A jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye – így vagyonosodott Mészáros Lőrinc

meszarososztalek

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor jó barátja, a többmilliárd forint társasági adókedvezménnyel megtámogatott felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke 6,9 milliárd forintos vagyonával tavaly Magyarország 88. leggazdagabb embere volt.

A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.törvény 10/A § (3) bekezdése világosan kimondja, hogy

“A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.”

Mészáros vagyonnyilatkozatától a felcsúti jegyző mégis mindenkit távol tart, nekünk is csak zárt borítékon keresztül engedi megnézni őket.

Felmerül a kérdés, hogy vajon mit titkolnak ennyire? Az a bárki számára szabadon elérhető adatokból is egyértelműen kiderül, hogy Mészáros Lőrinc nagyon sikeres vállalkozó, és a 2010-es kormányváltás óta egyértelműen jobban teljesít a korábbi éveknél.

Földbérletek és trafikkoncessziók

A felcsúti polgármester az elmúlt években a környék földesura lett. 2011 júliusában a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek a cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. vásárolta meg az Alcsútdoboz Hatvan-pusztai majorságot. A 13 hektáros műemléki területet Mészáros Lőrinc bérli, a körülötte található állami területeket pedig 2012-ben Mészáros cége, a 2011-ben alapított Búzakalász 66 Kft. nyerte el 20 éves bérletre. Mészáros egyébként is sikeresen szerepelt a Fejér megyei földbérletekre kiírt 2012-es állami pályázatokon: a tulajdonában lévő Búzakalász 66 Kft. 984 hektár, a felesége pedig 94 hektár bérleti jogát nyerte el. A polgármester testvére, Mészáros János pedig 145 hektár állami föld bérletére pályázott sikeresen, ezenkívül Magyarország mind a 19 Auchan áruházában vagy ő, vagy Jére Csaba, Jére Attila (ők Mészáros Lőrinc alvállalkozói) vagy a Lando-ker Bt. (Mészáros László, a polgármesterrel csupán névrokonságban álló felcsúti alpolgármester cége) nyithatott trafikot – de természetesen Mészáros Lőrincnek egyetlen trafikja sincs.

Sikeres vállalkozó

A már említett Búzakalász 66 Kft. tulajdonosa Mészáros Lőrinc valamint a tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. A 2011-ben alapított Búzakalász 66 nettó árbevétele szintén jócskán megnőtt az elmúlt két évben, adózott eredménye azonban nem kirívó, osztalékot nem fizetett ki.

 

A szintén 2011-ben alapított Mészáros Autójavító Kft. a felcsúti polgármester kizárólagos tulajdonában van, ez az egyetlen veszteséges vállalkozása.

 

Mészáros Lőrinc 2013-ban megvette az R-Kord (korábban Femol) Építőipari Kft.-t, amely az első Orbán-kormány idején autópálya-építésekben vett részt, és amelynek tulajdonosa, Molnár Csaba indította el a Felcsút FC-t, amelyet 2008-ban vett át tőle Mészáros Lőrinc. Az évek során Orbán és Molnár kapcsolata megromlott, a 2010-es kormányváltás után Molnár cége a korábbi megrendeléseinek javát elvesztette.

 

A felcsúti polgármester cégbirodalmának zászlóshajója, a saját és felesége tulajdonában lévő, 2001 nyarán alakult Mészáros és Mészáros Kft. online elérhető beszámolói alapján 2013-as nettó árbevétele négyszerese a 2009-esnek, a 2013-as adózás utáni eredmény pedig öt és félszerese a 2009. évinek. Abban az évben 9 millió forint osztalékot vett ki Mészáros a cégből, tavaly pedig 1,266 milliárd forintot. Az interneten elérhető első, 2007-es mérlegben szereplő 2006-os adatokkal való összehasonlítás még durvább eredményt hoz: a 2013-as 9,7 milliárd forint nettó árbevétel ötszázötszöröse a 2006-os 19,241 milliónak, a tavalyi 1,558 milliárd Ft adózott eredmény pedig hatszáznegyvenötszöröse a 2006-os 2,4 milliónak.

 

A cég 2011-ben indult először közbeszerzéseken, és azóta más cégekkel közösen nyolcat meg is nyert összesen 43 milliárd forint értékben. A csatornázási munkákra kiírt pályázatokon többnyire a Békés-Drén Kft. és a Duna Aszfalt, a hulladékrekultivációs tendereken viszont a Közgép és a Strabag volt a partnere.

A Mészáros és Mészáros Kft. 2011 előtti tevékenységéről a 2012-es üzleti jelentéséből kapunk némi információt: 2007-ig jellemzően fővállalkozóként végzett közműépítési feladatokat (víz-, gáz-, szennyvíz), majd egy budajenői lakópark komplex kivitelezése jelentett mérföldkövet a cég számára, mert ennek során nagy szakmai tapasztalatot és elismertséget szerzett. Az ezt követő 2009-2010-es időszakban jelentős gépberuházást hajtott végre a Kft., így vált alkalmassá az EU-s támogatásokból megvalósuló környezetvédelmi, árvízvédelmi, vízépítési és közműépítési feladatok elvégzésére.

Ennél korábbi információink nincsenek a cégről, csupán arra az interjúra támaszkodhatunk, amelyet Mészáros Lőrinc áprilisban adott a Heti Válasznak:

“Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg.”

A másik emlékezetes része ennek az interjúnak pedig az, amelyben a felcsúti polgármester azt fejtegeti, hogy ugyan egy iskolába járt Orbán Viktorral, de legközelebb csak 1999-ben találkozott vele, és addigra az 1991-ben indított vállalkozásának köszönhetően már vagyonos ember volt.

“Később is sikeresen vállalkoztam, így tehát nem a Fidesz-kormányoknak köszönhetően gazdagodtam meg, és már akkor volt miből adnom a felcsúti futballnak.”

Erdélyi Katalin

  • Haha

    Olyan rohadt cigány ez a Mészáros mint Orbán

  • István Tamasi

    Alig 0 fölötti adózott eredményből miből került 1,2 milliárd osztalékra??? Egy normális országban a fél adóhivatal vetné rá magát az ilyen vállalkozásokra.

    • Gömöri József

      Ha meg tetszik nézni a Mészáros és Mészáros Kft mérlegeit mutató grafikonját, ott látható, hogy az adózott eredmény 1,8 milliárd körül van 2013-ban, abból már ki lehet venni 1,2 milliárd osztalékot. A többi cég tényleg úgy van, ahogy Ön írja: 0 Ft körüli adózott eredmény.

      • Guest

        Elnézést, de ott a számok ezer forintban vannak, azaz az adózott eredménye 1800 ezer Ft= 1.8 millió Ft. Azaz az árbevételük és az osztalékuknak is kb. 0.2 %-át adózták le. Mennyi is az SZJA?

  • József Kovács

    Ez is csak orbanisztánban eshet meg,csak itt viszik ilyen sokra az ilyen totál bunkók,mint Mészáros,akinek a butasága nagyobb mint a vagyona,legalábbis a nyilatkozatai ezt bizonyítják.Persze ehhez kell az Orbáni személyi kultusz,ami már eléri a nagy elődét,Rákosiét.Remélhetőleg rövidesen ő is úgy végzi mint nagy elődje,annyi különbséggel,hogy nem száműzik,hanem a nép felakasztja a követőivel együtt és ebből tanul a többi csavargó is és nem születnek többé ilyen Mészáros félék.

  • Mária Horváth-Kiskerti

    Lehet, hogy neki kellene adni a pénzügyi tárcát. Hátha az országgal is ilyen csodát tudna tenni !!!!

    • Ervin Schömer

      jo lenne! Raferne szegeny hazankra!j

  • Janos Kocsis

    (Felépült Orbán Viktor fantasztikusMagyarországa)
    “Magyarországon alkotmányos puccsal megdöntötték a köztársaságot.
    Tehetünk úgy, mintha nem vennénk észre, de voltaképpen egy – a szó valódi
    értelmében – fasiszta állam jött létre, még ha nem is a maga szokványos,
    militáns valójában. A hatalom megszállta az ország minden egyes zugát és
    otthonát, ahogy befészkelte magát a lelkekbe is. Az új Alaptörvény
    felmutatásával úgy gondolja, hogy alattvalóvá tehet mindenkit, meghatározhatja,
    hogy milyenek legyünk, hogyan éljünk, megmondhatja, mit hogyan gondolhatunk és
    mondhatunk ki. Hogy mégis, mi a fasizmus? A szakirodalom szerint a fasizmus egy
    ókori hatalmi jelvény elnevezéséből a “fasces” szóból származik, amely
    eredetileg a teremtett világ egységét és a hatalmat szimbolizálta. Jelentése:
    az egyesült néptömeg, amely együttes akarattal engedelmeskedik az állam
    tekintélyének, amely a törvény és a nemzeti élet rendfenntartásának a
    legfelsőbb forrása. A fasizmus egy Mussolini által kiagyalt ideológia, ami
    politikai és társadalmi doktrínává vált. Gyűjtőneve lett először a
    nemzetiszocializmus német, olasz, spanyol és magyar gyakorlatának, majd később
    a Szovjetunió által leigázott országokban “fasisztának” nyilvánítottak
    mindenkit, aki szembehelyezkedett a bolsevizmussal.
    A fasiszta állam lényegében egy tekintélyuralmi rendszer, ami mindig
    valamilyen „szép új világ” felépítését tűzi ki célul, és ahol a cél elérése
    érdekében végrehajtott központosítás révén mindent egyetlen központi akarat alá
    rendelnek. A fasizmus a nemzet egységére, hősiességére, a szorgalmas
    honépítésre alapoz. A nácizmussal szemben a fasizmus nem szünteti meg, csupán
    korlátozza a szabadságot, a törvényes keretek sokáig fennmaradnak, nyíltan nem
    üldözik az ellenállókat és fizikailag nem kerülnek veszélybe a kisebbségek,
    zsidók és cigányok. A fasiszta hatalom az állampolgárok fölött áll, akiket
    alattvalóivá tesz, természetéből fakadóan elutasítja a sokszínűséget,
    elutasítja a nemzetköziséget, felsőbbrendű perspektívából szemléli a nemzeten
    kívül állókat, miáltal az országhatáron kívül ellenséges viszonyt teremt
    mindenkivel. A fasiszta állam mindig egy bizonyos erkölcsi értékrend követését,
    a tekintély tiszteletét várja el, rendet, fegyelmet és feltétel nélküli
    engedelmességet követel. Ennek kifejezetten örülnek azok, akik egyébként félnek
    a szabadság bizonytalanságától, a káosztól, a cél nélküli létezés ürességtől.
    A fasiszta állam legfőbb tartópillére a hazugság és a hazugságra
    épített központi propagandagépezet. A közmédia tevékenységének hála, a vezért a
    nép mindig erősnek, bölcsnek, igazságosnak, közvetlennek és emberinek látja,
    ezért rajonganak érte. Dacára annak, hogy a fasiszta rendszer leginkább egy
    szűk, kiváltságos körnek kedvez, a propagandának köszönhetően a fasizmus
    tömegbázisát mindig a lecsúszott közép- és kispolgári rétegek adják. A sikerben
    közrejátszik, hogy a fasiszta állam bűnözőként kezeli a náluk is
    szegényebbeket, a nyomorban élőket, ami mindig elégedettséggel tölti el azokat,
    akik saját balsorsuk egyik okát, és személyes biztonságuk legfőbb fenyegetőit
    vélik felfedezni bennük. Az ellenségképet meglehetősen egyszerű az
    elkeseredett, csalódott emberek tudatába építeni, a többség pedig mindig
    könnyedén fröcsögi ki magából a betáplált, primitív téveszméket. Így egyre
    kevesebben maradnak azok, akiket zavar, hogy az ismerőseik, barátaik zsidóznak,
    kommunistáznak és cigányoznak, mert egyre többen vannak meggyőződve arról, hogy
    minden baj forrása bennük és az egyéni szabadságot értéknek tekintő
    értelmiségben keresendő.
    A fasiszták általában gazdasági válság idején kerülnek hatalomra.
    Válságban az emberek fogékonyabbá válnak az ellenséggel való leszámolás
    ígéretére, ahogy sokkal nyitottabbak a felsőbbrendű nemzeti énkép befogadására
    is. A nép mindig nagyon hálás, ha a saját nyomorára egyszerűen érthető és
    hihető magyarázatot talál, ami mindig valaki másban testesül meg. A nácizmusban
    a felsőbbrendűség fantáziavilága mindig „faji”, a fasizmusban pedig „nemzeti”
    alapokon áll. A fasiszta állam nem kedveli az egyéniséget, rühelli az önállóan
    gondolkodó értelmiséget és csak azokkal a művészekkel tart fenn jó viszonyt,
    akik a rezsim szolgálatába állnak.
    A fasiszta állam nem hagy fel egészen a kapitalista gazdálkodással és
    a bolsevista tervgazdálkodás útját sem járja. A fasiszta gazdaságpolitika a
    klasszikus tanításokkal szemben mindig “unortodox” utakat járt. (A bankárok azt
    hitték, hogy Mussolinit könnyen térdre kényszeríthetik, ha nem folyósítanak
    neki hitelt. Azonban ez a hurok nem szorult a fasizmus nyakára. Olaszországban
    a pénzügyi rendetlenséget a rend és a fegyelem váltotta fel, a pénzhiányt belső
    erőforrásokkal, államkölcsönökkel küszöbölték ki.) A fasiszta állam legfőbb
    támogatói azok a nagytőkések, akik extraprofitot zsebelnek be a központosított
    állam által szabályozott piacon. Mindazonáltal a fasiszta gazdaságok és
    társadalmak hosszabb-rövidebb ideig működőképesnek, sőt, sikeresnek
    bizonyultak. A többség számára biztonságot és biztos megélhetést hoztak. De nem
    csak ezért voltak népszerűek. Az emberek többsége nehezen tűri a szabad
    versenyt, az egyéni szabadságot. Nehezen viselik, hogy kudarcaikért maguk
    legyenek felelősek, kényelmetlenül érzik magukat, amikor kiderül, hogy nem elég
    tehetségesek, hogy alulmaradnak. És egy versenytársadalomban mindig többen
    lesznek a vesztesek, mint a nyertesek. Sokkal kényelmesebb egy nagy közösség
    tagjaként közösen hinni valami nagy, szentnek tekintett célban, Istenben, vagy
    nemzetben. Ezért sokak számára megkönnyebbülést hoz, amikor az egyénnek nincs
    többé felelőssége, amikor azt átruházhatja egy bölcs vezérre.
    Egy fasiszta államnak nincs nemzeti konszenzussal elfogadott,
    demokratikus alkotmánya. Az ideológiai alapokon működő államban nincs független
    alkotmánybíróság, igazságszolgáltatás, rendőrség és sajtó, ahogy nincsenek az
    ilyen intézmények függetlenségét ellenőrző és biztosító hivatalok sem.
    Előbb-utóbb megszűnik a sztrájkjog, a szakszervezeti vezetőket üldözni kezdik,
    vagy megvásárolják őket kilóra, aztán megkezdődnek majd a koncepciós perek is. A
    fasiszta államban a parlament szerepe formálissá válik: egy szánalmas
    demokrácia színjátékot láthatunk, amihez az ellenzéki pártok asszisztálnak.
    Valójában rendeleti kormányzás működik: a kormánypárti képviselők megszavazzák
    a saját előterjesztéseiket, de semmiféle egyeztetést, vitát nem folytatnak,
    beleszólást senkinek semmibe nem engednek.
    A fasiszta hatalom első teendői között szerepel a jogrend új alapokra
    helyezése és a választási törvény megváltoztatása. Talán ezért fordulhatott
    elő, hogy fasisztákat demokratikus eszközökkel, még soha nem váltottak le.
    Mindazonáltal a társadalomnak jogában áll megvédenie a szabadságát.
    Széchenyi István szerint:„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt
    megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és
    becsületes nép nyakán, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a
    pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén,
    akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy
    műveletlen.”

  • Megmondó

    Addig szidjátok Orbánt és hűbéreseit amig azt veszitek észre hogy meggáll egy nagy fekete autó a házatok elött és és sok fekete ruhás száll ki belőle és elvisz titeket.

  • Horizont

    Döbbenetes, hogy egy ilyen közepesen (vagy még úgyse) tanult ember aki semmiben se kiugró elér addig ameddig elért. Azt mondja ebben szerepet játszott a Jóisten, a szerencse és Orbán??? A Jóistent és a szerencsét ki is hagyhatja, marad tehát Orbán! Már majdnem azt hittem mindenben zseniális amikor észrevettem, hogy az autójavítás nem az erőssége. Ejnye Lőrinc bátyó hasítsál!
    Ha ezt a pasit meglátom bárhol, elsőre rosszul vagyok tőle, másodjára meg mindig Győzike jut róla eszembe! 🙂

  • Neteru

    a vagyonnyilatkozatból lesz valami? bíróságon van az ügy?
    ha törvénybe foglaltatik, hogy a képviselő vagyonnyilatkozata nyílvános, akkor remélem nem álltok meg egy zárt boríték nézegetésénél!

  • darázsfészek

    Az is lehet, hogy ebben a vagyonnyilatkozatban teljesen más eset áll fenn, mint amit várnánk. Talán ebben a vagyonnyilatkozatban nem gyarapodásra derülne fény, hanem éppen ellenkezőleg, hiányzik egy tetemes összeg, amit át kellett engedni másnak.

  • Ötös Műhold

    Hát, ez nem tűnik különösebben nagy rejtélynek. Ez az ember egy uborkafára felkapaszkodott senki, aki pár év alatt milliárd fölött “szedett össze”. Közben ott van a “barátja”, a Vezénylő Tábornok, akinek alig van vagyona, pénze (még autója sincs). Emellett ott van az S-el kezdődő, és “imicska”-val végződő nevű maffiózó, aki ma valószínűleg az ország leggazdagabb embere, ő is éppen a Vezénylő Tábornoknak köszönhetően.
    Egyetlen egy költői kérdés van itt csupán: A Vezénylő Tábornok vajon megelégszik-e azzal, hogy uralkodása közben a sleppjét gazdagítsa, de maga ne szakítsa le a kert gyümölcseit?

    • nem orbán áll simicska fölött, hanem simicska áll orbán fölött, miért lenne hatalma egy ripacskodó bohócnak aki a tévében ugrál? amúgy is csányiék és a többi posztkommunista oligarcha irányítja az országot, simicska is szerintem csányi és demján alatt van rangban és hatalomban, ha nem is sokkal

  • Tőzeges Alfréd

    “Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg.” – mondá a Lönczi. Ebből három tényező biztosan nem jöhetett szóba. A Jóisten is eltakarja a szemét ennyi hazug szemétség láttán. A szerencse itt nem jött szóba és hát az, hogy az eszével szerezte meg, az teljesen kizárt. Tudniillik mínuszos IQ.val ez teljességgel lehetetlen. (az arcképét nézegetve sok minden eszébe juthat az embernek, de hogy számottevő IQ-val rendelkezne, az nem!). Tehát marad az, hogy a felcsútinak köszönheti és ez biztosan így is van, ahogy az is biztos, hogy ő csak stróman, a vagyon nem az övé, hanem a gumicsizmáscsaládé.

  • azember

    Milyen tisztességes (5-10%) – állami megbízások teljesítéséből eredő – nyereségből lehetne az ismert mértékű milliárdos osztalékokat kifizetni?

  • András József Fazekas

    Majd akkor utalunk, ha tényleg függetlenek lesztek.

    És a “függetlenség” nem merül ki a posztkommunista baloldali hazugságok ismételgetésében, és a sz@rkeverésben.