A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet.
A kormány a többi „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz” (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt is, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A szervezet 2022 nyarán megkapta ajándékba az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amit Lázár már évek óta igazgat(ott). A közpénz pedig rendületlenül dől a tangazdaságba.
Legutóbb júliusban írtunk a mezőhegyesi Ménesbirtokról, akkor jelent meg ugyanis a közbeszerzési értesítőben, hogy két új tehénistállót építenek nettó 3,3 milliárd forintból. Az építményekhez lesz napelemrendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. Az istállóépítés 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el 2021 májusában.
Most egy újabb mezőhegyesi fejlesztésről szóló hirdetmény jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint a „ Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a Vetőmagfeldolgozó üzeme területén kíván építeni mezőgazdasági terménytisztítót és szárítót a hozzá kapcsolódó felsőpályás rendszerrel, valamint 1400 m2-es fedett előtárolóval és a hozzá kapcsolódó betonfelületekkel, vízelvezető rendszerrel.”
A terménytisztítót és -szárítót nettó 2,1 milliárd forintért építi meg az A-Mezőgép Kft.
A kivitelezőt idén májusban kezdték el keresni, és csak ketten jelentkeztek a munkára: a nyertes A-Mezőgép Kft. mellett a Mega-Sped Kft., ám utóbbi ajánlatát nem is bírálták el, mert kedvezőtlenebb (vélhetően drágább) volt a másiknál.
A 2 milliárdos munkát megkapó, Mórahalomra bejegyzett A-Mezőgép Kft. tulajdonosa Márkus György, ügyvezetője pedig Gubacsi Szilárd. A mezőhegyesi megbízás rendesen megdobja majd a vállalkozás mérlegét, hiszen az elmúlt négy évben összesen nem volt ekkora forgalma. A kft. nettó árbevétele ugyanis 2019-ben és 2020-ban 1 és 1,1 milliárd forint volt, 2021-ben viszont már csak 475 millió, tavaly pedig mindössze 352 millió forint.
A cég idei eredménye viszont valószínűleg sokkal jobb lesz, ugyanis a 2 milliárdos terményszárító mellett múltkor ők nyerték el a 3 milliárdos tehénistállók építését is a Ménesbirtokon.
Ahogy az a közbeszerzési kiírásban és az eredményközlő hirdetményben is szerepel, a Ménesbirtok a terménytisztító és -szárító építési költségeihez európai uniós támogatást is felhasznál. Azt írták, hogy a beruházást „a VP2-4.1.7-21 kódszámú pályázatban benyújtottak alapján” kívánják megvalósítani.
Ebből a VP a Vidékfejlesztési Program rövidítése, és az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlap szerint a Ménesbirtok még állami cégként, 2021. szeptember végén nyújtott be támogatási kérelmet a vetőmagüzem fejlesztésére. A kormány pedig 2022. február elején ítélt oda 1 milliárd forint EU-s pénzt a tangazdaságnak a beruházásra, melynek összköltségét akkor 2 milliárd forintra becsülte a Ménesbirtok.
A tehénistállókra és vetőmagüzem-fejlesztésre kapott uniós támogatások (forrás: palyazat.gov.hu)
A vetőmagüzem fejlesztésére odaítélt 1 milliárd forint EU-s támogatásáról szóló döntés után fél évvel később, 2022 augusztusában a kormány ingyen odaajándékozta a mezőhegyesi Ménesbirtokot a 2021-ben létrehozott a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak (JNFA), melynek kuratóriumi elnöke Lázár János.
A JNFA egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.
Az egykor állami, majd a 2000-es évek elején privatizált Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonrészét 2016-ban az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás után több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra: 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott.
Épült többek között kollégium 1,3 milliárd forintért, sportcsarnok 3,3 milliárdért, kocsiszín és versenyistálló 1 milliárdért, de egy absztrakt lovasszoborral is meglepte a mezőhegyesieket a Ménesbirtok.
A most EU-s pénzből fejleszteni kívánt vetőmagüzem is a Ménesbirtokhoz hasonló sorsot járt be: valamikor állami tulajdonban volt, majd privatizálták, aztán a Fidesz-kormány közpénzből visszavásárolta, beintegrálta a tangazdaságba, végül azzal együtt odaajándékozta a Lázár által vezetett alapítványnak.
„A francia termelők által irányított Limagrain vállalat magyarországi önálló kereskedelmi tevékenységét 2000-ben kezdte meg. 2014-ben a Limagrain Europe vetőmagüzemet vásárolt Mezőhegyesen (…) Hosszas tárgyalásokat követően a francia tulajdonos megértette és elfogadta a Magyar Kormány célkitűzését a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezésére. Ennek szükségszerűen részét képezi egy olyan ipartelep létesítése, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig. 2019. június 27-én aláírásra került az a szerződés, mellyel a Limagrain Europe eladta a Limagrain Hungary nevű termelési leányvállalatát a Magyar Államnak.” – olvasható a Ménesbirtok Facebook-oldalán.
A mezőhegyesi vetőmagüzem újra az állami vagyon része
A francia termelők által irányított Limagrain vállalat…
Közzétette: Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság – 2019. július 1., hétfő
Ezt megerősíti a cégadatbázis is: a 2014-ben alapított Limagrin Hungary Kft. új tulajdonosa a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lett 2019 júniusában, és a céget akkor át is nevezték Mezőhegyesi Vetőmagfeldolgozó Kft.-re. Az ügylet idején a Ménesbirtok még állami kézben volt, de már nem sokáig.
2021-ben Lázár lett az akkor létrehozott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának elnöke, tavaly pedig a szervezet megkapta ajándékba a kormánytól a Ménesbirtokot – az államkasszából, ismeretlen összegért visszavásárolt vetőmagüzemmel együtt.
A közpénz pedig azóta is nagy tételben áramlik a tangazdaságba: a 2022-es országgyűlési választás előtt az alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott a kormánytól, a kezelésében lévő Nemzeti Ménesbirtok Zrt. pedig szépen gyarapítja a szervezet vagyonát. A cég ugyanis tavaly minden korábbinál magasabb, nettó 9,6 milliárd forintos forgalmat és 1,3 milliárdos profitot termelt, és ez most már nem az államkasszát, hanem a Lázár-féle alapítványt gazdagítja.
Erdélyi Katalin
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Lázár János lovakkal Mezőhegyesen 2019 áprilisában (fotó: a politikus Facebook-oldala)
Előző cikkünk miatt levelet kaptunk az MTÜ-től, ami többek között a nekünk nyilatkozók "negatív kijelentéseinek túlzó kiemelését" sérelmezi.
Ezúttal nettó 1,8 milliárdot költ el az állami szervezet, amely közel két évvel az indulása után még csak most teszi le a működésének alapjait.
Klikkvadászat, muszlimok elleni hergelés, orosz háborús propaganda – ilyen célok is arra ragadtattak embereket, hogy kitalált jeleneteket játszanak el, majd mobilos felvételeiket valódinak beállítva terjesszék az interneten.
Egy most nyilvánosságra hozott szerződésmódosítás árulkodik az áremelésről, holott az érintett útszakaszt már tavaly átadták.
