Bezárás
Cikkek

Vakszoftver után tolmácskesztyű: uniós milliárdok kamugyanús kutatás-fejlesztésre

Összesen több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyertek 2011 óta annak a céghálónak a tagjai, amelybe az Átlátszó által bemutatott, félmilliárd forint uniós forrással kitömött, ám az érintettek szerint kamu „vakszoftver” gazdája is beletartozik. A terebélyes hálózatban szerepel Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet is, amelynél sikkasztást gyanítva nyomoz a rendőrség, s a kapcsolatok között felbukkan egy régi ismerős: az Átlátszó által korábban bemutatott balatonakarattyai unióspénz-szivattyú gazdájának vállalkozása.

Rájöttünk arra is, az érintetteknek nem a vakszoftver volt az egyetlen fogyatékosügyi unióspénzes projektje: hozzájuk köthető a jelnyelvi tolmácskesztyű, amelyet a siketek – ahogyan a nekik készült szoftvert a látássérültek – „elhibázottnak” tartanak.

Az első ígéret tuti nem teljesült: „mintegy másfél hónapon belül” honlapjukon elérhetőnek ígérték a fejlesztők a vakok és gyengénlátók internetezését segíteni hivatott szoftvert – az ígéret egy szeptember 28-i sajtóértekezleten hangozott el, az eredmény azonban cikkünk november 23-i megírásakor még nem volt hozzáférhető.

Az oldalon egy újabb ígéret olvasható: e szerint a prototípus „általános, publikus szolgáltatásai a projekt hivatalos lezárását követően” lesznek elérhetők.

Az Átlátszó közölte elsőként, hogy az érintettek, a vakok és gyengénlátók fölöslegesnek tartják a sajtótájékoztatón bemutatott szoftvert, mondván, évtizedek óta interneteznek ingyesen hozzáférhető szoftverek segítségével.

Arra is rábukkantunk, hogy a projektgazda hogyan kötődik az ipari kémkedési ügyben korábban elítélt tudós-üzletemberhez, Harmat Sándorhoz, aki egy Putyin-közeli moszkvai biotechnikai cégnek árulta volt munkahelye bizalmas adatait.

Internetező szoftver vakoknak: félmilliárd forint uniós pénz a meleg vízért?

Moszkvabarát ipari kém a vakszoftverügy hátterében

Tovább elemezve a kapcsolatrendszert, egy szerteágazó cégháló bontakozik ki, amelynek tagjai elsősorban – de koránt sem kizárólagosan – az infotechnológia-távközlés ágazatban tevékenykednek és föltűnően sikeresen pályáznak uniós forrásokra.

Már korábbi cikkünk megírásakor pedzgettük a vakszoftver projektgazdája, a Chemium Kft., illetve a budapesti eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. közötti kapcsolatot, mint ami jótékonyan hathatott a sikeres ügymenetre.

Az egykori GKI-s, időközben önállósult eNET otthonosan forog ismerői szerint az uniós pályázatok világában, megbízóiknak pályázatmenedzsmentet és projektmenedzsmentet is kínálnak. Utóbbi címen álltak szerződésben a Chemiummal is.

Az Átlátszó informátorai úgy emlékeztek, a Chemiumosok részéről az ipari kémügyben ismertté vált – a Chemiumban papíron nem tulajdonos – Harmat Sándor állt kapcsolatban Gál Andrással, az eNET társtulajdonosával.

Nem ez az egyetlen eset, hogy fogyatékkal élőknek készül közpénzből támogatott technikai segítség, méghozzá olyan, amiért azonban az érintettek nem maradéktalanul lelkesednek.

Az Euronet Zrt. és az MTA-Sztaki 2012-ben nyert 337,3 millió forint uniós támogatást jelnyelvi tolmácskesztyű kidolgozására siketek és nagyothallók számára. A Figyelőnek a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal honlapján elérhető írása szerint a kesztyű fejlesztője bizonyos Gál András volt.

Mivel az eNET-es Gál, állítólag igen zárkózott életvezetése okán, már első ízben sem reagált az Átlátszó megkeresésére – amit még korábbi cikkünk megírása előtt küldtünk – a nyilatkozást elvállaló munkatársát kérdeztük az esetleges azonosságról, de csak annyit tudtunk meg, Gál úr esetleges eNET-en kívüli munkájára vonatkozó kérdésre nem válaszolnak, „sem igennel sem nemmel”.

A projektet jegyző Euronet ugyanakkor kötődik a most bemutatandó céghálóhoz (lásd ábránkat). Amúgy az Euronet is szépen muzsikál unióspénz-fronton: összesen 650 millió forint uniós pénzt nyertek el 2011 óta.

A siketszövetség nem tesztelt

A tolmácskesztyű-sztori mindenesetre eléggé hasonlatos a vakszoftverhez – amennyiben az Átlátszó érdeklődésére most a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége igazgatója, Ormódi Róbert mérsékelt lelkesedéssel nyilatkozott a projektről, amelynek kidolgozásában és tesztelésében, mint említette, képviselőik nem vettek készt.

„A Tolmácskesztyű alapkoncepcióját is elhibázottnak tartjuk, mivel a siket, illetve a jelnyelvet ismerő és alkalmazó nagyothalló személy esetében a tolmácsolás oda-vissza történő kommunikációs irányt jelent.

Tolmácskesztyű – amennyire mi ismerjük – csak arra képes, hogy a hallássérült személy által eljelelteket – pontosabban lebetűzött, miközben a magyar jelnyelv nem egyenlő az úgynevezett ujjábécével – ülteti át a kommunikációban részt vevő másik fél számára érthető módon. Ugyanakkor arra már nem képes, hogy a másik fél által elmondottakat fordítsa a hallássérült személy számára. Így nem alakul ki párbeszéd, hanem csak monológ.”

Az eNET részéről Kis Gergely tulajdonostárs tájékoztatta az Átlátszót, méghozzá egy hosszabb háttérbeszélgetésen, illetve többfordulós levélváltás során. Utóbbi alapján rekonstruáljuk most az eNet álláspontját a nagy vihart kavart vakszoftver-esetről.

E szerint a vakszoftveres projektmenedzsmenten kívül még volt megbízásuk másik két K+F pályázat kidolgozására a Chemium számára, de ezek nem nyertek, „úgyhogy nem mondanám szorosnak az üzleti kapcsolatunkat” – fogalmazott Kis, aki nem tagadta, hogy a Chemiumban papíron nem érdekelt Harmattal is volt nexus, de mint mondta, bizonyos nem részletezendő okok miatt ez is megszakadt.

Gábort valahogyan megtalálták

Ennél azonban kicsit bonyolultabbnak tűnik a helyzet. Az Átlátszó például két olyan vállalkozást is talált (3C Kft., Kermann Kft.), amelyben a Chemiumban július óta egyedüli tulajdonos Baróthy Gábor, illetve Kis, a szintén eNET-tulajdonos Koplányi Krisztián és/vagy az eNET is felbukkant; a 3C-ben ráadásul egy időben: Baróthy ügyvezetőként, Koplányi, Kis és maga az eNET is tulajdonosként 2014-2015-ben.

Amikor ezt felvetettük Kisnek, ő úgy reagált: a Kermann az ő (mármint Kis) feleslegessé vált, oktatási célú evá-s cége volt, amit eladásra kínált „széles ismeretségi körben”, egy jelentkező akadt, történetesen az akkor, 2012-ben még messze nem chemiumos Baróthy Gábor.

Csakhogy a vevő nem ő volt a cégadatok szerint, hanem a Baróthy Gábornál csaknem harminc évvel idősebb Baróthy Gyula László (Baróthy Gábor a Kermann ügyvezetője lett). Az idősebb Baróthy idén júliusig vitte a Kermannt, ami jelenleg egy Eucis Partners nevű cégé – amiben történetesen tavalyig érdekelt volt a chemiumos háttérember Hatmat is, s amely ráadásul szintén az eNET megbízója projektmenedzsment munkára.

Az Eucis Partners amúgy kötődik egy az Átlátszó által korábban bemutatott, szintén uniós pályázati pénzek furcsa elosztásáról szóló históriához. Az Eucis és az eNET-es Koplányi érdekeltsége az a DD.Net Kft., amelyben az idén néhány hónapig (júniustól szeptember végéig) közvetett tulajdonos volt Jaksa Tamás.

Jaksa a központi figurája a Régiók Fejlesztéséért Egyesület körüli zöld-projekthálózatnak, amely több mint 600 millió forint uniós forrást nyert részben legalábbis ködös vállalásokra.

Tízmilliók szellemközpontokra, fideszközeli borászlobbi a háttérben. Újabb unióspénz-szippantót fogtunk?

Ha lehet, még bonyolultabb a helyzet a 3C-vel. Kis válasza szerint a helyzet így fest:

„Baróthy Gábor kollégával természetesen ismerjük egymást, de szorosan nem dolgozunk együtt. A 3C-ben egy kényszerhelyzet miatt kerültünk egy fedél alá. Pénzügyi segítséget kellett nyújtanunk közös érdekek miatt ebbe a cégbe, amikor ő lett az egyik ügyvezető. A közös projektünk a 3C-vel e nélkül bedőlt volna, így technikailag bevásároltuk magunkat a cégbe. Egy év alatt sikerült gatyába rázni a 3C-t (ezt végezte Gábor, aki lényegében válságmenedzser, a Chemiumba is így került), a likviditásuk rendbe jött, így a tulajdonrészünket egy év múlva vissza is vásárolták. Hozzáteszem, ezen az üzleten mi egy fillért nem kerestünk.”

A válaszban van egy érdekesség, miszerint az uniós pénzzel tömött, vakszoftvergazda Chemium válságmenedzserre szorult, erről azonban nem sikerült többet megtudni, Kis csak annyit mondott, Baróthyt nem ők delegálták, „nekünk semmi közünk a Chemiumhoz a hamarosan kifutó szerződéses  viszonyunkon túlmenően. Gábort valahogy megtalálták, fogalmam sincs, hogy miként”.

Áttekinthetetlen működés, igazolhatatlan tőkehelyzet, önhitelezés?

A 3C nem ismeretlen a gazdasági szaksajtó olvasói előtt. A Napi.hu akkor említette meg a távközlési kft-t, amikor a csődközelbe került Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet ügyeit elemezte.

A 3C-t ekkor az ekkor már jegybanki felügyeleti biztos gyámkodása alatt álló (azóta felszámolás alá került) takarékszövetkezet igazgatósági tagjai, az egyéb vállalkozásokban is együtt mozgó Török Péter, Habozy László és Barkóczi István egyéb céges érdekeltségei között nevezeték meg.

A Napi – a felügyeleti vizsgálatra hivatkozva – súlyos és azóta sem cáfolt állításokat közölt a takarékszövetkezetről, így például, hogy áttekinthetetlen a működése, igazolhatatlan a tőkehelyzet valódisága, s hogy jelentős mértékben a tulajdonosokhoz köthető cégeket hitelez, méghozzá úgy, hogy a kölcsönök fedezete további kölcsön és így tovább.

A Privát kopó bűnügyi magazin tudomása szerint a siketeknek szóló jelnyelvi tolmácskesztyű kidolgozását (az MTA-Sztakival) felvállaló Euronet – amely, emlékezzünk, vagy az eNET-es Gált foglalkoztatta fejlesztőként vagy egy névrokont – szintén szövetkezeti részjegy-tulajdonos volt a Körmend és Vidékében.

Mivel Törökék mellett a kegyvesztetté vált jobboldali bankár, Töröcskei István is a tulajdonosok között volt, legalábbis ekként jegyzett egy Törökkel közös közleményt, amelyben az MNB-intézkedésekre reagált a szövetkezet, a Körmend és Vidéke elleni MNB-akció hátterében akár a fidesz-közeli oligarcha-háború újabb csatáját is sejteni lehetett.

Ráadásul a takarékszövetkezeti piacot ismerő forrásaink emlékeztetnek, Törökék érkezését megelőzte egy eldurvult bekebelezési akció, amelyet egy másik dunántúli konkurens pénzintézet indított a Körmend és Vidéke ellen, így lehetett szükség az eddig jobbára telekommunikációban és info-technológiában utazó csapat erősítésére.

Törököt, Barkóczit és Habozyt hetekkel ezelőtt kerestük, de egyelőre nem reagáltak.

Most mindenesetre nyomozás folyik a takarékszövetkezet ügyei miatt, hat személyt gyanúsítanak hűtlen kezeléssel – közölte szeptemberben a police.hu.

S mindennek lehet-e köze a vakszoftveres céghálóhoz?

Kis közlése szerint „A 3C-nek mindenesetre annyi köze volt ehhez a takarékszövetkezethez, hogy az egyik nagy távközlési projektjüket innen hitelezték – mivel a takarékszövetkezet kiesett, az önerős részeket pótolni kellett, így lettünk annó tulajdonosok (mármint a 3C-ben – a szerző megjegyzése). Ennek hiányában bedőlt volna a projekt, és ez az eNET-nek is üzleti kár lett volna.”

Uniós pénzcunami

A Körmend és Vidéke egyike a most bemutatott cégháló hat olyan tagjának, amely – húsz támogatott projekten keresztül – összesen több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást kapott 2011 óta a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint. Nem számolva az Euronet több mint félmilliárdját – amit a követhetőség kedvéért nem kalkuláltunk ide.

cég neve támogatott pályázat/támogatás ideje elnyert összeg (millió forint)
Chemium Kft. eszközbeszerzés/2012 17,8
nemzetközi piacrajutás elősegítése/2013 12,6
Fogyatékkal élők interaktív közreműködésének támogatása az ügyviteli, foglalkoztatási, kereskedelmi, államigazgatási és kommunikációs területeken integrált információs rendszertechnológia és módszertan kifejlesztésével*/2013 558
Noispot Innovations Kft. felkészülés a Horizont 2020 programban való részvételre/2015 7,9
“Gamification of Social Interactions” – K+F projekt megvalósítása /2013 88,6
eNET Kft. közösségi hálózaton alapuló viselkedés-előrejelző rendszer kifejlesztése/2011 15,7
Mobil előfizetés optimalizációs alkalmazás fejlesztése lakossági ügyfelek számára/2012 23,7
A munka és a magánélet összehangolását segítő munkahelyi kezdeményezések támogatása/2013 9,9
Energiafelhasználási modul tervezése Smartgrid-hez/2012 125,5
A városi településrészek fejlődésének modellezése/2013 27,9
Szociológiai, makrogazdasági alapokon determinisztikus “világ” rendszer megalkotása játékfejlesztők számára/2013 120
Online kereskedelmi, kutatási szolgáltatás külföldre vitele/2013 19
Hitelesítési szolgáltató központ kifejlesztése/2013 336,5
Munkahely teremtés és megtartás támogatása a KKV szektorban rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésével/2015 149,6
3C Kft. Platformfüggetlen erőforráskezelő kommunikációs rendszer fejlesztése/2012 88,2
A munkahely és a magánélet összehangolását segítő munkahelyi kezdeményezések/2013 14,9
Szélessávú körzethálózati fejlesztések/2013 612
Tüzelés technikai diagnosztikai és elemző rendszer fejlesztése/2013 222,3
Kermann Kft. A Horizont 2020 programba való integrálódás előkészítése/2015 7,9
Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet A munka és a magánélet összehangolását segítő munkahelyi kezdeményezések/2013 15

*az eredeti nyertes a Sysform Kft.

Forrás: palyazat.gov.hu

A Körmend és Vidéke történetesen abban az évben (2013) nyert, amikor az MNB már felügyeleti biztost jelölt a céghez.

A menet a következő volt: 2013. március 28.-án született a döntés 14,9 millió forint odaítéléséről, amelyet a takarékszövetkezet a munka és a magánélet összehangolását elősegítő dolgozó kezdeményezésekre kapott (lásd táblázatunkat), az év július 17.-én meg is kaptak 3,7 milliót előleg címén.

Több kifizetést nem ír a kormányzati honlap, azt viszont igen, hogy a szövetkezet 2014. január 14.-én benyújtotta az időszakos beszámolóját, amit az illetékesek el is fogadtak. A jegybank 2013. november 4-én közölte, hogy felügyeleti biztost jelöl.

Táblázatunkból kitűnik, hogy ezen a címen (munka és a magánélet összehangolása) két másik cég (az egyik történetesen maga az eNET) is nyert pénzt, ráadásul egyéb hasonlóságokra is bukkanni.

Az átfedéseket tartalmazó szerződéseket, mellékletükkel, köztük a pályázatokkal együtt elkértük a Miniszterelnökségtől, ahol csaknem egy hétig tartott kideríteni, hogy az adatgazda szerintük az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahonnan egyelőre várjuk a választ.

Mivel biztosak vagyunk benne, hogy a közpénzes szerződések nyilvánosak, az Átlátszó KiMitTud oldalán még a sajtóosztályokhoz intézett kérdéseknél is „hivatalosabb” közérdekű adatigénylést is benyújtottunk. Csak így deríthető ki kétséget kizáróan, hogy csak a címekben vagy netán a tartalomban is akadnak-e átfedések.

A bemutatott cégcsoport működését belülről ismerő forrásunk emlékeztetett:

“A csoport cégei által előnyben részesített K+F (kutatás-fejlesztés) projektek egyik jellemzője, hogy, szemben más támogatott munkával, nem feltétlenül kell (lehet) eredményt felmutatni.”

Ezt Kiss sem rejti véka alá: „Ami eredménytermékként külsős személynek látható, jó eséllyel csak a jéghegyek egyik csúcsa. Az érdekes az, hogy miként jutottak el odáig, milyen zsákutcákat találtak stb. mert ez kutatási folyamat – és ennek dokumentálása – kerül támogatásra az uniós finanszírozású projekt során”, ráadásul tapasztalata szerint „az OLAF kiemelten figyeli a K+F projekteket, úgyhogy ha valamelyikkel probléma van, azt Brüsszel árgus szemei követi, és nem engedik elszámolni”.

Rádi Antónia

A cégadatokat az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta. Címlapkép: Visual Investigative Scenarios.

Frissítés (2015. december 1.): Az MTA SZTAKI az alábbiak közlését kérte tőlünk a cikkel kapcsolatban:

“Tisztelt Átlátszó, Kedves Szerkesztők!

    • Tolmácskesztyű K+F projektnek semmi köze nincs a cikkben szereplő “vakszoftver” projekthez: utóbbiban az MTA SZTAKI semmilyen szerepet nem vállalt.
    • Annak idején szakmai hátterünk és kompetenciánk miatt a GKIeNet/Euronet Zrt.. mint ötletgazda kereste meg intézetünket azzal a kéréssel, hogy vállaljuk el a „Jelnyelvi tolmácskesztyű fejlesztése” projekt megvalósításához szükséges kutatás-fejlesztési munkálatok egy részét, melyre minket találtak a legalkalmasabbnak. Munkatársaink természetesen örömmel fogadták a felkérést a felmerülő kutatások, hardver-szoftver fejlesztések elvégzésére.
    • A Tolmácskesztyű projektben az MTA SZTAKI maradéktalanul elvégezte a vállalt kutatás-fejlesztési feladatokat és végső eredménytermékként a Tolmácskesztyű működő prototípusa is elkészült, mely bármikor kipróbálható intézetünkben.
  • A Tolmácskesztyű prototípusát számos médiumnak bemutattuk működés közben, de több műszaki-technológiai kiállításon is nagy sikerrel szerepelt itthon (Rehabilitációs Expo és Állásbörze, Telenor Okostelefon Akadémia, Kutatók Éjszakája, Innotrends) és külföldön (IHTC 2014 – IEEE) egyaránt. A demonstrációkról több tucat audio-, illetve videófelvétel, cikk, híradás született, mely részletesen  tárgyalja a kesztyű működési elvét, a gyakorlatban történő használat módját, így az reményeink szerint nem csupán a megcélzott felhasználói közösség (beszéd- és hallássérült emberek), de a szélesebb nyilvánosság számára is érthetővé vált.
  • A Tolmácskesztyű projektben a kezdet kezdetétől aktívan részt vettek jeltolmácsok, mind a projekt koncepciójának finomítása, mind pedig a kesztyű használhatóságának elemzése céljából. A projekt befejeztével pedig ugyancsak jeltolmácsok segítségével került publikus bemutatásra a kesztyű rendszerének működése. Ez a szakmai színvonal megtartása érdekében másképpen nem is történhetett, hiszen az Intézet munkatársainak nincs jelnyelvi tolmács képessége illetve gyakorlata.
    •  Bár a Tolmácskesztyű projekt nem a magyar piacra készülő termékkoncepciót valósított meg, de a jeltolmácskesztyű nemcsak az angol jelnyelv betűzésére képes, a rendszer megfelelő betanítás és kalibrálás után, a mindennapi kommunikációs aktusokban nyújt segítséget nyelvfüggetlen módon (akár magyar nyelven is).
    • Az MTA SZTAKI mint a kutatás-fejlesztési feladat gyakorlati megvalósítója, műszaki végrehajtója vett részt a projektben, a projekt eredeti ötletgazdája azonban nem a kutatóintézet, ugyanakkor az eredeti műszaki koncepció kialakítása valamint a használhatóság fokozása irányában is jelentős a SZTAKI szerepe.
    •  A kutatóintézet 337,3 millió forint támogatású projektben 90 millió forint értékű K+F munkát végzett el. Az MTA SZTAKI, lévén állami fenntartású kutatóintézet, támogatás-intenzitása 100% volt.
    • Az MTA SZTAKI a Tolmácskesztyű projekt befejezése óta más projektekben is hozott létre emberi gesztusidentifikáción alapuló új műszaki megoldásokat, gesztusfelismerésre alkalmas eszközöket, tehát a projekt során kifejlesztett know how-t a mai napig aktívan és sikerrel használjuk.
    • Egyik legújabb fejlesztésünk eredményeképpen például általános gesztusfelismerésre képes kesztyű is elkészült, mely jelenleg egy nemzetközi, EU H2020 kutatás-fejlesztési projektben (robot-ember kooperáció a gyártás-összeszerelés területén) kerül felhasználásra.
    • A jelenlegi magyar K+F szféra szabályozása alapján és az érvényben lévő pályázati rendszer korlátai miatt, az MTA SZTAKI, mint az ország egyetlen akadémiai fenntartású számítástechnikai kutatóintézete önállóan vagy konzorciumvezetőként nem pályázhat K+F pályázatokban, arra csak vállalkozások jogosultak. Mivel csak vállalkozás mellett vagy árnyékában tudunk hazai finanszírozású konzorciumban részt venni, így intézetünk az ehhez hasonló projektekben legtöbbször alárendelt, alvállalkozói szerepbe kényszerül és bizonyos pénzügyi- , döntési- és menedzsmentfolyamatokat nem áll módjában pozitívan befolyásolni.
  • A közös projektmunka kapcsán a projekttagok (vállalkozások) szakmai munkáját, együttműködését igen, a partnereink pénzügyeit, etikusságát nem tisztünk megítélni, így az azokra vonatkozó állításokat sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk.
  • Társadalmilag felelős kiválósági központként kiemelt feladatunknak érezzük, hogy ne csak elméleti eredményeket mutassunk fel, de a gyakorlatban, szélesebb közönség számára is alkalmazható, hasznos, versenyképes és egyedülálló fejlesztések kerüljenek ki kutatóink keze alól. Munkánkat a lehető legnagyobb transzparencia mellett végezzük és kutatás-fejlesztési tevékenységünk eredményeiről minél részletesebben, közérthetőbben és gyakrabban igyekszünk beszámolni, igény szerint tehát szívesen mutatjuk be a Tolmácskesztyű projekt eredménytermékeit és a rendszer prototípusát is.
  •  A projekt MTA SZTAKI által vállalt és teljesített feladataival kapcsolatban felmerülő kérdésekben a továbbiakban is állunk rendelkezésükre, a szakmai tevékenységünktől független, a cikkben elmarasztalt magatartástól azonban élesen elhatárolódunk.”

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom