Bezárás
A helység kalapácsa

Háború után konszolidáció: Esztergom a Meggyes- és a Tétényi-korszak után

Esztergom 2015-ben még mindig a Meggyes Tamás polgármestersége idején meghozott döntések és a Tétényi Éva által 2010-ben kezdeményezett adósságrendezés utóhatásait nyögi.Bár sokat javított a város költségvetési helyzetén a kormányzati adósságátvállalás, sorban kerülnek elő újabb és újabb százmilliós csontvázak. Az ősszel megválasztott Fidesz-KDNP hátterű városvezetés a korábbi hagyományoktól teljesen elütő megoldásokkal próbálja visszaadni a város pozitív jövőképét.

Korábbi cikkeink az önkormányzatokról

Offshore hátterű cégnek adta el az egykori óvodát a XIII. kerület, 60 fát is kivághatnak

Telekspekulációval vette kezdetét a gyöngyöshalászi gumigyár építése, a földtulajdonosok nevetséges kártalanítást kapnak

Fót hátán: tűzszünet a botrányvárosban?

Cápa a kismedencében: így tett szert a tiszakanyári polgármester 338 millió forint munkahelyteremtő támogatásra

A szegények voksa – közmunka és a választás tisztaságának kockázatai

Az őszi önkormányzati választáson alulmaradt Tétényi Éva tavaly októberben úgy nyilatkozott, hogy jó költségvetési helyzetben lévő várost ad át az őt váltó polgármesternek, a Fidesz-KDNP által támogatott Romanek Etelkának.

Ez azonban nem fedte tökéletesen a valóságot: már a választási kampányban felszínre került egy közel tíz éve húzódó, Tétényi polgármestersége idején teljesen elhanyagolt, az Aquasziget élményfürdő építésének elszámolásáról szóló peres ügy, amely újabb egymilliárdos költségvetési kiadást eredményezhet Esztergom számára. Ebből 200 millió forint egyértelműen azért keletkezett, mert az üggyel – sok más Meggyestől megörökölt problémához hasonlóan – négy éven keresztül senki sem foglalkozott.

Nem csoda, hogy az új városvezetés egyik legelső lépése egy jogi iroda és egy jogi bizottság létrehozása volt – Tétényi polgármestersége idején ugyanis ilyen sem létezett a hivatalban: a városban elterjedt pletyka szerint nem egy, később elbukott perben a várost az építészmérnök végzettségű egykori polgármester egyedül, jogi segítség és szakértelem nélkül képviselte.

Az újonnan felállított jogi iroda erősen múlt századi állapotok között kezdte meg a működését: sem az iratok, sem a szerződések, számlák nincsenek digitalizálva és pontosan archiválva, az egyes iratanyagokat nem ritkán a teljes irattárt végigkeresve lehet csak megtalálni – mintha valaki szándékosan meg akarta volna nehezíteni az utókornak, hogy tiszta képet alkothasson az előző néhány ciklus esztergomi működéséről.

Díszpolgárok és jelöltek

Esztergom 2002 és 2010 között a Fidesz egyik fontos vidéki bástyája volt: intézményei, cégei számos Fideszhez közelinek tartott céget és magánszemélyt láttak el folyamatos megrendelésekkel Bayer Zsolttól az akkor még Giró-Szász tulajdonában álló Strategopolison át a Közgépig. Más, hasonló szerepet betöltött vidéki városokkal ellentétben azonban 2010 után Esztergom egyáltalán nem tudta kamatoztatni ezt a „befektetést”: leginkább azért, mert a város közvéleményének elege lett az akkor még a Fidesz által botrányai ellenére is támogatott Meggyes Tamásból.

2007 és 2010 között Esztergomban lényegében egy, a mostani Orbán-Simicska-párharchoz hasonló történet zajlott le: a 2006-os választáson kvázi önkormányzati teljhatalmat szerző Meggyes és a korábban őt támogató helyi nagyvállalkozó, Horváth Mihály közötti állóháború végletesen megosztotta a helyi jobboldali szavazókat. A párharcból végül Meggyes Tamással együtt a hozzá ragaszkodó Fidesz került ki vesztesen.

A polgármesteri széket 2010-ben megszerző, de képviselői csapat nélkül induló, korábban városfejlesztési kérdésekben Meggyes alárendeltjeként dolgozó Tétényi Éva szavazótáborának negyedét korábbi Fidesz szavazók alkották – ez az önkormányzati választás eredményeinek körzetenkénti összesítéséből, a fideszes jelöltekre és a megyei-Fidesz listára leadott szavazatok közötti különbségből feketén-fehéren kiderül.

A Tétényit 2014-ben cserben hagyó jobboldali szavazók kegyeiért már 2013-ban megindult a küzdelem. A Meggyes Tamást a városi Fidesz élén 2013 közepén váltó új elnök, György Róbert már egy évvel a választások előtt deklarálta, hogy a korábbi csapatból senkit sem fognak újraindítani – az üzenet célba is ért a 2010-ben Meggyes ellen protestszavazó jobboldaliak körében.

A körzet választókerületi elnöke, Völner Pál 2014 tavaszán fölényesen megnyerte az esztergomi választókörzetet. A sikeres országgyűlési választások után Völner el is kezdte felépíteni az őszi önkormányzati választás Fidesz-KDNP jelöltjeit, végül azonban mégsem az általa összeállított csapat indult a kormánypártok színeiben.

Az államtitkári pozícióját elvesztő Völner helyett két esztergomi díszpolgári címmel dekorált személy kapta meg a párt magasabb köreitől a jelöltállítás koordinálásának feladatát: az esztergomi származású MOL-vezér, Hernádi Zsolt, és a Fidesz legmagasabb köreivel köztudottan igen jó kapcsolatot ápoló szeged-csanádi püspök, Kiss-Rigó László.  Az egyetértésükkel összeállított Fidesz-KDNP jelöltlista októberben mind a 10 egyéni körzetet megnyerte, és a polgármesteri széket is visszaszerezte a kormánypártoknak.

Hernádi Zsolt 2013 decemberében egy Török Gábor részvételével megrendezett nyilvános esztergomi fórumon a következőket mondta: “Ma Esztergom egy szomorú város. Aki a másikra kezd el mutogatni, az hibát követ el. Ez a tézis, antitézis, ami itt az elmúlt időszakban kialakult, mindegy, hogy mi okozta ezt, nem fenntartható. A kérdés az, hogy ki tudunk-e kényszeríteni egy változást. (…) ilyenkor nem az a kérdés, hogy egyik vagy másik, hanem, hogy egyik se. Mert nem jó. Mert a lehetőséget a változásra elpuskázták. A megoldás irányába az hat, amikor másik irányban kezdünk el gondolkozni.”

Csontvázak a szekrényből

Az újonnan megválasztott városvezetés helyzete azonban nem könnyű. Bár Esztergom komoly adóbevétellel rendelkezik a Suzuki-autógyár és helyben letelepedett beszállítói révén, ennek igen jelentős részét elnyelik a korábbi városvezetés  elhibázott projektjei. Ennek talán legszembetűnőbb példája a 2005-ben Orbán Viktor által megnyitott Aquasziget élményfürdő, melynek működtetéséhez minden évben komoly támogatást kellett nyújtania a városnak.

Amikor ez a lehetőség a Tétényi-féle adósságrendezés miatt megszűnt, a fürdő hosszabb időre bezárt, az üzemeltető pedig százmilliós közműtartozásokat hagyott maga után. A létesítményt újranyitása óta rövidebb-hosszabb szünetekkel működtető Investor 2005 Kft. viszont évi közel 90 millió forint költségvetési forrást kap Esztergomtól az épületen elvégzett karbantartási munkákra.

Az elmúlt hónapok legfurcsább régi-új követelése kétségkívül a Szenttamás városrészen található kálvária díszkivilágításához kapcsolódott: a 2010 óta nem működő díszkivilágítást Esztergom csak bérelte a kivitelező Lisys Zrt-től, majd annak felszámolásával a finanszírozó ING Bérlet Magyarország Kft-től. A város 2010 óta nem fizetett bérleti díjat: a Tétényi Éva idején egytől-egyig visszaküldött, de sajnálatos módon érdemben egyszer sem vitatott számlákat most kellett rendezni, mert a hitelező a százmilliós nagyságrendű követelés okánúj adósságrendezési eljárás megindítását helyezte kilátásba.

A város igen komoly veszteséget szenvedett el két mélygarázs megvásárlásával – már csak azért is, mert mindkét tranzakciót svájci frank alapú kötvényekből finanszírozták. A nettó 1,4 milliárd forintért megvett Mária Valéria-Mélygarázs az esztergomi sziget hagyományosan árvíz sújtotta területén épült – ennek megfelelően a 2013-as árvíz idején színültig meg is telt vízzel. A létesítmény azóta sem nyitott ki, és talán jó ideig nem is fog: információink szerint posztapokaliptikus állapotok uralkodnak odabent.

Az építtetővel, egy 3 millió forintos törzstőkéjű projektcéggel2010 óta szavatossági perben is áll a város, Tétényi a vételár utolsó részének kifizetését megtagadta – a vállalkozás emiatt tavaly kétszer is újabb adósságrendezési eljárás megindításával próbált nyomást gyakorolni az önkormányzatra, utoljára épp az önkormányzati választások finisében. A mélygarázs fölé épült szálloda építése a válság előtt a szerkezetkész állapotig sem jutott – befejezésében egyre kevésbé hisznek az esztergomiak.

A másik mélygarázs 2013 óta rendben működik, csak éppen a bekerülési költséget nem fogja már ebben az évszázadban kitermelni, még száz százalékos kihasználtság mellett sem. A belvárosi Erzsébet-ház alá épült háromszintes komplexumot az ingatlant kivitelező projektcéggel együtt (BD 2006 Kft.) vásárolta meg Esztergom még 2009-ben, 350 millió forintért. Apró, de jellemző momentum, hogy a megvásárlásról döntő önkormányzati előterjesztésben az szerepel, hogy azért céget vesz a város ingatlanvásárlás helyett, hogy elkerülje az ezzel járó illetékfizetési kötelezettségeket.

Noha az ingatlanberuházás egészére nézve elővételi joggal rendelkezett az önkormányzat, erről a képviselőtestület 2008 tavaszán hirtelen, minden látható ok nélkül lemondott. (A telek eleve önkormányzati tulajdonból került a beruházóhoz.) Ezután a BD 2006 Kft. papíron megvásárolta a mélygarázst a beruházó Esztor Kft.-től bruttó 210 millió forintos áron, azzal a feltétellel, hogy a vételárat a cég ráér évekkel később megfizetni.  A BD 2006 Kft. két tulajdonosa: Bánszky Csaba és Druskóci Ottó ezután nem sokkal adta el a céget, benne a mélygarázsok tulajdonjogával és a 210 milliós tartozással az Önkormányzatnak. Az Esztor Kft. ekkor még szintén Druskóci tulajdonában volt.

2010-ben a képviselőtestület egy határozattal átvállalta a megvásárolt cégtől a 210 milliós követelést, de ez sem mentette meg a beruházást: a mélygarázs fölé épített ingatlan a finanszírozó Erste Bank tulajdonába került.  Tétényi Éva polgármestersége idején az önkormányzat ezzel az üggyel sem foglalkozott, mindkét mélygarázs a városi holdingként működő Strigonium Zrt. felügyelete alá került.

Város a városban

A városi holding egyik cége szedi a belvárosban a parkolási jegyek és bérletek utáni díjakat, ez a volt a holding egyik legfőbb bevételi forrása az elmúlt években, ám ebből az önkormányzat évek óta lényegében semmi nyereséget nem látott. A Strigonium önálló gazdálkodási egység, mindenkori vezetője Tétényi megválasztása után a képviselőtestülettől lényegében teljes autonómiát kapott, komoly költségvetési pénzek fölött diszponál.

A céget 2012-ig a Meggyes embereként ismert Arany Tamás vezette. Arany 2012-től néhány másik Meggyes-káderrel az állami tankönyves cég, a KELLÓ élére ejtőernyőzött, ám idén januárban menesztették. Arany távozása után Meggyes korábbi alpolgármestere, Knapp János Pál lett a cég vezetője. Knapp 2013 végén történt leváltása már a helyi Fideszben bekövetkezett irányváltást mutatta: utódja a Völner Pálhoz köthető – hozzá hasonlóan nyergesújfalui háttérrel rendelkező, érdemeit korábban a tatabányai Gyémánt Fürdő vezetőjeként bizonyító Hendrik Krisztina lett.

Kinevezése után Hendriknek komoly konfliktusai voltak mind Tétényi Évával, mind Meggyes Tamással, hiszen egyikőjük számára sem volt kedvező Völner pozícióinak erősödése: a választási kampány idejére már közhellyé vált az a mondás, hogy Esztergomban a fontosabb helyeket a Fidesztől nyergesújfalui szereplők kapják.

Hendriket idén februárban leváltotta a képviselőtestület. Jelenleg a Strigonium Zrt. teljes átvilágítása folyik, a munkát a Századvég végzi az önkormányzat megbízásából. A holding vezetője ideiglenes kinevezéssel Sasvári Szilárd lett, aki korábban a város kikötőjét kezelő céget, a Port Danube Kft-t vezette. (A  kft-t Meggyes idején 2 millió euróért vette meg a város az offshore tulajdonosoktól – Sasvári ekkor lett ügyvezető.)

Esztergom újra a Fidesz erős vára

Az elmúlt évtizedben sok esztergomi polgár egyfajta ingyencirkuszként nézte a helyi televízió élő közvetítéseit az önkormányzati testületi ülésekről – a YouTube ma is sok videót őriz azokból a sokszor igen kemény szócsatákból, amelyeket Meggyes Tamás és Tétényi Éva idején a város elöljárói vívtak.

Az elmúlt fél évben más lett a tónus – az új polgármester által kialakított struktúra ugyanis lényegében a bizottsági ülésekre száműzte a vitákat. Többen is pozitívan nyilatkoztak az új rendszerről – a bizottságokba ugyanis több olyan külsős civil tag is bekerült, akik tisztán szakmai alapon képesek a felmerülő ügyekről vitatkozni. Így összességében jobb minőségű előterjesztések kerülnek a testület elé.

Az új struktúra egyelőre jobban működik, mint az előző: sorban oldódnak meg a városlakók által régóta kifogásolt problémák. Januárra helyreállt a városban a közvilágítás, amivel az előző városvezetés másfél évig nem boldogult. Nyolc év után eltávolították a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjén a belváros felé történő behajtást megakadályozó betonakadályokat. A 2015-ös költségvetés tervezésénél az ellenzéki képviselők javaslatainak jelentős része beépítésre került a végleges rendeletbe, ilyesmire nagyon régen nem volt példa – egyelőre úgy tűnik, a jelenlegi fideszes többség más szabályok szerint játszik, mint elődei tették.

Az apró pozitív jelek ellenére sokan egyáltalán nincsenek meggyőzve arról, hogy a Fidesz Esztergomban valóban képes lehetett a megújulásra. Az új városvezetés hangosabb kritikusai egyelőre zömmel ugyanazok, akik az időközben Budapestre költözött Tétényi Éva mellett a tavalyi kampányban közéleti szerepet vállaltak, de akiket már Tétényi sem volt képes nyíltan felvállalni és saját csapatként a választáson elindítani.

Az ő csalódottságuk érthető: tisztán a választás számadatai alapján 2-3 egyéni körzetből és listáról is többeknek bent kellene ülnie Tétényi köreiből a testületben: több körzetben ugyanis összességében többen szavaztak Tétényi Évára, mint Romanek Etelkára. Képviselőként mégis a Fidesz egyéni jelöltjei kapták mindenhol a legtöbb szavazatot – nem kis részt azért, mert Tétényi nem világosította fel szavazóit arról, hogy pontosan kire is kellene leadni a voksukat az adott körzetben induló számos nem-fideszes jelölt közül.

A Fidesz pedig – egyelőre úgy tűnik – megfogadta Hernádi Zsolt 2013-as intelmeit, és komolyan veszi a csapatjátékot. A 2010-2014-es ciklus kormányzati osztogatásaiból szinte teljesen kimaradt Esztergomnak néhány napja maga Orbán Viktor ígért  kiemelt figyelmet a kormányzat részéről esztergomi gyárlátogatásán. Nem tudhatjuk még, hogy ez a figyelem miben fog megtestesülni, de érezhető, hogy Esztergom visszatérése a fideszes városok sorába nagyobb jelentőséggel bírhatott a kormánypárt és az egyébként szintén esztergomi díszpolgár miniszterelnök számára.

Cserép János

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations. A címlapkép forrása Romanek Etelka Facebookoldala.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom