Kis Oligarchatározó: Töröcskei István

torocskeifresco

A csendes menedzser. Az örök második. A nagyok mellett a háttérben halkan meghúzódó szürke ügyintéző. A legnagyobb magyar hivatalnokoligarcha, mindig éppen ott, ahol a szervezetnek szüksége van rá. Jelenleg éppen az Államadósság Kezelő Központ vezetője. A szervezet persze mindig változott, igaz, egyesek szerint csak látszólag.

1973-ban a Közgazdasági Egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) került gyakornoknak, ahol hamarosan Boros Imre vette szárnyai alá. Ő az a korábbi kisgazda politikus, Phare-miniszter, az MNB devizagazdálkodási osztályának 1980-as évekbeli vezetője, egyben MSZMP-alapszervezeti titkára, akiről mára – történészektől levéltárosokig – mindenki azt állítja, hogy a kémelhárítás (III/II) szigorúan titkos (szt) tisztje volt. (Kivéve persze az érintettet: ő mindenkit perrel fenyeget, aki ezt leírja.) Töröcskei karrierje – az MNB londoni bankjánál tett ötéves kitérő után – Boros beosztottjaként ívelt egészen a jegybank devizapiaci műveletekért felelős részlegének helyettes vezetői pozíciójáig és egy nemzetközi botrányig, amelyet a Der Spiegel Németország világháború utáni legnagyobb gazdasági bűncselekményének nevezett. A bonyolult devizaárfolyam-ügyletsorozat végén a Volkswagen gyár több százmillió márkás kárt könyvelt el, cserébe beperelte az MNB-ét, a vita pedig 1993-ban azzal zárult, hogy a magyar jegybanknak tízmilliárdos kártérítést kellett kifizetnie. A VW-ügyben a németek igencsak érdeklődtek Töröcskei szerepe iránt, de magyar felelőse nem lett az ügynek.

Mi ez a Kis Oligarchatározó?

Tudjuk persze, hogy az oligarcha fogalma kicsit homályos, kultúránként, országonként és koronként mást és mást lehet rajta érteni. Alapesetben mi kicsit leegyszerűsítő módon olyan üzletembert értünk majd a fogalmon, akinek vagyona az állammal folytatott vitatott üzleteknek hála gyarapodott és/vagy a vagyonát politikai befolyás kiépítésére is felhasználja, akár a további meggazdagodás, akár a hatalom irányítása céljából. Tovább a részletes definíciókra.

Az akkori aktív hálózat a jelek szerint tovább működött, hiszen a botrány börtönbüntetésre ítélt német főszereplője mellett felbukkant egy svájci férfi, aki később ügyvezető lett Simicska Lajos és Nyerges Zsolt azóta már felszámolt kinti cégében. Szép részlet, hogy a VW ügyet igencsak megsínylették a Töröcskei gyerekek, hiszen – mint egyik interjújában elmondta – felnőttként bevallották neki, “milyen rossz volt nekik, amikor a Dörgicsén nyaraltak, a Déli Krónikában pedig valami olyan felkonferálással olvastak be egy hírt, hogy a Boros-Töröcskei páros lebukott.”

Az MNB után a kissé zűrös Kultúrbankon (amelyben Borossal közös tulajdonlását gyanította sok újságcikk) keresztül a Magyar Hitelbankba (MHB) vezetett Töröcskei útja, ahol az elnök-vezérigazgatóságig vitte. Irányítása alatt az egyébként több tízmilliárd forintból konszolidált bank 1994-ben egymilliárd forintos hitellel támogatta a Fidesz és az MDF kampányát (az ügylet leírása itt). Saját bevallása szerint az MHB-ban ismerkedett meg a Fidesz akkori pénztárosával, Simicska Lajossal, akivel “izgalmas vitákat” folytatott (nem tudjuk, miről) és akivel “mély baráti kapcsolat” szövődött (nyilvánvalóan kizárólag érzelmi alapon). Fontos részlet, hogy 1994 nyarán a bank majdnem eladta Simicska érdekeltségének, a Mahir Rt.-nek a portfóliójában lévő lapokat – aMai Napot, a Reformot és a Szabad Földet. Ettől végül csak a Horn-kormány nyomására álltak el.

A szocialista kormány idején saját tanácsadó és vagyonkezelő cégébe húzódott vissza (T and T – a név egyben utalás a dörzsölt ügyvéd hírében álló testvérére), majd 1997-től az Equilor Zrt. vezérigazgatója lett. Az első Orbán-kormány ideje alatt fontos beosztásokba került, a Magyar Exporthitel-biztosító elnöke lett, megfordult a Vegyépszer csoportban, szerepet vállalt a Simicskához és Nyergeshez köthető Budai Hengermalom sztoriban, 2001-ben ő is az un. piszkos tizenkettő-botrány egyik kedvezményezettje (a Gödöllői Tangazdaság Rt.-ben szerzett tulajdonrészt) volt, később pedig, főleg a baloldali kormányok ínséges ideje alatt, az általa tulajdonolt cégeken keresztül (Equilor, Pro-Aurum) a jobboldali médiabirodalom egyik legjelentősebb finanszírozója-tulajdonosa lett. Nélküle nem lenne például se Hír TV-énk, se Lánchídrádiónk.

A jutalom sem maradt el: 2010 után a Mavir igazgatóságának elnöke, a Mol fb-tagja lett, megalapította a Széchenyi Bankot, majd az Államadósság Kezelő Központ vezetője lett. Az atlatszo.hu korábbi összeállítása szerint egyike azoknak a hivatalnokoknak, akik „rabul ejtették” a magyar államot.

Karrierjének szép íve, hogy 2011-től a Sakkszövetség elnöke, pont abban a székben, amelyben egykor, 2005-ig baloldali oligarchatársa, Leisztinger Tamás üldögélt.

Oligarchafok: 3,3

– vagyonfok: 3

– politikai befolyás: 3

– médiabefolyás: 4

Jele:Volkswagen

Legjobb mondata: “(Simicskával) több krízishelyzeten keresztülmentünk együtt, és ez egyfajta biztosíték arra, hogy az embert nem vágják hátba.”

Legjobb oligarchatársa: Simicska Lajos

Tovább a Kis Oligarchatározóra

(Fotó: innen