Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen

andyvajna

Egy éve lépett hivatalba Andrew G. Vajna kormánybiztos, megbízatását a közelmúltban hosszabbította meg a kormány határozatlan időre. Vajna megjelenése a filmes politikai erőtérben ahhoz hasonlítható, mint amikor egy hatalmas követ dobnak a pocsolyába, de a csőd szélén táncoló producerek magyar cégeit ez nem mentette meg. Azóta Vajna sikerrel megfutamította Szőcs államtitkárt és L. Simon képviselőt, és egy olyan általa alapított, átláthatatlan offshore tulajdonosi hátterű hátterű céggel forgalmaztatná az állami pénzből gyártott filmeket, amely egymilliárd forintot tüntetett el az országból adómentesen.

Az elmúlt év kormánybiztosi tevékenységének nyilvános része szinte már szinte unalomig ismert a közvélemény előtt. Az Orbán-kormány úgy döntött, hogy az anyagi nehézségekkel küzdő Magyar Mozgókép Közalapítványt megszünteti, és helyette egy új állami filmes pénzelosztó szervezetet, a Magyar Nemzeti Filmalapot helyezi működésbe. A kormánybiztos és a Filmalap többször is a szakma kritikájának célkeresztjébe került. Hol a Filmalap számára annak szabályzatában garantált úgynevezett „utolsó vágás joga” borzolta a kedélyeket, hol az keltett felzúdulást, hogy az egykori hollywoodi producer országgyűlési meghallgatásán kijelentette, hogy az általa alapított   Intercom Zrt-vel forgalmaztatná az állami pénzből készülő alkotásokat. Ráadásul a korábban beígért 5-6 film helyett 2011-ben mindössze egy produkció kapott állami támogatást, és egyetlenegy film sem készült el a Filmalap pénzéből.

Eközben több produceri cég felszámolása megindult a már megítélt és megígért, de visszatartott állami támogatások miatt. A kormánybiztos a cégek megmentéséről beszél, de a producerek nem tudnak róla, hogy meg lennének mentve. Többük produkciós cégét felszámolják éppen, és ezzel a felszámoló viszi az állami pénzből készült filmek szerzői jogait is. Néhány hete indult el Bereményi Géza és Ozorai András filmprodukciós cégének felszámolása, ezzel többek között Jancsó Miklós, Simó Sándor és Makk Károly művei kerülhetnek kalapács alá. A legutóbbi sajtóhírek pedig már arról szólnak, hogy a Vajnáék által sürgősséggel keresztülvert filmtörvény új rendelkezései miatt nagy nemzetközi produkciók magyarországi bemutatása hiúsulhat meg, ezzel tovább erősítve a filmkalózok pozícióit.

Megfutamította Szőcsöt és L. Simont

Nem élvezi a filmszakma lelkes támogatását az Andy Vajna nevével fémjelzett, az Orbán-kormány által életre hívott és a fő állami filmes pénzosztó szervnek szánt Magyar Nemzeti Filmalap. Forrásaink egybehangzó véleménye szerint Vajna elvesztette a jobboldalra érkezését korábban is fenntartással fogadó, a Fideszhez kötődő filmes potentátok háttértámogatását. Kormánybiztosi munkájának egy támogatója maradt Orbán Viktor miniszterelnök személyében – gyorsan tegyük hozzá: ennél erősebb és biztosabb támogatásra nincs is szüksége tevékenysége folytatásához.

Vajna lobbierejét mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a filmtörvény kapcsán komoly csatát nyert még L. Simon László, az országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke ellen is. L. Simon megannyi módosító javaslattal élt a Vajnáék által októberben benyújtott filmtörvény kapcsán, ezek közül az egyik legfontosabb az volt, amelyben el szerette volna érni, hogy a várhatóan évi 4 milliárd forinttal gazdálkodó Filmszakmai Döntőbizottságot „társadalmasítsa”, vagyis különféle társadalmi szervezetek, illetve közjogi méltóságok delegálhattak volna tagokat. Ezzel szemben Vajnának sikerült átvernie a Fidesz-frakción, hogy visszatérjenek az eredeti javaslathoz, és a döntőbizottság tagjai a Filmalap vezérigazgatójának kinevezésével kapják meg mandátumukat.

A Filmszakmai Döntőbizottság tagjai már meg is kezdték a munkájukat, a jobboldali filmes potentátoknál azonban a döntőbizottság összetétele, illetve Vajnáék humánpolitikai lépései kiverték a biztosítékot. A Fideszhez kötődő filmesek nehezményezik, hogy szerintük a korábban az SZDSZ-hez kötődő, de mindenesetre semmiképpen sem fideszes személyek „lepték el” a Filmalapot, ahova Havas Ágnes jelenlegi vezérigazgató is magával hozta kapcsolatrendszerét. Tekintettel a központosított filmfinanszírozásra, név nélkül bárki hajlandó kifejteni véleményét, névvel azonban már szinte senki nem vállalja azt. Kivéve talán Szőcs Géza kulturális államtitkárt, aki a tavalyi év során vívott presztízsharcot Vajnával, ami az államtitkár – saját maga által is elismert – totális vereségével végződött. Szőcs végül jobbnak látta, ha nem ragaszkodik a filmes terület irányításához.

A legjobb magyarországi filmforgalmazó

Nem világos az sem, hogy Vajna ma milyen kapcsolatban áll az általa alapított Intercom Zrt. filmforgalmazó céggel. A filmipari kormánybiztos a parlamenti meghallgatásán és egy Népszabadság-interjúban  is nemes egyszerűséggel a legjobb magyarországi filmforgalmazónak minősítette a saját maga által alapított vállalkozást, amelynek vezetéséről saját állítása szerint a kormánybiztosi kinevezése előtt lemondott. Ennek ellenére olyan nagyra értékeli az Intercom tevékenységét, hogy ezzel az átláthatatlan tulajdonosi hátterű, offshore céggel forgalmaztatná a szakmában gúnyosan “Vajna Studios” néven emlegetett Filmalap által állami pénzből – értsd: az adóforintjainkból – finanszírozott magyar filmeket.

Miközben a Fidesz rendkívül kritkus például a jegybankelnök offshore érdekeltségeivel kapcsolatban, nehezen védhető Vajna „offshore-lovag” mivolta, amire korábban az amerikai Entertainment Weekly is fényt derített, The Boys Who Burned a Billion Dollars (A srácok, akik elégettek egymilliárd dollárt) című tényfeltáró cikkében. A Filmalap és Vajna vállalkozásainak ügyvédje, Pintér Aurél egyben a Világbank pénzügyi szervezete (IFC), valamint több magánnyugdíjpénztár magyarországi képviselője – a Fidesz és a magyar kormány konfliktusai mind a Világbank, mind a magánnyugdíjpénztárak viszonylatában közismertek. Ha Vajna terve sikerül, az azt jelentené, hogy az Intercom Zrt. valódi, ám ismeretlen tulajdonosa belelát az összes magyar filmes cég tevékenységébe, könyvelésébe, számaiba, üzleti titkaiba.

Egymilliárd forintot eltüntetett

Az Intercom Zrt. tulajdonosa egy offshore cég, a Curaçao-ban, a Holland Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises. A leányvállalat azonban Magyarországon tevékenykedik, így a cégbíróság felé éves beszámolók leadására kötelezett. Az Intercom Zrt. utolsó nyilvánosan elérhető, 2010-es pénzügyi mérlegének (PDF) tanúsága szerint a cég 2010-ben közel egymilliárd forintos veszteséget produkált. Ezzel párhuzamosan egy év alatt drasztikusan, 2,45 milliárdról 1,48 milliárdra csökkent a vállalat saját tőkéje, ami az egyik legfontosabb céges mutató.

Az Intercom Zrt. 2010-es pénzügyi mérlegének kiegészítő mellékletből (PDF) pedig kiderül, hogy a vállalat hosszú lejáratra nyújtott kölcsönöket további átláthatatlan tulajdonosi hátterű offshore és külföldi vállalatoknak, és több mint egymilliárd forintnyi ilyen követelését írta le, azaz számolta el soha meg nem térülő veszteségként “hosszú lejáratú kölcsönök értékvesztése” címen. Ilyen módon összesen egymilliárd forint hagyta el az országot, szinte adómentesen. Amennyiben ugyanezt az összeget az Intercom Zrt. nem adta volna kölcsön, hanem osztalékként fizette volna ki tulajdonosainak, jelentős magyarországi adóteherre számíthatott volna. Az effajta kölcsönnyújtás nem veszélytelen, hiszen a kölcsönöket odaítélő menedzsmentnek büntetőjogi felelőssége is lehet, amennyiben egy eljárásban bebizonyosodna, hogy már a kölcsön nyújtásakor is egyértelmű volt, hogy nem fogják visszafizetni azt.

Vajna egyéb üzleti vállalkozásai sem kérkedhetnek sikerekkel az elmúlt évek során – az amerikai lejtmenetről a közelmúltban terjedelmes cikkben számolt be a Magyar Narancs. A producer egy belvárosi kaszinóban korábban egy luxemburgi offshore cégen keresztül tulajdonolt üzletrészét az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. vásárolta meg 245 millió forintért, a szintén a kormánybiztos érdekeltségi körébe tartozó Andrássy úti Roberto Cavalli üzlet pedig a közelmúltban bezárt.

(Folytatjuk)

Ha az előzményekre kíváncsi, keresse fel a Hetedik Csapás blogot!

Fotó: innen.