudunk nyújtani, mihelyt az hivatalosan elfogadásra került”

Az akkreditáció nem lényegtelen szempont, a pedagógus életpálya modell ugyanis 7 évenként 120, továbbképzésekből beszerezhető kreditpontot tesz kötelezővé a tanároknak – egy-egy tanfolyam átlag 40 kredites, és több tízezer forintba kerül, amit a legtöbb esetben a tanár maga kell, hogy álljon. Így az akkreditált és – mint Jaksa az Átlátszóval közölte, a diákoknak és a pedagógusoknak is ingyenes – tanfolyam lehetősége alighanem sokat nyomott a latban, amikor elígérkeztek a mádi táborba.

Az iskolákat (zömében hajdú-bihari és borsodi intézményeket) egyébként nem pályázaton választották ki a szervezők. A programban felsorolt egyik általános iskola igazgatónője elmondása szerint az RFE kereste meg őket ajánlatukkal. Jaksa szerint az affinitás és a földrajzi közelség mellett szempont volt, hogy az iskola hátrányos helyzetű településen legyen és/vagy sok ilyen diák tanuljon benne. Ehhez képest felkerült a listára az a biharkeresztesi református általános iskola is, amely jogvédők szerint éppen a vallási köntösbe bújtatott szegregáció egyik példája.

Táboroztatással foglalkozó szakemberektől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy gyermekenként heti 20-25 ezer forint költséggel már Budapesten is színvonalas nyári elfoglaltság szervezhető – a határ persze igény szerint a csillagos ég lehet. Húszezerrel kalkulálva 150 gyerek táboroztatása 3 millió forintot emészt fel – a 270 millió (amiből az egyesület a Miniszterelnökség adatai szerint 129 millió előleget kapott meg június közepén) inkább a csillagos éghez közelít.

Ez még akkor is így tűnik, ha Jaksa közlése szerint tréningjeiken nem csak a tudás átadásáról gondoskodnak, hanem a helyszínt, de az oktatóanyagot, az élelmezést és a résztvevők szállítását is ők biztosítják.

Tatárka optimistán beszélt az RFE projektjéről az Átlátszónak, de nem mindenki osztja ezt a lelkesedést Tokaj-Hegyalján. Kolozsváry-Kiss Árpád, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. (a tokaji fejlesztési tanács cége) ügyvezetője érdeklődésünkre azt válaszolta, nem kereste meg őket a projektgazda, „ami szokatlan egy ilyen jelentős támogatási összeggel rendelkező elképzelés esetén”, s bár hangsúlyozta nyitottságát, mindazonáltal azt is leírta, hogy

„a térség fejlesztésének prioritásait a fejlesztési tanács más projektek mentén tervezi”

A diplomatikus megfogalmazásból kiolvasható némi fenntartás. Mindez kormány-közeli zavarra is következtetni enged Tokajügyben, tekintve, hogy a nonprofit kft tulajdonosa nem más, mint a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, amelynek elnöke, a borászkörökben Tatárka mentoraként emlegetett Lázárral bizalmas Tombor András.

Rádi Antónia

Fotó: Halász Áron / atlatszo.hu

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon. Tudnivalók itt.

  • Vlmny Vlmny

    Gyomorforgató.

  • Nocsak!

    Ritka egy gennyes banda. Engem csak egy dolog zavar, hogy a Jobbik ezt szó nélkül tűri. Olyan, mintha ők is benne lennének a buliban, mert ez már jóval több, mint egy kurva ország!

    • Dimitru1

      Kéz kezet mos?…

  • Teofil Scherzhafter

    A tiszteletreméltó és tapasztalt szerzőnek sajnos van egy becsípődött rögeszméje; a vízfejezés. Ennek sajnos van is némi alapja, a bürokrácia természete olyan, hogy önmaga fontosságát igazolja, és folyton növekszik. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a XXI. szd.-ban a harc megvívása a GPS, a távfelderítés, a logisztika, a korszerű eszközök függvénye és kevésbé számít az olyan “csapatok” létszáma, akik menetelnek, pufogtatnak, tüzelnek, vizelnek, stb.

    • Tom Sinner

      Igen, nyilván ezért kell annyit tábornok, és ilyen kevés puffogtató katona. Hahó! Ön Magyarországon van, nem egy amerikai filmet néz GPS, távfelderítés, drónok meg hasonló kütyükkel. Itt nincs semmi, csak tábornok, főtiszt, meg semmire sem való 40-50 éves technika. Ami még ennyi idősen is érne valamit, az már rég a kukában van.

  • Pasinszki

    Magyar Idők! Teatyaúristen! Miért nem Magyar Lőtávolságok?