„Ez full politika, mondjuk ebben tudok segíteni” – Rogán apósának üzlettársa a Mere mögött álló oroszokkal is boltol

Ki köti össze az orosz tulajdonosi hátterű diszkont élelmiszerbolt-hálózatot, egy rengeteg állami támogatásból készült filmet, a közmédia beszállítóját és Rogán Antal apósát? Farkas Zsigmond a szuperolcsó Mere bolthálózat magyarországi menedzsmentjében is részt vesz.

A Mere nevű diszkont orosz élelmiszerbolt érkezésének híre tavaly söpört végig a médián. A rendkívül alacsony árakkal operáló cég alapító tulajdonosa Szergej Schneider, testvére Andrej, és édesapjuk, Ivan: mindannyian ukrán szankciós listán szerepelnek, mivel Ukrajna biztonsági fenyegetésnek tekinti őket.

Az Oroszországban Svetofor néven ismert bolthálózat főleg Szerbiában és Kelet-Európában terjeszkedett az elmúlt években, és rendkívül alacsony árakkal operál. A háború kitörése óta legalább 50 új üzletet nyitottak külföldön, ezeknek egy része Mere márkanév alatt működik, de van, ahol MyPrice néven fut.

Az első Svetofor 2009-ben nyílt meg egy ipari övezetben Krasznojarszk (Szibéria) külvárosában. Az üzletpolitika alapja az volt, hogy a létminimumoz közel állókat célozzák meg termékeikkel. Az olcsó árakat úgy érik el, hogy raklapokról kínálják az árut, kevés az eladó, a raktárépületeknek kinéző üzleteket külvárosokba helyezik el, nyomott áron veszik bérbe, az eladások után 1-2 százalékot fizetnek a bérbeadóknak, a beszállítókkal pedig keményen tárgyalnak.

A The Bell cikke szerint Schneiderék közel 30 éve dolgoznak a kereskedelemben, és az elmúlt években egyetlen interjút sem adtak. Miközben Európa meghódítására készülve aktívan terjeszkednek az utóbbi években, a cégnek még honlapja sincsen.

Szergej Schneiderről fotót elvétve sem találni, a rejtőzködő orosz milliárdos neve most bukkant fel a sajtóban, mert kiderült, hogy a francia cégjegyzékben egy Budapest, VII. kerületi lakcím szerepel. Ugyanez a lakcíme Anna Schneidernek is, aki a Torgretail CZ résztulajdonosa, ez alá a cég alá tartoznak a Mere cseh boltjai. Hogy ő milyen rokonsági viszonyban van a fiúkkal, nem tudni.

Kapcsolati háló

Hogyan kapcsolódik mindez Farkas Zsigmondhoz? Ő az ügyvezetője a Hungarétel Kft.-nek, melynek tulajdonosa egy belgrádi cég, a HUNProdukt DOO Beograd, mely a Mere egyik ottani cége. A cégnek több tulajdonosa is van: Szergej Schneider, Andrej Schneider, Andrej Veikulainen, Valerij Jakovlev. A Hung Trade DOO Beograd a tulajdonosa a TS Retail Kft.-nek, egy szintén a Meréhez köthető magyar kft-nek. A Huntorg Service Kft-nek pedig egy másik szerb cég, a SKTrade DOO Beograd a tulajdonosa. Ebben szintén feltűnik tulajdonosként Andrej Schneider, Szergej Schneider, Valerij Jakovlev, Andrei Veikulainen és Jevgenyij Psenicsin.

Kapcsolati háló

A szerb cégek mindegyikében feltűnik különféle tulajdoni hányaddal a Mere alapító Szergej Schneider. Farkas Zsigmond emellett Family Markets Hungary Kft. néven 2024 decemberében új céget alapított, melyben mellette három szerb tulajdonos van. A cég főtevékenysége „Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem”.

A szerb cégek nem véletlenek ebben a történetben: az Oroszországból indult cég Szerbiában számos üzletet üzemeltet, és úgy tűnik, hogy az ott alkalmazott modellre emlékeztető megoldást – mely szerint régióként más-más cég intézi a beszerzéseket – kívánnak Magyarországon is bevezetni. A TS Retail Budapest környékét, a Hungarétel Kft. a Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszöget, a Huntorg pedig Nyugat-Magyarországot fedné le.

Az üzletfejlesztők és beszerzők ezekben a cégekben külön-külön kezdték meg a tárgyalásokat a beszállítókkal, ami nem várt anomáliákhoz vezetett: például a lehetséges beszállítók nem értették, miért kell külön tárgyalni mindenkivel ugyanannál a láncnál.

Az orosz modell nem igazán működik itthon, a kauciót fizetni nem akaró bérlők nehezen találnak bérleményeket. Bár a HVG nemrégiben rábukkant egyre Nyíregyházán, amely szerepel az Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban mint Mere-üzlet.

Önkritikus szavak

A Hungarétel ügyvezetője, Farkas Zsigmond január elején megbeszélést hívott össze a munkavállalókkal. A hozzánk eljutott felvételből az derül ki, hogy éppen csoportos felmondásra készült. A munkavállalók előtt mentegetőző ügyvezető szavaiból az derül ki, hogy december 30-án este tudta meg, hogy ki kell rúgnia egy csomó embert.

A felmondási idő nélküli felmondás hírét azért sem fogadták jól a munkavállalók, mert határozott idejű szerződéssel dolgoztak, amit nehéz felmondani. Volt, aki jelezte, hogy akár jogi következményekkel is számolhat a cég, aminek felszámolás lehet a vége. Farkas csak annyit mondott válaszul, hogy

„Ebben a cégben semmi nincs, ha felszámolják, felszámolják. Persze ha lenne bolt, az más lenne.”

A beszélgetésből az is kiderült, hogy az irodát és a mobilelőfizetéseket is fel akarják mondani. A magát csak feladatvégrehajtóként jellemző ügyvezető igyekezett konstruktívan hozzáállni a munkavállalói kritikához, és arról beszélt, hogy ő sem tud semmit arról, hogyan tovább a cégnek.

A megbeszélés egy pontján szóba került, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteket a plázastop miatt Hajdú-Bihar vármegyében kell engedélyeztetni. „Ez például full politika. Mondjuk ebben pont tudok segíteni” – mondta Farkas, mire valaki azt válaszolta, hogy „ezért gondoltuk, hogy nekünk ez könnyebben fog menni.” „Igen, igen, de nem jutottunk el addig” – válaszolta Farkas.

Az elhangzottakkal kapcsolatban kerestük Farkas Zsigmondot, aki ezt válaszolta:

„A Hungarétel Kft. tulajdonosai üzleti alapon hozzák a döntéseiket, amelyek üzleti titoknak minősülnek, erről nyilatkozni nem tudok. Másrészt, amit én nem nyilatkoztam (többek között amit Ön leírt, azt sem), azt nem írhatják le és feltételezésekbe se bocsátkozzanak. Bármiféle feltételezés közlése jogi következményeket von maga után. Az első üzletünk nyitásáról tudni fognak, mert azt mi fogjuk közölni a sajtóval.”

Farkas mindenütt feltűnik

Farkas Zsigmond neve a magyar sajtóban 2015-ben tűnt fel először. Ő volt a kültagja egy Bt.-nek, mely különös körülmények közt nyert el közbeszerzést képzésekre. Még korábban, 2012-ben egészségturisztikai élményközpontra nyertek el 48 millió forintos támogatást: ilyet hiába kerestek az újságírók a Bt. székhelyén.

2021-ben aztán kiderült, hogy Rogán Antal harmadik feleségének apja, Obruszánszki Zsolt több családtagjával, valamint Farkas Zsigmonddal és még egy magánszeméllyel egyetemben 1022 hektárnyi földet vásárolt, amihez 83 millió forint tőkével rendelkezett. A fennmaradó közel 1,6 milliárd forintot a Budapest Bank finanszírozta (volna).

Az üzlet végül kútba esett, bár az eladók ezzel nem értettek egyet, a megjelent sajtóhírek után Rogán Antal közölte, hogy „a feleségem állami banktól hitelt nem kapott, és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni”.

Hernáczki Ibolya 2011-ben alapította meg a Ductus kft-t, amelybe Obrusánszki Zsolt és Farkas Zsigmond 2020-ban beszálltak. Az oktatással és tanácsadással foglalkozó cég fejenként mindössze 750 ezer forintos üzletrészek zálogjogáért cserébe 315 millió forint összegű kölcsönt kapott a Budapest Banktól.

A Ductus kft. korábban 2,232 milliárd forint állami forrást nyert az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból támogatott szaktanácsadásra. 2024-ben Obrusánszki és Farkas kiszálltak a cégből.

Farkas Zsigmond saját bevallása szerint régóta foglalkozik földműveléssel, 2023-ban vásárolt 134 hektár földet, melyet szintén bankhitelből fedezett. A szerződés szerint a 222 millió forintos vételár mintegy nyolcvan százalékát az MKB Bank Nyrt. biztosítja földalapú hitel formájában.

Farkas a filmiparba is belekóstolt: a Közép Európai Filmiroda Kft.-ben egy időben volt tulajdonos Obrusánszki Zsolttal. Ez a cég gyártja az 1242 – A Nyugat kapujában című filmet, amelyet a Nemzeti Filmiroda 2,5 milliárd forinttal támogatott.

A többször beharangozott történelmi filmet még mindig nem mutatták be – arról, hogy hogyan áll az utómunka, csak iparági pletykák vannak. A cég tulajdonosa jelenleg Farkas Dóra, aki Farkas Zsigmond felesége.

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: Wikipedia