Mágnások a G-nap után – Mészáros, Vajna, Szemerey, Spéder és Garancsi az oligarchatározóban

Régen az oligarchák is oligarchábbak voltak – az Orbán-Simicska háborút követően érkezett feltörekvő kormánybarát mágnások egyike-másika legalábbis inkább tűnik a strómanképző tehetséges végzős növendékének, mint önjáró entitásnak. Az Átlátszó Kis Oligarchahatározó sorozatának kiegészítése következik az új szereplőkkel.

Diverzifikáció – ez volt a kormányzati fülbesúgók kulcsszava, amit az oligarchaháborút elemző cikkek háttérmagyarázatának szántak. Lefordítva: Orbán Viktor miniszterelnök már nem szívesen ad teljhatalmat egyetlen kormánybarát gazdasági potentátnak sem, ezért szorul háttérbe a Fideszt az alapítás óta segítő Simicska Lajos.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az állítás valóságtartalma megkérdőjelezhető. Bár a jelenkor belpolitikai mozgásai megértéséhez elengedhetetlenül fontos lenne, de ma sem tudni többet a két gimnáziumi-egyetemi barát és szövetséges casus bellijéről, mint kezdetben, vagy mint például az elhíresült G-napkor.

Legalább annyira valószínű a Simicska-körökből eredő magyarázat is, miszerint az ismerői szerint már-már ruszofób szinten Kreml-ellenes, antikommunista ex-főoligarchánál Orbán Putyin-barát külpolitikai váltása verte ki a biztosítékot.

Miközben a cinikus indokolás sem elvetendő: a pénzen vesztek össze, mi máson? – ráadásul akár valamennyi érvelés igaz lehet, adott esetben egyszerre.

Az Átlátszó az oligarchacseréről és G-napi mini-interjúnk Simicskával

Becker András: Az oligarchacsere-projekt

Simicska Lajos: “A mi médiánk ellen fog állni, és kurvára le fogja szarni, hogy az Orbán mit akar”

A lényeg: nem szerepváltás történt, „a Lajos” helyére valóban nem lépett új pártpénzzsonglőr, érkeztek viszont kisebb-nagyobb oligarchácskák, vazallusok, lekötelezettek, a jelek szerint ágazatonként uralva a szinte teljes gazdaságot, legfeljebb egymásnak teremtve konkurenciát. Felemelkedésüket nem egy esetben, s ez már magas oligarchafokra utal, több-kevesebb személyre szabott parlamenti törvényalkotás is segítette.

Az újakat mutatjuk most be, de figyelem: a régiek között is maradtak hatalmasságok (Csányi Sándor), nagyságok (Leisztinger Tamás), abszurd személyiségek (Széles Gábor), miközben nem csak Simicska befolyása csökkent, mások (Töröcskei István, Vitézy Tamás, Nyerges Zsolt) talán még távolabb kerültek a partvonaltól az elmúlt időben.

Ráadásul kiderül az is, hogy az újak között sem egyértelmű az összetartás: oligarcha oligarchának farkasa. Valamint az, hogy a komolyabban vehető figurák szinte kivétel nélkül az egyes számú és örökös főmogul Csányi Sándor köpönyegéből bújtak elő.

Az Átlátszó Kis Oligarchahatározó sorozata 2012-ből

Indul az atlatszo.hu Kis Oligarchatározója

Leisztinger Tamás, Puch László, Széles Gábor, Vitézy Tamás, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Nyerges Zsolt, Simicska Lajos, Csányi Sándor, Demján Sándor, Kapolyi László, Kocsis István, Töröcskei István

Mészáros Lőrinc (50 éves)

„A Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye” – elhíresült mondásában ezt a sorrendet állította fel jótevőiből a NER szívcsakrája, Felcsút fideszes polgármestere, akinek vagyonát a Forbes 24,4 milliárd forintra becsülte, ezzel a 30. leggazdagabb magyarnak titulálva őt.

Az Átlátszó cikkei Mészáros Lőrincről

A jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye – így vagyonosodott Mészáros Lőrinc

Etyeken is terjeszkedik Mészáros Lőrinc – közzétették a földárverések eredményeit

Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina, videóinterjú

A szegénysorból gázszerelőként feltörekedett Mészárost a kilencvenes évek végén kezdték érdekelni a helyi közügyek: 1998-2002-ben települése független képviselője volt, majd két ciklussal később, 2010-ben Fidesz-színekben tért vissza.

A hattagú testületben ekkor már öten a Fideszt erősítették, csakhogy a párt kudarcként élte meg, hogy a polgármesteri tisztséget harmadjára is Varga György (független) nyerte.

Meg is született a kétharmados törvényhozásban a Lex Varga, miszerint a köztartozást felhalmozott polgármester összeférhetetlen: a képviselőtestület (bár Varga ekkor már törlesztett) megfosztotta tisztségétől a településvezetőt, az időközi választást az ekkor már két éve a helyi focicsapatot is tulajdonló Mészáros nyerte. Mészáros 2004 óta vezeti az Orbán Viktor által létrehozott Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványt.

A Felcsút FC és a Felcsút-szponzor Femol 97 Kft. átvételére, a korábbi klubvezető Molnár Csaba helyi vállalkozó háttérbe szorítására szintén nem fairplay-díjas akcióként emlékeznek a helyiek. Molnár azóta elhunyt, s nincsen az élők sorában Mészáros másik nagy ellenlábasa, Váradi András, az Együtt alcsútdobozi polgármester-jelöltje sem.

Miattuk retteg Simicska? Rejtélyes halálesetek, hihetetlen magyarázatok

Az Orbán-dinasztia stadionos, kisvasutas, Orbán-dácsás központjává váló Felcsútot vezető Mészáros – szemben a háttérbe szorított Vargával és Molnárral – a kormányfő tökéletes végrehajtójának tűnik, miközben ő és családja szinte a semmiből vált a környék gazdasági potentátjává és küzdötte fel magát a száz leggazdagabb magyar közé.

Földbirtokos, dohánykereskedő, infrastruktúra-beruházó – a Győr-gönyűi kikötőberuházást éppen Simicska elől happolta el, persze konzorciumban -, élelmiszeripari vállalkozó – érdekeltségei egyre szélesebb vertikumot fednek le.

Főbb érdekeltségének adatai (2014, millió forint)

Földbirtok (2014-es kifizetések, család+cégek):

területalapú támogatás: 219 millió forint

birtokméret: 3100 hektár

Oligarchafok: 2

vagyonfok: 3 (a növekedés ütemét tekintve: 5*!)

politikai befolyás: 3

médiabefolyás: 0

Andy Vajna (70 éves)

Pont, mint egy posztszovjet oligarcha (szó szerinti idézetben: „mogul”) egy B-kategóriás, alacsony költségvetésű filmben: találóan ezzel vezette fel Andrew G. Vajna filmcézárral, – és akkor még csak leendő – kormánybiztossal, kaszinómogullal, tévétulajdonossal stb. készített interjúját a Magyar Narancs.

Az 1996-ban megjelent, az Evita-mozit népszerűsítő beszélgetésben Vajna pikírten mérte össze az argentin főváros dublőreként bevetett Budapestet az eredeti helyszín Buenos Aires-szel: a negyvenes években valóban hasonlított egymásra a két város, de azóta a Dél-amerikai metropolisz modernizálódott, mondta.

Majd mintha megérezte volna az idők szavát. 2011-ben, immár a HVG-nek nyilatkozva hazafiasabb húrokat pengetett: „Magyarország a hazám”, jelentette ki ötvenhatos témájú filmje (Szabadság, szerelem) plakátja alatt ülve – ezzel magyarázva, miért Orbán Viktor kabinetjének dolgozik, miért nem például az amerikai elnökében, s hogy immár küldetésének tekinti, hogy Budapestből úgymond divatvárost faragjon, elmondása szerint ezért nyitott például méregdrága japán éttermet.

Az Átlátszó cikkei Andy Vajnáról

Az Átlátszó cikkére hivatkozva kezdeményeztek vagyonosodási vizsgálatot Andy Vajna ellen

Mennyi adót fizetnek az Andy Vajnához köthető cégek?

Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat

Andy Vajna a rádiós piacon?

Nem fedi a valóságot Andy Vajna kaszinóvállalkozásának átláthatósági nyilatkozata

3,5 millió forintba került Andy Vajna titkos berlini bulija

Lex Vajna: Százmilliós állami támogatás öldöklős videójátékok népszerűsítésére

Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen

Első blikkre tényleg nem a hagyományos „polgári értelemben vett” úri középosztálybeli  plakátfigura, messziről is erős pénzszagot árasztó, cseppet sem aszkétikus életvezetésének pellengérezésével inkább a „bankárkormányon” üthetne a valahai ellenzéki Fidesz-agitáció.

Az aranyifjak közül, akik a társaságát adják, a hölgyeknél érdekesebbek az urak: a kispaposan szolid egykori imázsát régen levedlett „Orbán személye körüli miniszter”, Rogán Antal, és a ki tudja, honnan érkezett és miből élő – bár egy maffiaközeli nagynénit azért fölmutató – Orbán-tanácsadó, Habony Árpád.

Vajna voltaképpen ötvenhatos disszidens, igaz tizenkét évesen lépett le szüleit hátrahagyva, kalandvágyból. Los Angelesben fényképészkedik, később fodrásznak tanul, parókakészítésből ered állítólag az első millió, majd mozikat vett Hongkongban – belépő a showbizniszbe. Amit libanoni-olasz társával, Mario Kassarral pörget föl, akivel 1982-ben összehozták a Rambo-sorozat első epizódját.

A páros szétválásakor, a nyolcvanas évek végén rájuk száll az amerikai adóhatóság: a Magyar Narancs írása szerint már évek óta szaglásztak a Kassar-Vajna páros követhetetlen offshore-manőverei után.

Ügyvédjüket egy kisebb stikliben marasztalják el végül, Vajna befizet valamennyi közterhet – ez minden következmény az írás szerint. Csakhogy hollywoodi ázsiója mintha apadt volna, Antonio Banderast idézi legalábbis a Narancs, miszerint a spanyol-hollywoodi sztár már 2009-ben úgy tudta, hogy Vajna „csak Magyarországon aktív”.

Itthon azonban nagyon is: kedvenc offshore-lovagjának (továbbá a debreceni Loki-pénzelő Szima Gábornak) kedvezve az Orbán- kormány előbb nemzetbiztonsági aggodalmakra hivatkozva kizavart mindenkit a szerencsejáték-bizniszből, hogy utóbb kiválasztottjainak tegye lehetővé a kaszinózást – az üzemeltető cégcsoport hátterében újfent bonyolult offshore cégháló sejlik föl.

Mindemellett filmügyi kormánybiztos-pénzosztóként Vajna az államigazgatás része lett.

Legújabban pedig a kereskedelmi médiában veti meg magát, méghozzá neki jutott a szerep a Simicska-birodalommal ezen ágazatban szembeszállni: a Roxy Rádió frekvenciájáért is érdeklődik, a legnagyobb falat azonban a TV2 megszerzése. Lenne: de ebben még futnak köröket Simicskával, aki a jelek szerint nem adja könnyen a territóriumait.

Pedig nem kevés állami eredetű pénz is befolyt a mogulhoz: az Eximbank 6,7 milliárd forintnyi hitelt nyújtott Vajna cégének a kereskedelmi csatorna megvásárlására.

Főbb magyarországi érdekeltségeinek adatai (2014, millió forint)

*2014. júliusi alakulástól

**az üzletrészeket az Eximbank jelzáloga terheli

Oligarchafok: 4,3

vagyonfok: 4

politikai befolyás: 4

médiabefolyás: 5 (ha sikerül a TV2 üzlet)

Szemerey Tamás (62 éves)

A honfoglaló Huba vezérig vezeti vissza családfáját, de nagyon úgy fest, jelenleg fontosabb, hogy unokatestvér, ráadásul – állítólag bridzspartik révén – összetartó-összejáró rokonságban áll Orbán Viktor miniszterelnök „jobb kezével”, Matolcsy György jegybankelnökkel.

A Matolcsy-Szemerey família valóságos klánná alakult: a kezdetben még a Fideszen belül is megmosolygott, ám immár sok tízmilliárddal gurigázó (műkincseket, ingatlanokat vásároló) MNB-elnök a kormányzati kontakt, miközben női ágon két polgármestert is adnak az országnak (Szemereyné Pataki Klaudia/Kecskemét, Matolcsy Gyöngyi/Balatonakarattya, utóbbi mintha direkt a jegybankárné számára vált volna le a szomszédos Keneséről).

A pénzügyi szektortól a médiáig érdekelt „fővállalkozó” a jelek szerint Szemerey Tamás, miközben a család más ismert üzletemberekkel (Szemerey Loránd fuvaros, Szemerey Zoltán befektető) is büszkélkedhet.

A hetvenes-nyolcvanas évek bohém, hosszú hajú hippijeként írják le Szemereyt a szaklapok – nem is kicsit idealizálva egyébiránt a korabeli lehetőségeket. Balatoni vízisí- és vitorláskölcsönzőt üzemeltetni, majd csencselni, nemzetközi lengyelpiacozni farmerekkel és miegyébbel, valutázni a kommunista rezsim orra előtt, nos, atípusos karriernek számított, csak keveseknek adatott meg szabad lábon.

Szemereynek mindenesetre bejött, így a rendszerváltás után cégfelvásárló-feljavító-eladóként halmozhatott tovább, majd a patikabiznisztől az energetikáig számos ágazatban, az NHB Növekedési és Hitelbankra átnevezett Evobank révén pedig legutóbb a rokona által felügyelt pénzügyi szektorban szerzett érdekeltséget.

A médiába először az ezredfordulón szállt be: cége, a BanKonzult a nem kifejezetten jobboldali kötődésű Forró Tamásnak nyújtott segédkezet befolyást szerezni a Világgazdaság kiadójában. A bonyolult konstrukció lényege, hogy két akkori nagy lapkiadó, a holland VNU és a Postabank viaskodott a tulajdonon, ráadásul Simicska Lajos Mahirja is érdeklődést mutatott.

A Forró-Szemerey páros a zavarosban halászva lett meghatározó közvetett tulajdonos az azóta többször tulajdonost váltott, jelenleg a Heinrich Pecina-féle Médiaworkshöz tartozó gazdasági napilapot megjelentető vállalkozásban.

Csaknem másfél évtized múlva tért vissza az ekkor már válság-tépázta médiába. Azt, hogy a vs.hu hírportál kézen-közön Szeremerey-érdekeltség, a Cink írta meg először.

Megválik a VS.hu a Rogán szavába vágó újságírótól

Azóta Szemerey emelte a tétet: a vs.hu kiadója 4,2 milliárdot fizetett a leglátogatottabb, ám évről évre több százmilliós veszteséget produkáló, az évek során többmilliárdos tulajdonosi tőkepótlásra szorult hírportálért, az Origóért, az oldal videómegosztójáért és a kapcsolódó Freemail levelezőrendszerért.

Főbb érdekeltségeinek adatai (2014., millió forint)

Oligarchafok: 3

vagyonfok: 4

politikai befolyás: 2

médiabefolyás: 5

Spéder Zoltán (54 éves)

A permanens fülkeforradalomban élőknek olykor az lehet a benyomásuk, hogy még az oligarchák a nemzeti nagytőkések sem érezhetik magukat teljes egisztenciális biztonságban – és nem csak Simicska Lajos szomorú története látszik igazolni ezt a hipotézist.

Hanem például az is, amikor a fentebb bemutatott Szemerey Tamás a Spéder Zoltán érdekeltségében álló FHB Bank nevéhez hasonlóan csengő NHB-ra kereszteli át a pénzintézetét, majd a Szemerey-érdekeltségű vs.hu-ból lehet értesülni arról, hogyan szorongatja a Szemerey-unokatestvér Matolcsy György vezette MNB a Spéder-féle konkurens bankot.

Szemerey és Spéder azonban elsősorban nem a bankszektorban feszül egymásnak – már csak azért sem, mert az NHB a kisöccse sem lehet az FHB-nak -, sokkal inkább az online médiapiacon: az idézett írás ki is tér arra, hogy Spéder CEMP-csoportja jelenteti meg egyebek mellett az Indexet, a Szeremeyék által nemrégiben megvásárolt Orgió örök versenytársát.

Meglehet, az Orbán-vezette Fidesz által sorozatban másodjára is elbukott választás után, 2006-tájban egy lehetséges konzervatív királypuccs egyik kulcsembereként emlegetett Spédernek szükséges is időről időre a tudomására hozni, hogy nem létezik biankó búcsúcédula.

Akik személyesen ismerik a bankárt, állítják róla, még ha megalapozatlan lenne is a gyanú, Spéder akkor is számításba venné, mint lehetőséget – nem idegen ugyanis tőle a gyanakvás.

Az Átlátszó cikkei Spéder Zoltánról

A bíróság vétóját kijátszva szereznék meg a Takarékbankot Spéderék – itt az előterjesztés

Bírósági vétó Takarékbank-ügyben, avagy a szabadrablás alkotmányos korlátai

A pártalapítvány esete a kiürített kiadóval: a Népszabadság nehéz napjai

Karrierje tipikusan „ősfideszes” – a szó szociológiai értelmében. Rátkáról, a Tokaj-hegyaljai kis faluból származik, szülei elsőgenerációs értelmiségiek, ám még a könyvelő édesapa, tanítóképzőt végzett édesanya mellett sem volt alapértelmezett, hogy a család mindkét fiúgyermeke középiskolában, mégpedig a híresen kemény miskolci Földes gimi matematika szakán tanuljon tovább.

A Népszabadság párhuzamos Spéder-fivérek-portréja szerint a borsodi megyeszékhelyen kisebb kultúrsokk érte a testvérpárt, mint amiről a vidékről Budapestre származottak (például a Fidesz-alapítók) rendre számot adtak. De azért a későbbi közgazdász testvérpár is megemlítette, hogy a „városi úri gyerekeknek” az övékénél mélyebb műveltsége frusztrációt okozott kezdetben számukra, amit ellenben kompenzált a rosszul fűtött kollégiumban élők büszke önállósága.

Érettségi után mindketten Rajk-szakkollégisták lettek: bátyjából, Spéder Zsoltból tudós kutató, Spéder Zoltánból szintén némi kutatói kezdet után OTP-s „kétkezi” bankár lett. Ismerőik szerint a Fidesz-alapítókkal a rajkos időkből ered a kapcsolat, az OTP-ben mindenesetre már „fideszes” igazgatósági tagként, majd vezérhelyettesként emlegették.

Sőt, az első Orbán-kormány idején az is felmerült: ő válthatná a vezérigazgatói székben Csányi Sándort, az OTP első emberét, akivel az aktuális kormányoknak hagyományosan ellentmondásos volt a viszonya; e szerint a forgatókönyv szerint Csányinak megmaradt volna az elnöki titulus.

Az élet azonban másképpen hozta: noha a bankárszakma Spéderhez köti az OTP nagy menetelését, regionális bankká fejlődését, 2006-ban mégis megvált a pénzintézettől – még a részvényárfolyam is beleremegett a HVG akkori beszámolója szerint.

Az is nyílt titok a bakszférában, hogy nem maradtak kebelbarátok egykori főnökével, Csányival – alighanem kicsit a revansvágy és bizonyíthatnék is vezethette Spédert az FHB megszerzésekor, illetve akkor, amikor felcsapott a második-harmadik Orbán-kormány bank- és takarékszövetkezetügyi megmondójának.

A két esemény között azonban történt egy s más, leginkább a már említett puccskezdemény, amelyben az azóta csak ímmel-ámmal cáfolt hírek szerint befektető barátaival, mások mellett Nobilis Kristóffal és Lantos Csabával ötleteltek azon: vajon megfelelő kihívója-e Gyurcsány Ferencnek a kétszer is elbukott, éppen polgári körök szervezésén ügyködő Orbán.

Az állítólagos puccsisták közül nem csak ő nyert bűnbocsánatot a 2010-es elsöprő győzelem után: az egyébként épp Spéderrel kötött előnyös cégügylet kapcsán is a hírekbe került Stumpf István alkotmánybíró, Giró-Szász András kormánykommunikátor (utóbb tanácsadó), Schmidt Mária múzeumigazgató lett/maradt.

A CEMP-médiacsoportba tartozó a Napi Gazdaságot mindenesetre a kormányagytröszt Századvégnek passzolta át: a valahai gazdasági szaklap jelenleg Magyar Idők címen fut, a kiadója pedig a Simicska-birodalomból rugalmasan levált Liszkay Gáboré és a dohánymogul Sánta Jánosé.

Spédernek az informális bankügyi tanácsos-szerep mellett a jelek szerint marad ideje a saját üzletei pörgetésére is, a Forbes legalábbis 23,4 milliárd forintosra, a HVG egy évvel korábban 30 milliárdra becsülte a bankár vagyonát, elsősorban az FHB, a médiaportfolió (az Index mellett például a napi.hu, az Infó Rádió, a portfolio.hu és a port.hu), valamint az ingatlanbefektetési BIF-részvénypakett alapján.

Főbb érdekeltségeinek adatai (2014., millió forint)

*20 százalék körüli közvetett tulajdon

**tőzsdei kapitalizáció

***kamatbevétel

****15 százalék körüli közvetett tulajdon

Oligarchafok: 3

vagyonfok: 4

politikai befolyás: 2

médiabefolyás: 5

Garancsi István (50 éves)

Reneszánsz ember: Orbán Viktor kedvenc klubja, a Videoton tulajdonosa, van takarékszövetkezete, építőipari nagyvállalata, gázforgalmazója, luxusingatlan-befektetései – amelyekből adott esetben bérbe ad Orbán-dinasztia saját lábon állást gyakorló csemetéjének, szigorúan piaci alapon -, reklámcége, adott esetben kisegít egyéb kormánybarát mágnásokat (például beszáll a miniszterelnök atyai barátja, Kékessy Dezső családja agrárérdekeltségébe) vagy cégeinek ideiglenes, ám megbízható gazdát kereső minisztereket.

Természetjáró civil szövetségben elnököl, s az első Orbán-kormány idején kerékpáros kormánybiztosságot is vállalt. A szerteágazó érdeklődés és érdekeltség mutatja, hogy van, akinek sikerült meghaladni a diverzifikáció dogmáját – Garancsi e tekintetben legalábbis a leginkább Simicska-szerű újmágnás.

Még akkor is, ha a Figyelőnek adott portréinterjú után a sajtóban szerethető oligarchaként aposztrofálták: ellentétben több oligarcha-kollégával a végtelenségig puritán, zsömlét eszik, matracon hál, használt Audit hajt, s a túrázáson, hegymászáson kívül nincsen drága hobbija.

A Szabolcsi-nyírségi származású „erős emberek” – Veres Jánostól Baja Ferencen át Seszták Miklósig tartó – népes táborát erősíti, amennyiben a román-ukrán-magyar hármas határhoz közeli Fábiánháza szülötte, ahonnan bár középiskolás korában elszármazott, de rendszeresen visszalátogat.

Nővére, a Veszprémben élő Garancsi Mária szintén a politikaközeli vállalkozók népes táborát erősíti. Az igazságügyi minisztérium tanácsadó testületében tevékenykedett a szintén veszprémi Navracsics Tibor minisztersége idején, akivel jelenleg is együtt ülnek a Futsal Veszprém elnökségében.

Garancsi Mária cége, a Veszprémber az ócsai devizásgettó építésén, illetve a devecseri iszapkár-mentesítésen is dolgozott, de kap munkát a fivére által vezetett Magyar Természetjáró Szövetségtől is.

Az Átlátszó cikkei Garancsi Istvánról

Dől a közpénz Garancsi természetjáróihoz, több mint egymillió forint jut a kékkör minden kilométerére

Hogyan lett a 8-ból 50 milliárd forint? – Így kúsztak az egekbe a vizes-vb költségei

Közel 40 milliárd forintért építhet uszodát Garancsi cége a vizes vb-re

A Lex Simicska és a Lex Garancsi: a magyar állam letörölhetetlen szégyenei

Garancsi István is beszállt az online pénztárgép-üzletbe

Nagy György és Garancsi István is részesülnek az offshore gázbizniszből

A közélet Garancsi Istvánt már fiatalon érdekelte: közgazdászhallgatóként a pécsi egyetemről ingázott Budapestre szamizdat kiadványokért, részt vett a Krassó György-féle Magyar Október Párt alakuló ülésén (de a Wikipédián fellelhető névsor szerint nem alapító), s „a fiatalság” egyik képviselőjeként állhatott Nagy Imre koporsója mellett az 1989-es újratemetésen.

Az ott karrierindító beszédet mondó Orbánnal azonban állítólag csak a Videoton 2007-es megvásárlása után, a legendás VIP-páholyban ismerkedett meg – az ismeretség rapid módon mélyült „kötélbarátsággá” egy közös ausztriai hegymászás során, ahová elkísérte őket Orbán felesége, Lévai Anikó, illetve Garancsi barátja, Hernádi Zsolt Mol-elnök.

Hernádi, továbbá mentora, a szintén Videoton-díszpáholyos Csányi Sándor kulcsszereplők a Garancsi-sztoriban: a mostani simicskahelyettesről 2001-ben lehetett először hallani, amikor Hernádival közös cégük, a Szinva 2001 Zrt. megvásárolta az OTP által frissen privatizált, 140 elegáns diplomataingatlant birtokló CD Hungaryt.

Közös pont még a MET-ben Garancsival együtt érdekelt exwallisos Nagy György, aki bizalmas viszonyt ápol Csányival.

„Szerethető” puritanizmus ide vagy oda, a kemény munkánál azért alighanem több kellett ahhoz, hogy Garancsi takarékja, az időközben bankká alakult – s a felcsúti fociakadémiát is finanszírozó – Duna Takarékszövetkezet megússza az államosítást, vagy, hogy a simicska-konkurens közterületi reklámcég megszerzése után nyomban engedélyezzék az illető cég, az Esma specialitását, az úgynevezett kandelláber-reklámokat, amelyeket addig szigorúan közlekedésbiztonsági megfontolások miatt tiltott a törvényhozás.

Simicskának dörgölt az orra alá a Közgép-konkurencia Market Építő Zrt. 2014-es felvásárlásával; a cég 40 milliárd forintért építhet uszodát a vizes vb-re.

A Forbes szerint Garancsi jelenleg a 20. leggazdagabb magyar 44,3 milliárd forintos vagyonnal. Mégsem vált minden arannyá, amihez nyúlt: 2008-ban adott túl például a jelenleg kényszertörlés alatt álló Karma Café Kft.-n, a vásárló a bűnügyi hírekből ismet Vizoviczki László érdekeltsége volt.

Szépségtapasz lehet a kínos kapcsolaton, hogy 2010-2013-ban kisegítette a miniszterré kinevezett Pintér Sándort mezőkövesdi érdekeltsége, az Immobil-cégcsoport átvételével. A borsodi – annó a jelenlegi főadószedő Tállai András által vezetett önkormányzattal a Pintér-cégnek kedvezően üzletelő – cégekből Garancsi két éve kiszállt, a vállalkozáscsoport jelenleg Pintér felesége és lányai érdekeltsége.

Főbb érdekeltségei (2014., millió forint)

Oligarchafok: 3,3

vagyonfok: 5

politikai befolyás: 5

médiabefolyás: 0

Rádi Antónia

2016-ban is számíthatsz ránk, 2016-ban is számítunk rátok!

Az adhat.hu civil adománygyűjtő oldalon bankkártyával is beállíthatsz rendszeres utalást. Támogasd előfizetéssel az Átlátszót az új évben is!