Hogyan lett a 8-ból 50 milliárd forint? – Így kúsztak az egekbe a vizes-vb költségei

cimlapkep2

Amikor idén márciusban Orbán Viktor bejelentette, hogy 2021 helyett már 2017-ben Budapest rendezi a vizes-vb-t, kiderült, valójában mit vállalt a főváros és az ország. A rendezési jog elnyerése óta addig eltelt másfél évben egyetlen kapavágás sem történt a helyszínnek szánt Dagály területén, pedig eredetileg is 2017-re kellett volna elkészülnie a tervezett hatalmas uszodának. A költségekről alig esett szó, de egy idén márciusig hatályos kormányhatározat 14 milliárdot szánt a Dagályra – ebből lett néhány hét alatt 49 milliárd forint, a medence partján pedig felbukkant Orbán Viktor megbízható oligarchája, Garancsi István. És ha egy kicsit számolunk is, azt látjuk, a vizes-vb tényleges költségei jóval meghaladják az aktuálisan érvényesnek tekintett 49 milliárdot.

Hosszú írásban számoltunk be arról, hogyan jutott el Budapest – és persze Gyárfás Tamás úszóelnök – a 2002-ben felmerült hatalmas budapesti uszodaépítés ötletétől odáig, hogy idén márciusában a miniszterelnök és a nemzetközi úszószövetség főtitkára megállapodott arról, hogy a tervezettnél négy évvel korábban, 2017-ben rendezünk vizes-vb-t.

Előzmények

Semmilyen garancia nincs arra, hogy újra kinyithat a Dagály fürdő az úszóvébé után

Így egyesíti erőit Orbán Viktor és a csalónak tartott ex-pólóbíró

Orbán meghódításával ért révbe Gyárfás Tamás maratoni küzdelme a hatalmas budapesti uszodáért

A megállapodással nemcsak a tervezett beruházás gyorsult fel, hanem az arra szánt összeg is szárnyalásba kezdett. A márciusi bejelentésig a költségekkel kapcsolatban két adat tartotta magát: egyrészt az uszodára szánt nyolcmilliárdos összeg, másrészt az 2014 őszén meghozott kormányhatározatban szereplő, a teljes beruházási programra vonatkozó 14 milliárd forintos keret.

A vb-pályázat elnyeréséről tudósító írásokban az úszópalota költségeként továbbra is a nyolcmilliárdos összeg szerepel – ehhez képest Gyárfás Tamás már a bejelentés másnapján arról beszélt az RTL Klub Híradójának, hogy a rendezés költsége 24,7 milliárd forint lesz.

Igaz, a miniszterelnök a bejelentéskor nemhogy nullszaldót, de várható nyereséget is prognosztizált. Gyárfás szerint is jó esély van erre, hiszen a vébéhez kapcsolódóan veterán világbajnokságot is rendezünk, ahová 14 ezer, tetemes nevezési díjat fizető résztvevőt, és legalább ugyanennyi, a versenyzőket kísérő vendéget várnak.

Kiemelt beruházás 14 milliárdért

Hangzatos kijelentésekben persze nem volt hiány: a miniszterelnök elsütötte az azóta is sokszor hallott szlogent, miszerint ez lesz Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye; az előrehozott versenyidőponttal kapcsolatban korábban szkeptikus Gyárfás pedig azt mondta, azért szerencsés a ’17-es időpont, mert nem sokkal később dönt a NOB a ’24-es nyári játékok helyszínéről.

A kormányfő azt is világossá tette, hogy a beruházás a jelenlegi hazai szabályozás alapján határidőre megvalósíthatatlan, kifejezetten a vébéről szóló törvényt kell alkotni. Arról azonban sem Orbán, sem Gyárfás nem beszélt, hogy a rövid határidő nem az új rendezési időpont folyománya: eredetileg is azt vállalták, hogy a 2017-es junior-vb-t már az új úszópalotában fogják rendezni.

Kevesebb szó esett arról, hogy a 2017-es vébé bevállalásával egy időben új kormányhatározat született, amely visszavonta a korábbi, a beruházás költségét 14,7 milliárd forintban megjelölő határozatot; az építtetőnek pedig a Nemzeti Sportközpontok helyett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t (MNV) jelöli ki.

Az viszont nem változott, hogy a kormány ismét felkérte az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztost, hogy folytasson tárgyalásokat a Dagály tulajdonosával, a fővárossal a terület rendelkezésre bocsátása érdekében. A határozat szerint 2017. március 31-ig meg kell valósulnia a beruházásnak.

Nem telt el egy hónap, és az Országgyűlés valóban megalkotta a törvényt, amely kivonta minden olyan építési előírás hatálya alól a Dagály területén létesülő úszópalotát, ami lassíthatta volna az építkezést. (A jogszabályt azóta kétszer is módosították.)

A 97 százalékos többséggel elfogadott Dagály-törvénnyel kapcsolatban több kifogás is felmerült, mivel szinte minden környezet- és örökségvédelmi korlátozást feloldott: így például nem kell figyelembe venni a személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségeket, a fák kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat, és átírták az építési övezetre előírt határértékeket is. Eszerint a létesítmény helyszínére vonatkozóan a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 35 százalék, a terepszint alatt 30, az építménymagasságot pedig 50 méterben maximálja a törvény.

A törvény hatálya egyébként nemcsak a Dagályra, hanem margitszigeti és – a nyíltvízi versenyek okán – a balatonfüredi ingatlanokra is kiterjed.

Garancsi a medence szélén: 49 milliárd

Június közepén került csak nyilvánosságra, hogy az uszodaberuházás egészére kiírt közbeszerzési eljárásban már május 11-én döntés született, egy napra rá, május 12-én pedig a kiíró MNV Zrt. már alá is írta a győztes Market Zrt.-vel a szerződést. Az összeg pedig minden addig emlegetettnél magasabb, nettó 38,63 milliárd forintot lett.

A győztes Market többségi tulajdonrésze tavaly ősszel került a Wallis-csoporthoz kötődő tulajdonosoktól a miniszterelnök egyik legmegbízhatóbb oligarchabarátjának számító Garancsi István birtokába. A cég eddig is az építőipar egyik nagymenőjének számított, de a Dagály-projekt óriási zsákmány: a beruházás költsége a Market tavalyi teljes éves árbevételéhez közelít.

Három nappal a szerződéskötés után, május 15-én letették az új uszoda alapkövét. A sajtóesemény abból a szempontból mindenképp különlegesnek számított, hogy a tényleges kivitelező ismeretének hiányában zajlott.

A Ferencz Marcel tervezte épület 15 ezer négyzetméteren terül el, két 50 méteres medence, egy 25 méteres műugró medence és egy 12 méteres tanmedence kap benne helyet. A lelátó 5000 férőhelyes lesz, a vizes-vb idejére pedig 14 ezer férőhelyes mobil lelátót létesítenek, amelyet a versenyek után elbontanak. A miniszterelnök a létesítmény elnevezésével kapcsolatban is eligazítást adott az ünnepélyes alapkőletételen:

Itt a Dagály területén épül majd meg nem egészen két év alatt az a vízi valami, aminek a nevét még ki kell találnunk: a palota túl puccos és luxus benyomást kelt, a komplexum nem magyar szó. Szóval egyelőre nem tudjuk, hogy mit építünk, mert uszodának ez túl grandiózus; itt épül majd fel a vízi központ, egyelőre maradjunk ennél.”

Május végén a kormány a korábban elfogadott, majd márciusban hatályon kívül helyezett 14 milliárdos beruházási költség helyett új keretet állapított meg. Az uszodaépítés hivatalos költsége ekkor lett 49 milliárd forint, ami a korábban Gyárfás Tamás által bedobott 25 milliárdos rendezési költség duplája, az első, a vb-re vonatkozó kormányhatározatban megjelölt 14 milliárdnak pedig a 3,5-szerese.

Az pedig még szembetűnőbb, hogy az új keret szinte forintra megegyezik a Market Zrt.-vel korábban aláírt szerződés bruttó végösszegével.

Felülről nyitott költségvetés: legkevesebb 64 milliárd

Az immár 50 milliárdról szóló bejelentést hatalmas felháborodás fogadta, a kormány részéről azonnal elkezdődött a magyarázkodás. Fürjes Balázs kormánybiztos rögtön bedobott egy addig sehol el nem hangzott, nettó 21,4 milliárdos összeget, mint az uszoda mindig is fix bekerülési költségét.

„Két dolog keveredett össze a téves híradásokban: az áfa nélküli és az áfával növelt összeg, illetve az úszóaréna építési költsége és minden egyéb, a környezetben megvalósuló fejlesztés költsége. (…) A közlönyben megjelent 49 milliárd forint tartalmazza az úszóaréna 21,4 milliárd forintos nettó, áfa nélküli költségét, az egyéb tervezési és városfejlesztési kiadásokat, és mindennek az áfa-ját. Valamennyi épület, szakági munka, műtárgyak, út, közlekedésfejlesztés, gát és közmű nettó tervezési költsége 1,5 milliárd forint. Az ideiglenes lelátó, a közel egy kilométeres árvízvédelmi gát, a csatornavédelem költsége, valamint az épület vb utáni visszaalakításának költsége és a bontások költsége nettó 14 milliárd forint. A tartalékkeret: 1,8 milliárd forint. Ha ezt valaki összeadja, megkapja a 49 milliárd forintot.” – értelmezte a számokat a kormánybiztos az MTI-nek.

 

 

A számháborúnak ezen a pontján, június elején aztán a kivitelezők nekiestek a Dagály Duna felőli oldalán található fáknak. Erre nem is szorosan az uszodaberuházás, hanem az ide épülő mobilgát miatt volt szükség. A fák sorsa is táplálhatta a bizonytalanságot, amit a Dagály törzsközönsége érzett a strand további sorsát illetően. Még Facebook-oldalt is létrehoztak, “Mentsük meg a Dagály fürdőt” néven.

Először azt tapasztalták, hogy 2014 őszén két kisebb medencét bontani kezdtek, illetve lekerítették a majdani uszoda területét, idén tavasszal viszont arrébb kúszott a kerítés, tovább harapva a strand területéből.

Aztán kiderült, az állam valóban át fogja venni a Dagályt, ráadásul az is napvilágot látott, hogy a versenyek idejére egy vébéfalu épül itt – a Dagályért aggódók nem tudtak másra gondolni, mint hogy az ún. FINA Market csakis a fürdő teljes és végleges bezárásával valósulhat meg. Erről egyelőre nincs szó, az állami megszólalók ígérete szerint 2016 őszéig biztosan nyitva lesz a népszerű létesítmény.

Igaz, ennek kapcsán az is elhangzott, hogy ha az államon múlik, akkor már 2015-ben sem nyitott volna ki a strand.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója, Szőke László tudomása szerint pedig az állam felújítani készül a Dagályt – ahogyan azt korábban a BGYH is tervezte. Garancia erre azonban egyelőre nincs, ugyanis a Dagály még mindig a BGYH és a főváros tulajdonában van. December elejéig az üzlet biztosan nem köttetik meg – ekkor tárgyalja a közgyűlés újra az ügyet -, mert a főváros a BGYH-n keresztül adná át a Dagályt, hogy több milliárdnyi adót és illetéket spóroljon.

Ráadásul a hírek szerint a főpolgármester keményen alkudozik a Dagály árára, és az sem tisztázott, milyen konstrukcióban üzemeltesse majd a BGHY az állami tulajdonú fürdőt. Az azonban biztos, hogy a Dagályért a fővárosnak fizetendő 4 milliárd körüli összeg is a vizes-vb költségeit duzzasztja majd.

Ha reális számokat akarunk kapni, akkor a mostani 49 milliárdhoz hozzá kell adnunk még a szervezés költségeit is, amelyekről korábban az úszószövetség elnöke is tett említést: abban az időben, mikor az úszókomplexum költségeként még mindössze 14 milliárd szerepelt a nyilatkozatokban és a vonatkozó kormányhatározatban, Gyárfás 25 milliárdos teljes rendezési költséggel számolt.

Vagyis egy legalább 10 milliárd forintos tételt is hozzáadhatunk a mostani számokhoz – noha azóta erről, a szervezés költségéről senki nem beszél. Az úszóelnök arról is nyilatkozott, hogy a 2017-es beugrásunk annyiban kedvező, hogy a jogdíj összegéből kétmillió dollárt elengedett a FINA. Egy júniusi kormányhatározatból azonban kiderült, a rendezés joga még így is 5,2 millió dollárba, vagyis kb. 1,5 milliárd forintba kerül, aminek a kifizetéséhez 833 millió forintot csoportosítottak át a rendkívüli tartalékból.

Ha mindezeket a tételeket hozzáadjuk a most kommunikált 49 milliárdos végösszeghez, akkor azt látjuk, hogy a vb-rendezés teljes költsége már most legkevesebb 64 milliárd forint.

A nyár óta csendesebb a hangulat a Dagály körül, aki a Népfürdő utcában jár, láthatja a hatalmas lendülettel folyó építkezést. Annyi változás azért történt, hogy októberben teljes einstandolta a kormány a vébé szervezőbizottságát: határozatban rögzítették, hogy most már Seszták Miklós fejlesztési miniszter az elnök, aki egyben a vébérendezésért felelős kormánybiztos is lett, Gyárfás „csak” társelnök, míg a testületbe bekerült Balog Zoltán, Pintér Sándor, Szijjártó Péter, Varga Mihály, valamint Tarlós István, Fürjes Balázs és Szántó Éva, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára. A Fidesz-frakcióvezetővé előlépett Kósa Lajos viszont kikerült a bizottságból.

Csepregi Botond

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.