Kis Oligarchatározó: Kocsis István

kocsisfresco

Hosszú évek kemény munkája van abban, hogy Kocsis István majdnem igazi oligarcha lett, és nem rajta múlott, hogy mégsem sikerült neki. E listán is csak azért van helye, hogy minden magyar gyerek tudja: ha valaki elég szorgalmas, kitartó és főleg elég rendesen viselkedik a kifejlett példányokkal, akkor nincsen előtte lehetetlen. A biztonságos oligarchásodáshoz viszont élőhelyet és társakat is jól kell választani – ezt hagyja majd üzenetként az utána következő oligarchanemzedékek számára.

Kocsis István ugyanis “rendes ember”. Ezzel a bókkal, azóta sem cáfolt módon, még 2002-ben ajándékozta meg az ország egyik vezető oligarchája, Csányi Sándor a Budai Vár egyik elegáns éttermében. A mondatot pedig – a Manager Magazin (2006/11) portréja szerint – akkor a magyarországi gazdasági és politikai vezetés számos befolyásos tagja tapsolta meg. Kocsis István akkor már több mint másfél évtizede volt rendes a magyar rendszerváltó elithez.

Mi ez a Kis Oligarchatározó?

Tudjuk persze, hogy az oligarcha fogalma kicsit homályos, kultúránként, országonként és koronként mást és mást lehet rajta érteni. Alapesetben mi kicsit leegyszerűsítő módon olyan üzletembert értünk majd a fogalmon, akinek vagyona az állammal folytatott vitatott üzleteknek hála gyarapodott és/vagy a vagyonát politikai befolyás kiépítésére is felhasználja, akár a további meggazdagodás, akár a hatalom irányítása céljából. Tovább a részletes definíciókra.

A Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának egykori tagja – a már idézett portré szerint – az 1980-as években kollégiumigazgatóként segített, ahol tudott. Az általa vezetett Kármán Tódor Kollégiumban egymásnak adták a kilincset a reformok szükségességéről beszélő előadók, elintézte, hogy az egyetem nyomdájában hivatalosan indexen lévő könyveket, így Orwell 1984 című művét sokszorosíthassák, a rendszerváltás idején pedig aktívan politizált, egyetemi irodájában például MDF szervezetet alapított. Politikai karrier helyett azonban 1991-ben elment főmérnöknek a Fegyver- és Gázkészülékgyárba (FÉG), amelyet volt tanárkollégája, Latorcai János irányított. Amikor aztán a KDNP-és politikus miniszter lett az Antall-kormányban, Kocsis követte őt az ipari minisztériumba, helyettes államtitkárként.

Első “rendessége” is ehhez a korszakhoz kötődik. Átszervezte és sokak örömére előkészítette a privatizációra a “piszkos 13” vállalatcsoportot, azokat a nagy cégeket, amelyek rendbetételét a kormány stratégiai fontosságúnak tartotta. Az 1994-es kormányváltás után a hála sem maradt el: szinte egyedüliként tartották meg őt a szocialisták a privatizációs szervezetnél, ahol volt vezérigazgató-helyettes, majd vezérigazgató is. 1996 őszén sikeresen túlélte a Tocsik-botrányt, miután egy kis közgyűlési ügyeskedéssel segített Csányi Sándornak megőrizni az OTP Bank elnök-vezérigazgatói posztját a tisztségek szétválasztását szorgalmazó Bokros Lajos pénzügyminiszterrel szemben.

Csányi később beemelte őt a bank, majd a Csányi Pincészet igazgatóságába is, sokszor együtt üzleteltek és vadásztak és egyengette útját további megbízatásaihoz. 1995-1996-ban a pénzügyi nehézségekkel küszködő Horn-kormánynak segített be azzal, hogy 500 milliárd forintnyi készpénzt kasszírozott be az energiaszektor erőltetett privatizációjának köszönhetően. Az egyik privatizációs szerződés sokáig titkos záradékával a német RWE-nek kedvezett, a záradékot aztán a Fidesz-kormány igyekezett kivizsgálni, de Kocsis akkor már a német vállalat alkalmazottja volt.

Az első Fidesz-kormány idején – a BKV oldalán máig megőrzött életrajza szerint (amely egyébként vidáman még a lakcímét is tartalmazza) – különböző igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsági pozíciókkal vígasztalta magát, hogy aztán 2002-től ismét felíveljen a csillaga. Izgalmas korszakban, egy súlyos üzemzavar idején volt a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója (2002-2005), majd a Magyar Villamosművek (2005-2008) és a BKV élén alkotott emlékezeteset (2008-2011). Előbbi cégnél zavaros offshore ügyleteket hozott tető alá kedvenc oligarchatársa, Kapolyi László közreműködése mellett, (az ügyletekkel az atlatszo.hu is foglalkozott, a cikkek gyűjteménye itt található), majd a rejtélyes Mrs. Kocsis miatt kellett magyarázkodnia, utóbbinál Szalainé és a végkielégítési botrány hullámai csapkodtak a feje fölött, illetve egy bérelt Audi miatt kellett magyarázkodnia.

A BKV-tól történt távozásakor, addig szerencsés pályája után sokan azt valószínűsítették, hogy előbb vagy utóbb valami fontos beosztásban tér majd vissza, azóta kiderült: vesztét valószínűleg az okozta, hogy a megfelelő időben nem a megfelelő oligarchákra tett, pedig lett volna választék. Az MVM-es ügyletek miatt Kapolyi Lászlóval együtt ül a vádlottak padján, Csányi pedig éppen nem elég erős ahhoz, hogy segítségére siessen. A barátságból most csak annyi telik, hogy az OTP igazgatóságában és az egyik OTP leánybanknál meghúzhatja magát ügyvezető igazgatóként, amíg elvonulnak a felhők a feje fölül.

Oligarchafok: 1,3

– vagyonfok: 2

– politikai befolyás: 1

– médiabefolyás: 1

Jele:Bérelt BKV-s Audi

Legjobb mondata:“Alacsony bérért csak hülyéket kapok.”

Legjobb oligarchatársa: Csányi SándorKapolyi László

Tovább a Kis Oligarchatározóra

(Fotó: innen.)

 

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0
  • Sándor Hegedűs

    Kedves “Átlátszó”! Te mindig tudsz valami újdonsággal szolgálni! Gratulálok, ez egy szép tiszta munka, minden világos! Ebből az egy emberi “karrierből” le lehet vezetni az elmúlt 30 év magyarországi történelmét! Ráadásul Kocsis István életútjával, aki az igazi  Jolly Joker, a nyolcvanas évek soft ellenállójaként indult (nem rossz pozícióból), majd minden pártot, és azok összes vezetőjét ellátta amire egy politikusnak a hatalom mellett (vagy érte) szüksége van (gondolom, egy kis jatt azért járt érte), amíg a mai napokban fényes csillaga kialudt, és már csak egy “fekete lyuk”!  Nem irigylem, az emberek többnyire nem hálásak, “a mór elvégezte a dolgát, a mór mehet”! Most legfeljebb kicsit kipiheni magát, de nemsokára visszajön, és jaj annak aki ráolvasott! Mert hazánkban mindenki fél, mert ha Kocsis úr kinyitja  a száját, akkor itt újabb fejek hullanak! 

  • Mikor kezdik el már tárgyalni az ügyét? Vagy nem meri egyik bíró sem bevállalni?
    Egyébként gyalázatos ténykedése kapcsán a magyar gazdaság és energiaipar teljesen leépült, ezért kb. száz év börtön és teljes vagyonelkobzás járna neki.