Egy tavaly lezárult per okán közel 1 milliárd forintot köteles fizetni az esztergomi önkormányzat a hányattatott sorsú élményfürdő építéséért egy vállalkozásnak. A pert ugyan csak első fokon vesztette el a város, de a fellebbezéssel egy napot késett az önkormányzatot képviselő ügyvéd, így az jogerőssé vált. Az ügyvéd igazolási kérelmét mind a harmadfokon eljáró Kúria, mind az Alkotmánybíróság elutasította. Eközben a város elkezdett törleszteni, de ennek ellenére hamarosan inkasszó kerülhet a számlájára. Egyelőre nem tudni, hogy a város él-e kárigénnyel a pert elbukó kormányközeli ügyvéd irodájával szemben.
Korábbi cikkeink Esztergomról
Háború után konszolidáció: Esztergom a Meggyes- és a Tétényi-korszak után
Leszerepelt esztergomi fideszesekre bízták a tankönyvpiac államosítását
Egy napot késett a fellebbezéssel a város jogi képviselője tavaly szeptemberben abban az ügyben, amelyben első fokon 564 millió forint és annak 2005 óta számított kamatai megfizetésére kötelezte a Tatabányai Törvényszék Esztergom önkormányzatát.
A Contur-Bau-per néven elhíresült ügyben a hányattatott sorsú Prímás-szigeti élményfürdő építője, az azóta felszámolás alá került Contur-Bau Rt. követelte a ki nem fizetett vállalkozói díjat a várostól. Első fokon a bíróság 2014. augusztusi részítélete a Contur-Baunak, pontosabban a cég követelését a felszámolótól megvásárló PK Követeléskezelő Zrt.-nek adott igazat – az összeg a kamatok miatt ekkorra már több mint 900 millióra hízott.
A várost képviselő Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda megbízásából eljáró ügyvéd azonban nem a törvényes tizenöt napos határidőn belül, hanem egy nappal később adta be a fellebbezést, amit a bíróság elutasított.
Az ügyvéd, illetve a város ekkor igazolási kérelmet nyújtott be a törvényszéknek, majd ennek elutasítása után a Győri Ítélőtáblához fellebbezett, hiába. A jogi képviselő azzal érvelt, hogy a fellebbezés utolsó napján betegség miatt akadályoztatva volt a munkavégzésben, az őt megbízó ügyvédi iroda többi tagja pedig szabadságon volt, így helyettesítéséről sem tudtak gondoskodni.
Ezt az érvelést a Kúria sem fogadta el, így 2015 márciusában az ügyvédre és a városra nézve kedvezőtlen döntés született.
Kormányközeli megbízások
A Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda, valamint az itt praktizáló Bártfai Beatrix neve többször került elő az elmúlt években, amikor nagyon nagy értékű jogvitákról volt szó – vagy éppen a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújításáról.
A Washingtonban zajlott ún. sukorói kaszinóperben, ahol a felperesek százmilliárd forintos kártérítési igénnyel léptek fel, a magyar állam egyik képviselője Bártfai Beatrix volt.
A Sárhegyi és Társa ebben az ügyben a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Irodával együtt 2 százalékos sikerdíjjal dolgozott, így az ügylet végén együttesen majdnem kétmilliárd forintot fizettek ki nekik – derült ki az Origónak kiadott adatokból.
A sukorói beruházókkal kapcsolatos magyarországi perben is az ügyvédi iroda járt el 22,86 millió forintért, a Hajógyári-szigeten meghiúsult Álomsziget-projekt kártérítési ügyében 25,4 millió forintot kasszírozhattak, a PPP beruházásokkal összefüggő jogi munkáért pedig 86 milió forintot kaptak. (UPDATE)
A házaspár érdekeltségébe tartozó Z.I.B. Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel összesen nettó 1,63 milliárd forintos keretszerződést kötött.
Az ügyvédi iroda működött közre idén áprilisban a Simicska Lajos utáni kormányközeli sajtóbirodalom alapkövének számító, Győri Tibor és Habony Árpád alapította Modern Media Group Kft. létrehozásában is, írta a 24.hu.
Sőt, Bártfaiék képviselték az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó, a TV2 megszerzésén munkálkodó Magyar Broadcasting Co. Kft-t a tranzakcióhoz szükséges Eximbank-kölcsön megszerzése során.
De nemcsak befuccsolt, hanem működő kaszinókhoz is köze volt már az ügyvédeknek: a Népszabadság tavaly arról írt, hogy Bártfai Beatrix a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodával bruttó 48,8 millió forintért menedzselte a II. kategóriás kaszinók szerződéseinek előkészítését és ellenjegyzését.
Az ügyvédi iroda névadója, Sárhegyi Zoltán (Bátrfai Beatrix férje) egyébként a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.
A jogerőre emelkedett tatabányai végzés kapcsán azonban tovább kereste a jogorvoslatot az ügyvédi iroda és Esztergom: május végén az Alkotmánybíróságon támadták meg a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria ítéleteit. Azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és a több mint 900 millió forint megfizetésére kötelező részítélet hatályon kívül helyezését kérték.
Jogosultság és érintettség hiányában
A Sárhegyi és Társa részéről eljáró ügyvéd beadványában nem magát az elsőfokú döntést támadta, hanem a (megkésett) fellebbezés elutasításának alkotmányellenességét próbálta bizonyítani, mondván, az elutasítások sértették a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való alapjogait.
Az AB azonban az alkotmányjogi panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. A 3219/2015 számú végzés többek között arra hivatkozik, hogy a beadványból nem volt megállapítható, hogy az indítványozó a maga vagy a megbízó önkormányzat nevében jár-e el; ettől függetlenül a panaszt az AB nem fogadta be, mivel a támadott bírói döntések tárgya nem a sérülni vélt alapjogok körébe tartozó ügy, hanem egy igazolási kérelem mérlegelése volt. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványozói jogosultság, valamint az érintettség nyilvánvaló hiányára hivatkozva novemberben visszautasította a panaszt.
Megkeresésünkre az önkormányzat azonban úgy nyilatkozott, hogy szerintük a jogorvoslat még nem zárult le, mivel ők a már elbírált indítvánnyal azonos tartalommal szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. (Kérdés, hogy az ügyvéd panaszát visszautasító AB-végzés alapján miben reménykedhet még a városvezetés.)
A folyamatban levő eljárásra hivatkozva viszont érdemben nem válaszoltak a kérdésre, hogy terveznek-e jogi lépéseket, élnek-e kártérítési igénnyel a Sárhegyi és Társa ügyvédi irodával szemben.
Fizetni kell
A jogvita rendezése azonban mégis haladt tovább, mivel az AB-panasztól függetlenül a tatabányai bíróság részítélete jogerőre emelkedett. Fizetni kellett volna, de a város nem tartotta be a végrehajtható ítéletet, így Esztergommal szemben 2015 áprilisában megindult a végrehajtás.
Az önkormányzat ekkor 36 havi részletfizetést kért a törvényszéken – a Győri Ítélőtábla jogerős végzése végül 12 havi részletfizetést engedélyezett. A 950 milliós követelés jogosultja pedig időközben az Agimpex Zrt. lett – csakhogy az Agimpex tulajdonosa, Gimesi Sándor egy másik esztergomi beruházás, az élményfürdő szomszédságában lévő mélygarázs építése kapcsán is jogvitában áll az önkormányzattal.
A város a folyamatban lévő szavatossági perben több száz millió forintot követel a Giegler Kft-től a kifogásolt kivitelezési hibákért.
A részletfizetésről szóló jogerős ítéletnek megfelelően Esztergom 2015. december 8-ig 14 593 741 forintot és annak késedelmi kamatát fizette meg az Agimpexnek, 2016. január 1-től november 30-ig pedig havonta közel 100 millió forintot, összesen több mint 950 millió forintot köteles megfizetni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az önkormányzatnál tartanak tőle, hogy ha meg is nyerik a másik szálon futó történetben a szintén Gimesi tulajdonában álló Giegler Kft. elleni pert, a cégtől nem látnak majd pénzt – függetlenül attól, hogy a másik Gimesihez köthető cég, az Agimpex 1 milliárdot kasszírozhat a várostól.
Az önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint Esztergom a képviselő-testület döntése alapján már el is utalta az első esedékes részletet – az Agimpex azonban néhány napja újabb végrehajtási kérelmet terjesztett elő, amelyről a bíróság várhatóan 15 napos határidővel dönt. Így akár újra inkasszó kerülhet az önkormányzat számlájára.
A bonyolult történet végén, úgy tűnik, egy érdemi kérdésre nincs válasz: ha egyszer a város újra az adósságrendezésnek nevezett csődhelyzet szélére került, mert a képviseletét ellátó Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda mulasztása miatt elbukott közel egymilliárd forintot, akkor miért nyeli ezt le, vagy legalábbis miért húzza nyilvánvalóan reménytelen jogorvoslati eljárásokkal az időt, ahelyett, hogy a kárigényét érvényesíteni próbálná a jól menő irodával szemben?
Csepregi Botond
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Cikkünk egy korábbi verziójában valótlanul állítottuk, illetve híreszteltük, hogy az Esztergom Város Önkormányzatát képviselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda megbízásából ügyvédként eljárva Dr. Bártfai Beatrix nem a törvényes tizenöt napos határidőn belül, hanem egy nappal később adott be egy fellebbezést, amit a bíróság elutasított.
Valótlanul állítottuk továbbá, hogy Dr. Bártfai Beatrix ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a fellebbezés utolsó napján betegség miatt akadályoztatva volt a munkavégzésben, illetve, hogy az őt megbízó ügyvédi iroda többi tagjának szabadságolása miatt a helyettesítéséről sem tudtak gondoskodni. Cikkünkben valótlanul állítottuk azt is, hogy Dr. Bártfai Beatrix az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria ítéleteit.
A valóság ezzel szemben az, hogy a per vitelére Esztergom Város Önkormányzata a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának adott meghatalmazást, amelyet a per során dr. Bátrfai Beatrix képviselt. Az ügyvédi iroda megbízásából helyettes ügyvédként eljárt a perben dr. Molnár Andrea. A helyettes ügyvéd a fellebbezési határidő lejártát követő napon nyújtotta be az alperes fellebbezését, valamint a betegségére hivatkozó igazolási kérelmet.
Az igazolási kérelem elutasítása ellen az alperes képviseletében a helyettes ügyvéd a Kúriához fordult, majd az ügyben a helyettes ügyvéd nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz.
A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tájékoztatása szerint a PPP beruházásokkal összefüggő jogi munkára szóló, 86 milió forintos szerződés alapján kifizetés nem történt.
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
