Bezárás
Cikkek

Leszerepelt esztergomi fideszesekre bízták a tankönyvpiac államosítását

Idén már az állami terjesztőcég szállítja ki az iskolákba a tankönyveket, miután tavaly decemberben a parlament elfogadta a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosítását. A piac államosításának lehetnének akár előnyei is, egyelőre azonban csak a tankönyvek drágulása és több száz munkahely megszűnése az eredmény. Viszont egy kézbe került az évi 13-17 milliárdos piacon képződő garantált profit.

*****

Az egész úgy kezdődött, hogy a Pest megyei meg a hódmezővásárhelyi önkormányzatra valaki rászólt, hogy most már ne lopkodja el a gyerekek ingyenes tankönyvére szánt közpénzt. Konkrétan a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) javasolta még 2011augusztusában a tagszervezeteinek, hogy ne szolgálják ki tovább azokat az önkormányzatokat, amelyek még a tavalyi vásárlásaikat sem fizették ki – a legnagyobb adós pedig épp a Pest megyei önkormányzat volt, mintegy 50 milliónyi ki nem fizetett számlával. Sajtóértesülések szerint Hódmezővásárhely volt a második az adósok listáján. (Mostani megkeresésünkre az érintettek azt kérték, hogy nemhogy Lázár János, de még a város nevét se írjuk le a tankönyv-botrány kapcsán.)

Az önkormányzatok – összesen mintegy huszonheten – annak ellenére halmoztak fel mintegy 100 milliónyi tartozást a tankönyves cégekkel szemben, hogy minden évben rendben megkapták a költségvetésből azt az összeget, amivel ellentételezni kellett (volna) a különböző okokból a gyerekeknek ingyenesen átadott tankönyveket – nem ezt tették, a pénzt más célokra fordították. A tankönyves cégek mindössze erre, az állam által nekik kiutalt összegre tartottak igényt. A bejelentés után – ahogy ez egy piacgazdaságban lenni szokott – tárgyalások kezdődtek a felek között az adósság rendezéséről, majd kompromisszum is született: még Pest megye is törlesztett valamennyit, a szállítók pedig teljesítették az az évi rendelést. A helyzet rendeződni látszott.

Vasököl, odasújt

Pest megye egyébként is hírhedt a szállítói tartozásokról: ugyanebben az időszakban a megyei közétkeztetését biztosító cég volt kénytelen felfüggeszteni a szolgáltatást a neki ki nem fizetett 1,2 milliárdnyi tartozás miatt. Később ez a konfliktus is elmérgesedett, és az önkormányzat fizetés helyett – a birtokvédelmi határozatoknak fittyet hányva – feltörte és elfoglalta a hitelezője által üzemeltetett konyhákat, és új szállítókkal oldotta meg a közétkeztetést. A 2012-re lényegében fizetésképtelenné vált Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlését hetedik éve a fideszes Szűcs Lajos irányítja. Szűcs egyike volt annak a tizenkét megyei elnöknek, akik néhány hónappal később közpénzen az Azori-szigetekre utaztak; ő ráadásul – korábbi állításaival szemben – nem is egyedül. A tankönyv-botrányban emlegetett másik önkormányzat a hódmezővásárhelyi volt: Lázár János városa 20 milliárd forint adósságot halmozott fel az utóbbi években.

A tankönyves szövetség akciója után a válaszra nem kellett sokáig várni: alig három hónappal a tankönyv-botrány után, a költségvetési salátatörvényhez benyújtott egyik módosítás máris állami közérdekű feladatként definiálta a tankönyvellátást, ezzel mintegy bejelentve a piac államosítását. A költségvetéssel együtt elfogadott jogszabály-módosítás nemcsak a piaci verseny megszüntetéséről rendelkezett, de megnevezte azt a szereplőt is, akit a 2013/14-es tanévtől kezdődően monopolhelyzetbe hoz: „(…) tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül lát el.”  Ha valaki pedig nem értette volna az L.Simon László vezette kulturális bizottság által benyújtott törvényjavaslat politikai üzenetét, annak segített a Magyar Nemzet, amelyik Nem lesz több tankönyvbojkott? címmel számolt be a módosító javaslatról.

Új szerepek, új szereplők

A Könyvtárellátó nem új szereplő a piacon, azon több száz cég egyike, amelyik évek óta részt vesz a tankönyvterjesztésben. Három jellegzetessége azonban mindenképp megkülönbözteti a többi tankönyves cégtől: egyrészt száz százalékos állami tulajdonban van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül; másrészt masszívan veszteséges: az Opten adatai szerint évi 70-100 millió veszteséget termel, és az utóbbi években több végrehajtási eljárás is indult vele szemben. A cégnek két éve még 300 milliónyi tartozása volt a kiadókkal szemben – igaz, ez a veszteség nem a tankönyvpiaci tevékenység eredménye. Harmadrészt a Könyvtárellátó a tankönyv-piac legsikertelenebb vállalkozása: a 3-4000 érintett közoktatási intézmény közül az utóbbi években ötnél több egyszer sem választotta a tankönyv-szállítónak, tavaly is mindössze négy iskola rendelte a tankönyvet a Könyvtárellátótól.

Az új feladathoz a tulajdonos megerősítette a Könyvtárellátó személyi állományát is: új vezérigazgató, általános igazgatóhelyettes, kommunikációs vezető és még három más, vezető beosztású munkatárs került a céghez. Őket egy dolog biztosan összeköti: a Népszava azóta sem cáfolt információja szerint mind a hatan a Meggyes Tamás idején kialakult esztergomi városi nómenklatúra tagjai. Arany László Tamás, az új vezérigazgató, egyértelműen esztergomi káder, akinek a tankönyvpiachoz nem sok köze volt 2012 decemberi kinevezéséig. Tavaly májusáig a súlyosan eladósodott, többszörösen végrehajtás alatt álló EHÍR Esztergomi Hirdető Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője volt. Ugyancsak tavaly májusig ügyvezette a súlyos anyagi helyzetbe került Egom-Garázs Kft-t, 2010-től pedig az esztergomi városi vagyonkezelő holdingnak, a Strigonium Zrt-nek is vezérigazgatója volt. A Strigonium számos, súlyos kudarccal végződő, legtöbbször ugyanahhoz az érdekcsoporthoz kötődő botrányos ügyletnek volt szereplője a város által épített élményfürdőtől a 200 év alatt megtérülő mélygarázs-beruházásig.

A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján nem sokkal sikeresebb vezető Bakos Erika sem, aki 2011 ősze óta a Könyvtárellátó marketing- és kommunikációs igazgatója. Kövér László házelnök volt sógornője – időközben felbomlott a házassága Kövér Szilárddal – üzleti pályafutását a ’90-es évek elején a Corsac Kft. jogelődjének ügyvezetőjeként kezdte. A cég MED 21 Kft. néven tulajdonosa volt a Simicska-Kövér érdekkörhöz tartozó Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt-nek. Ez utóbbi története MAHÍR Nyomda Rt-ként kezdődött még 1994-ben, olyan szereplőkkel, mint Töröcskei István bátyja, László vagy Pusztai Zsuzsanna, Simicska felesége, de egy időben az fb tagja volt maga Simicska Lajos is.

A cég bevételei az első Orbán-kormány hatalomra kerülése után ugrottak meg látványosan: az akkor még állami tulajdonú Tankönyvkiadó egyik napról a másikra százmilliós nagyságrendben kezdett el rendelni Kövérék nyomdájától, amelyik így egy csapásra a piac negyedik legnagyobb szereplőjévé vált. A cég története Magyar Nyomdaügynökség Zrt-ként ért véget 2007-ben: ekkorra fejeződött be a mintegy 100 milliós tartozást – köztük sokmilliónyi bértartozást – felhalmozó cég felszámolása, amelynek vezérigazgatója még ekkor is Kövér Szilárd, Bakos Erika férje volt. Hasonló sorsra jutott a szintén a Bakos-Kövér házaspár tulajdonában és vezetése alatt álló Magyar Egyetemi Kiadó Kft. is, ennek felszámolása 2010-ben ért véget. Bakos Erika tulajdonos még a Víz & kő Kft-ben is – ezt a céget tavaly nyáron számolták föl. 2010 óta végrehajtás alatt áll a Brill Európa Kft., szintén Bakos Erika cége. Bakos egyébként 2010-ig Meggyes Tamás esztergomi polgármester kabinetfőnöke volt.

A Könyvtárellátó gazdasági vezetője Arató Vera, aki kinevezése előtt a jelenleg kényszertörlés alatt álló Esztergomi Városi Televízió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője volt, egyébként pedig Steindl Balázs esztergomi Fidesz-frakcióvezető felesége. A Népszava három további, Meggyeshez köthető vezetőt talált a Könyvtárellátónál – forrásaink felhívták a figyelmet, hogy a céghez való érkezésük egybeesik Meggyes Fideszen belüli pozícióinak megrendülésével. (Bakos Erika és Arató Vera a 2010-es kampányban Meggyes alpolgármester-jelöltjeiként szerepeltek.) Egy biztos: a masszívan veszteséges Könyvtárellátóhoz kinevezett új vezetőket túlzás lenne sikeres üzletembernek nevezni. Politikai kapcsolatrendszerük viszont elég erősnek tűnik – márpedig ha a cég az egyedüli szállítója az egyedüli megrendelő államnak, akkor ennek tényleg nagyobb jelentősége lehet, mint az üzleti képességeknek.

Jó lesz nekünk

Idén márciusban fordultunk a Ki mit tud-on keresztül a Miniszterelnökséghez, azoknak a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát kérve, amelyek alapján a kormány tőkeemeléssel 354 millió forint támogatást ítélt meg a rendkívüli tartalék terhére a Könyvtárellátónak. A válaszból azt tudhattuk meg, hogy a “döntési folyamat még nem tekinthető lezártnak”, tehát a kért dokumentumok nem nyilvánosak. Így azt sem tudhatjuk, milyen váratlanul felmerülő körülmény tette szükségessé a 350 millió forint átcsoportosítását. A piac államosítását tudniillik a 2012-es költségvetési törvénnyel együtt szavazta meg a parlament – lett volna tehát elég idő megtervezni a 2013/14-es tanévre esedékes feladathoz szükséges finanszírozást. Nem sikerült. (A kormány eddig 41 milliárdot költött el hasonló módon a rendkívüli tartalékból: a mezőkövesdi Futball Clubnak legutóbb megítélt 400 millió esetében már kérdésként sem merült föl a támogatás e módjának indokolhatósága.)

Hogy a dolog még zavarosabb legyen, a könyvtárellátó sajtósától azt tudhattuk meg, hogy a pénz valójában meg sem érkezett hozzájuk. Informatikai fejlesztésről ugyan többször is volt szó, de a jelek szerint e nélkül is többé-kevésbé működik a rendszer – igaz, az eddigi is általános megelégedésre működött. Kicsit olcsóbban is, hiszen az átlagos árrés 13 százalék körül volt – szemben a Könyvtárellátó által alkalmazott 20 százalékos árréssel. Ráadásul ebből a 13 százalékból a terjesztők 6-7 százalékkal honorálták a munkában részt vevő pedagógusok munkáját – ez egy közepes méretű iskola esetében egyfajta 13. havi fizetést jelentett az adott tanárnak. A Könyvtárellátó ezzel szemben mindössze könyvcsomagonként 100 forinttal, az eddigi „jutalék” ötödével honorálja a pedagógusok munkáját.

A drágább működés mellett szűk határidők, rugalmatlan ügyintézés és gyakori bizonytalanság jellemzi az eddigi tapasztalatok alapján a felhasználói oldalról az államosított tankönyvpiacot. Ugyanakkor ezres nagyságrendű alkalmazott vesztette el a munkáját, miután a terjesztő cégek többsége lehúzta a redőnyt – néhány  szerencsésebb a Könyvtárellátó regionális központjainak alvállalkozójaként szállítási feladatokat kapott, így jutva a korábbi bevétele töredékéhez.

A tankönyvpiac felszámolását eddig egyedül Révész Máriusz próbálta komolyan vehető érvekkel indokolni: az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén oda nyilatkozott, hogy a központosított közoktatás logikus velejárója a központosított tankönyv-terjesztés. Az első lépésben legalábbis. Az érintettek félelmei szerint ugyanis e logika következő lépése a tankönyvkiadás államosítása kell, hogy legyen.

Becker András

UPDATE: helyreigazítási kérelmet kaptunk

A cikk megjelenését követően a KELLO helyreigazítási kérelmet küldött szerkesztőségünkbe. Készséggel elismerjük: lehet, hogy nem féltucatnyi volt fideszes nómenklatúrás dolgozik a KELLÓ-nál, csak négy vagy öt. Ez azonban a cikk érdemi állításait semmilyen formában nem cáfolja, így a kérelemben foglaltaknak nem tudunk eleget tenni.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom