Csak 8 hónappal az átadása után kezdték az 5 milliárdos járványkórház mentőbeállóját építeni

Újabb részlet a K-Monitor által kiperelt Covid-beszerzésekből: a kiskunhalasi mobil járványkórház állagmegóvására és mentőbeállójára 2020 decemberében 335 millió forintért szerződött az állam a kormányközeli WHB-val. Akkor, amikor már javában zajlott benne a betegellátás, és három hónappal azután, hogy az illetékes minisztérium hazugságnak nevezte azokat a híreket, melyek az intézmény rossz fűtéséről szóltak.

„Kiskunhalason vagyunk, az újonnan elkészült járványkórházban, amelyet kevesebb, mint három hét alatt építettek meg a büntetés-végrehajtás szakemberei, illetve az ott dolgozók. Egy olyan demonstrációja ez egyébként a büntetés-végrehajtás és a magyar államigazgatás képességeinek, amelyre itt a járvány közepette valószínűleg szükség lesz” – ezt Kovács Zoltán kormányszóvivő mondta 2020 áprilisában, a videó most is elérhető a kormany.hu-n.

Kovács így fogalmazott: „Itt Kiskunhalason ez egy új kórház megépítésében öltött testet. Ez egy konténerkórház, egy olyan felszereltségű építmény, amely bárhol Európában megállná a helyét. Nemcsak a kivitelezés gyorsasága és minősége, hanem a benne elhelyezett műszerek és az ide érkező orvosok szaktudása miatt is bízunk benne, hogy a felkészültségünk sikerrel veszi majd az akadályt, és bármilyen irányba is forduljon a vírus terjedése, helyt tudunk állni a legkülönbözőbb védelmi helyzetekben is. Vigyázzunk egymásra!”.

Az államtitkár szavait a kormányközeli magyarepitok.hu „A magyar építőipar teljesítményét is dicséri a kiskunhalasi mobilkórház” című cikkben tárta az olvasók elé.

A 2020 tavaszi átadás után azonban őszig vártak az első betegekkel: csak a szeptemberben újra felfutó koronavírus-számok miatt nyitották meg a járványkórházat. A Kecskeméti TV alá tartozó hiros.hu azóta törölt cikke azt írta erről, hogy „Reggel óta folyik a betegek átmozgatása a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházból az új mobilkórházba. Kizárólag a Kecskeméti Televízió és az M1 stábja forgathat a helyszínen.” Arról is beszámoltak, hogy „három mentőautóval összesen 43 beteget szállítanak át az új mobilkórházba. Két autóban viszik át az igazolt fertőzötteket, egy másikban pedig a gyanús eseteket.”

A cikket a webarchiv megőrizte, és  egy fotót is le tudtunk belőle menteni, amin jól látszik, hogyan vitték a betegeket a kiskunhalasi konténerkórházba: mentőbeálló nincs, pedig kötelező (lenne).

Cáfolat és a valóság

Ekkor még csak fél év telt el azóta, hogy Kovács Zoltán államtitkár készre jelentette a kórházat, a kormánypropaganda pedig az egekig magasztalta a kivitelezést. De már tudni lehetett, még sincs kész az épület. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) viszont a kormányközeli lapokban igyekezett cáfolni az erről szóló sajtóhíreket, közölték: „A teljes épületben normál hűtő- és fűtőrendszer, továbbá az ország legkorszerűbb légtechnikai rendszere működik”.

Azt is írta a Magyar Nemzet 2020. szeptember 30-án, hogy „A konténerek külső felületén olyan technikai, épületgépészeti eszközöket helyeztek el, melyeknek az időjárás-állóságát és állagmegóvását kell biztosítani a téliesítéssel – ismertette a munkálatokat az EMMI, hozzátéve: az előkészületek megkezdődtek, a kórház és a kivitelező műszaki szakemberei egyeztettek,

a kivitelezés folyamata nem zavarja a betegellátást.”

A járványkórházról korábban már megírtuk, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ csak költségtérítés után adta ki az építésével kapcsolatos szerződéseket 2020 novemberében. Az iratokból többek között kiderült, hogy két kormányközeli cég, a ZÁÉV és a WHB húzta fel a létesítményt bruttó 5 milliárd forintért.

Papíron újabb milliárdok, valójában tűzoltás

A K-Monitor 2022 telén kérte ki közadatigénylésben a Belügyminisztériumtól, hogy az Operatív Törzs milyen beszerzéseket hagyott jóvá működése idején, vagyis a koronavírus-járvány közel 3 évében. Az egyszerű közadatigénylésből hosszas pereskedés lett, de a civil szervezet végül megkapta a költések listáját.

Az 1464 soros táblázatot az Átlátszó dolgozta fel: bemutattuk, hogy a kormány összesen 722 milliárd forint értékű vásárlást engedélyezett a koronavírusra hivatkozva közbeszerzés nélkül. Ennek egyik eleme volt, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a „Kiskunhalasi Mobil Járványkórház állagmegóvásához, további kivitelezési munkáihoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok ellátása” jogcímen közel 10 millió forintért rendelt szolgáltatást, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház pedig „Mobil járványkórház állagmegóvó beruházása” címen 2,1 milliárd forintot kért és kapott az államtól.

Most ezeket a szerződéseket kértük ki az OKFŐ-től, az állami szervtől megkapott anyag viszont jóval kisebb beruházásról szól. A teljesítési igazolás szerint a 334 milliós beruházásra 2020 decemberében írták alá a szerződést, és 2021. január 19-én vették át. Emlékeztetőül: az EMMI már 2020. szeptember 30-án azt állította, hogy „a kórház és a kivitelező műszaki szakemberei egyeztettek, a kivitelezés folyamata nem zavarja a betegellátást”. Az OKFŐ-től kapott anyag szerint azonban valójában csak az EMMI bejelentése után két hónappal kezdődött a munka.

A meglehetősen rossz minőségű, szkennelt szerződésmellékletből az is kiderül, hogy az úgynevezett állagmegóvásra nettó 189 millió, mentőbeállóra pedig nettó 145 millió forint jutott. A papírok szerint a mentőbeálló 385 m2 térkövet kapott és fedést, hogy a betegek ne ázzanak.

A állagmegóvás része volt többek között (az olvasható részek alapján):

• 9,5 millió forint daruzás
• 544 ezer forint téliesítés
• 500 folyóméter árokásás 15 millióért (hogy miért, az olvashatatlan)
• szikkasztó 53 millióért
• szigetelés gyapottal 66 helyen 8,87 millióért
• csatorna és szennyvíz földbe süllyesztése
• csőkísérő fűtés kiépítése 9,2 millió forintért

Kötelező, de inkább tervezési hiba

Az „egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről” szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet szerint a mentőbeálló a kórházak része, ezt Kunetz Zsombor is megerősítette az Átlátszónak. Az OKFŐ-től ezért azt kérdeztük, mi az oka, hogy a kiskunhalasi járványkórháznál nem épült meg az átadásra a mentőbeálló, illetve van-e olyan újonnan átadott egészségügyi intézmény, ahol nincs mentőbeálló.

Arra is rákérdeztünk, a hivatkozott rendelet vonatkozik-e a járványkórházra, és ha igen, akkor kellett-e eszerint a beálló, ha nem, akkor miért nem. Ha pedig nem, akkor utólag miért kérték a kivitelezését.

Az OKFŐ az Átlátszó kérdésére azt írta, hogy

„a mentőbeálló egy tervezési hiba miatt nem szerepelt az elsődleges kivitelezés során,

azonban a felhasználás szempontjából meghatározó időszakra a kivitelezése megtörtént. A folyamat a kórház működésében fennakadást nem okozott”. Azt is írták, hogy „minden olyan OKFŐ fenntartású intézményben található mentőbeálló, ahol a gyógyító munka ezt szükségessé teszi.”

A járványkórház 2021 ősze óta zárva van, és ezzel kapcsolatban tavaly év elején megírtuk, hogy több mint havi 5 millió forintot tesz ki az üresen álló épület rezsije. Forrásunk a mentőbeálló kapcsán egyébként azt mondta, egyetlen beteg sem ázott el, mert mindig úgy oldották meg a szállítást, hogy a betegek ne szenvedjenek hátrányt.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A kiskunhalasi járványkórház 2020 novemberében (fotó: a szerző felvétele)