Ítélet született egy büntetőperben, amelyben Kárász község polgármesterét és három közfoglalkoztatott személyt vádoltak meg költségvetési csalással és hamis közokirat felhasználásával. Minden érintettet bűnösnek találtak, vagyonelkobzást, illetve pénzbírságot szabtak ki rájuk. A bíró szerint a polgármester azért kaphatott enyhébb büntetést, mert nem csak a maga hasznára követte el a bűncselekményt, a helyi közösségnek is juttatott a nem rendeltetésszerűen felhasznált pénzből. Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint a közmunkásokkal való visszaélés ugyanúgy rendszerszintű, mint a közbeszerzések manipulálása. És bár végre született egy elmarasztaló ítélet, az összkép mégsem örömteli.
A Baranya megyei, 300 fős Kárász független polgármestere, Lép Péter és társai ellen nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt emeltek vádat. A vádirat szerint a polgármester 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben a mezőgazdasági startmunka program keretében (azaz közpénzből) közfoglalkoztatottakat vett fel – legalábbis papíron.
A vádak szerint azonban 3 fő munkaviszonyát és munkavégzésük tényét valótlan tartalmú jelenléti ívekkel és bérkifizetési okiratokkal igazolta. A bíróság szerint a célja ezzel az volt, hogy a hatósági szerződésekben szereplő létszám biztosított legyen, és hogy a programért járó pénzt a község lehívhassa. A polgármesternek a vádirat alapján a „rendszeres haszonszerzés” volt a célja, és ezzel 2015 és 2017 között 2,4 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A tanúk (és a három közmunkás vádlott) elmondása alapján a foglalkoztatottak nem végeztek rendszeres munkát a faluban (sőt, volt, aki egyáltalán nem), és nem is kapták meg a munkaszerződésen feltüntetett bért, csak annak egy részét, havi 25-30 ezer forintot. Az elhangzottak alapján a pénz másik fele a polgármesteri hivatalban, egy borítékban maradt. Ezt nevezték a faluban „fekete pénznek” vagy „fekete kasszának”.
Erről és a foglalkoztatás körülményeiről korábbi cikkünkben beszámoltunk:
Hogy pontosan mekkora összeg kerülhetett a borítékba, és annak mi lett a sorsa, azt a nyomozás során nem sikerült feltárni. A tanúk szerint viszont többek között ebből állták a testület egyik év végi vacsoráját is. A pénz egy részét pedig – szintén a tanúk elmondása alapján – a polgármester vitte magával.
Az ügyben november 21-én született elsőfokú ítélet.
Az utolsó tárgyalási napon újabb tanúkat hallgatott meg a bíróság, akik többnyire alátámasztották a korábban elhangzottakat. Vagyis azt, hogy három közmunkás évekig kapott pénzt úgy, hogy nem kellett rendszeres munkát végezniük, cserébe a bérük felét a polgármesteri hivatalban kellett hagyniuk. Ugyanakkor a borítékba tett pénz sorsáról és arról, hogy mikor, ki és mire költött belőle, senki nem tudott részletesen beszámolni.
Részben ez is lehetett az oka, hogy az ügyben enyhébb ítélet született. A bíró ugyanis úgy ítélte meg, hogy nem egy klasszikus költségvetési csalásról van szó, hiszen Lép Péter nem csak a maga hasznára követte el a bűncselekményt.
A polgármester ugyanis nem tette zsebre a teljes állami támogatást, hanem abból a helyi közösségnek is juttatott.
Így kaphatott havi rendszerességgel fizetést például az az asszony is, aki amúgy egészségügyi okokból alkalmatlan lett volna a közmunkára. Továbbá ebből szerveztek bizonyos rendezvényeket is a falubelieknek.
A bíró szerint azonban ennek ellenére Lép Péter és a többi három vádlott bűnösségéhez nem fér kétség. Ezért – figyelembe véve több enyhítő körülményt – a polgármestert 1 millió 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, továbbá vagyonelkobzást rendelt el vele szemben 921 ezer forint értékben. Emellett 200 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie.
Ítélethirdetés – jobbra Kárász polgármestere, balra a harmadrendű vádlott
A harmadrendű vádlottal, egy mázai asszony szemben 650 ezer forint erejéig szintén vagyonelkobzást rendeltek el, ő ugyanakkor egyéb büntetést nem kapott, csupán két év próbára bocsátották. A két másik vádlott már korábban bűnösnek vallotta magát, az ő esetükben hasonló ítélet (vagyonelkobzás) született.
Az utolsó szó jogával egyik vádlott sem kívánt élni. A polgármester ugyan korábban tagadta a bűnösségét, de vallomást nem kívánt tenni. Az esetleges fellebbezésről a napokban döntenek.
A korábbi tárgyalási naphoz képest új fejlemény volt, hogy nemcsak a harmadrendű vádlottal szemben kért enyhébb büntetést, pontosabban kevesebb összegről szóló vagyonelkobzást az ügyész, de az elsőrendű vádlott polgármesterrel szemben is. Bár korábban az ügyészség azt indítványozta, hogy Lép Pétert a polgármesteri tisztség viselésétől mint foglalkozástól tiltsák el, ettől az indítványtól végül elálltak.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő – aki évek óta figyelemmel kíséri az ügyet, és szintén jelen volt a tárgyaláson – ezzel kapcsolatban elmondta, „ez az ítélet annyiban különleges, és akár első pillanatra örömtelinek is tűnhet, hogy
végre egyszer elítéltek egy hatalmával súlyosan visszaélő, és rendszeresen stikliző, csaló polgármestert.
Az ügyben azonban több a szomorú elem, mint az örömteli” – fogalmazott a képviselő. „Először is, nem egy ilyen van az országban, hanem jóval-jóval több. A közmunkásokkal való visszaélés ugyanúgy rendszerszintű, mint a közbeszerzések manipulálása. A nyomozati iratokban elképesztő történetek voltak még, amiből valamiért nem is lett vádemelés.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai székházában 2022. április 3-án. MTI/Soós Lajos
A tárgyaláson elhangzottak szerint például a falu beruházásaként épülő istállót közmunkások építették, de a munkáért a polgármester édesanyjának házára bejegyzett cég számlázott ki pénzt. Ezeket a nyomozás mind feltárta, de valamiért mégsem lett ez a vád tárgya. Mint ahogyan az is sokat elmond az ügyészség hozzáállásáról, hogy az eredeti javaslatukból végül kivették azt a tételt, hogy a bíróság tiltsa el Lép Pétert a polgármesterségtől.
A hét évig tartó eljárás egy ilyen faék egyszerűségű ügyben szintén lehangoló, és inkább arra utal, hogy szabotálja el az „igazságszolgáltatás” a hatalmukkal visszaélő polgármesterek ügyeit.
Elfogadhatatlan, hogy miközben a pénzbüntetés és a vagyonelkobzás a polgármesternek meg sem fog kottyanni, az általa megtévesztett és presszionált idős asszony a vagyonelkobzás miatt a házát is elvesztheti”
– hangsúlyozta Hadházy Ákos. Hozzátette: egészen lehangoló volt hallani, hogy a tárgyalás során meghallgatott tanúk szerint a visszaélésekről a faluban nagyon sokan tudtak, mégis nagyon sokáig zavartalanul csalhatott a polgármester. „Az ügynek egyetlen pozitívuma, hogy voltak olyan karakán képviselő-testületi tagok, akik miután kezdtek rájönni, mi folyik Kárászon, felálltak és feljelentéseket tettek, annak ellenére, hogy a polgármester azóta is próbálja őket lejáratni. Nagy tisztelet érte!”
Katus Eszter
Nyitókép: Kárász polgármestere és az igazságszolgáltatás. A képek a szerző felvételei
A rendőrséget is érdekli, hogy épülhet fel engedély nélkül egy társasház. Úgy tudjuk, különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak Százhalombattán.
Hiába a milliós bírságok, ahelyett, hogy csökkenne a szemétkupac, 10 év alatt ezer tonnáról négyezerre hízott.
Kollektív amnézia: hat érintettből egy sem volt hajlandó elárulni, melyik cég végzi a munkát.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a per egy tömegesen előforduló elkövetési formára mutat rá, mégis alig-alig van polgármester, aki ilyenen megbukik.
