Az álhírgyártás új formája: klikkvadászok és orosz propagandisták is sorra gyártanak megrendezett videókat

Miközben a világ a deepfake-ek miatt aggódik, az internetet elárasztja az álhírek egy primitívebb, de láthatóan hatásos formája: a való életben, spontán készített felvételnek bemutatott, valójában színészekkel eljátszatott videó. Kezdetben ilyen videókat klikkvadászat és pénzszerzés céljából gyártottak, a közelmúltban azonban az orosz dezinfomációs gépezet is meglátta a fantáziát a műfajban.

A helyszín egy amerikai tanterem; egy tanárnő épp az LGBTQ-mozgalom által használt szivárványos zászlóval a háttérben tart (feltehetően érzékenyítés-jellegű) előadást a középiskolásnak tűnő fiataloknak, amikor beront egy anyuka, és letépi a zászlót, azt kiabálva a tanárnak, hogy az az ő adójából csak ne mossák ilyesmivel a gyerekek agyát. Végül hosszas veszekedés után a fiával együtt távozik. A botrányos jelenetekről készült, a padsorokból, mobiltelefonnal felvett videót közösségi oldalakon több tízezren osztották meg, köztük Marjorie Taylor Greene, az amerikai Republikánus Párt kongresszusi képviselője, azt írva: „az anya mellett állok, kifelé az LMBTQ propagandával az iskolákból!”

A jelenet igazolja a „gyerekeket célzó LMBTQ-propaganda” miatt aggódó jobboldal minden aggodalmát,

a probléma csak az, hogy a videó nem egy iskolában készült, szereplői nem diákok és tanárok, hanem színészek, akik egy megírt, megrendezett jelenetet adnak elő.

Nem számít, hogy bevallottan kamu

Ahogy az AFP és más lapok is rámutattak, a videó egy „Jibrizy” nevű Facebook-fiókról származik, amelynek szerzője magáról azt írja, „valódinak tűnő, vitatott témákról szóló videókat készítő rendező vagyok”.

Az oldalon valóban találunk hasonló jeleneteket, amiket nagyrészt osztálytermes videóban ismerős amatőr színészek játszanak el: az egyikben például a korábban LMBTQ-párti tanárnőt játszó nő homofób karakterként meleg esküvőn rendez jelenetet, egy másik videón a korábban diákként szereplő fiatalember szívtelen légiutas-kísérőt alakít, aki leszállít egy szoptató anyát a repülőgépről.

A videók mindegyikére jellemző, hogy kattintásvadász módon használnak ki érzelmileg-politikailag túlfűtött témákat (a legújabb videók már szinte kivétel nélkül az LMBTQ-téma körüli indulatokra építenek), és spontán, szemtanú által felvett mobilos felvételeknek tűnnek. Ugyan az eredeti feltöltő a Facebook-oldalán még feltüntette, hogy a jelenetek megrendezettek, más fiókjain (például az Instagramján) viszont ez már nem látható. Ráadásul a videókat sokszor más felhasználók lementik, majd újra feltöltik, a kontextusból teljesen kiragadva, valódinak állítva be őket, további klikkvadászat vagy politikai álláspontjuk igazolása érdekében.

Marjorie Taylor Greene-t nem zökkentette ki, amikor jelezték neki, hogy a videó megrendezett: később azt írta, mindegy, hogy a videó igazi-e vagy nem, a lényeg az, hogy „az emberek pontosan így éreznek.” A hozzászólások alapján rengeteg néző szintén nem jött rá, hogy megrendezett jelenetet látott.

Az utóbbi hónapokban a közösségi oldalakon megszaporodtak a hasonló, megrendezett videók, nem túlzás arról beszélni, hogy az álhírgyártás új műfaja van születőben. Míg egyesek számára a cél pusztán a kattintásvadászat és pénzkeresés, más esetekben politikai motivációk is felsejlenek: a közelmúltban az orosz propaganda az ukrán menekültek lejáratása, indiai videósok pedig a muszlim kisebbség megrágalmazására készítettek hamis videókat.

Érzékeny témák kizsákmányolása

Megrendezett videók persze már az internet korai időszakai óta terjednek, de az a trend, amit Jibrizy és hasonló videósok is képviselnek, közvetlenül két előzményre vezethető vissza. Az egyik a YouTube-on népszerűvé vált, amatőr színészekkel dramatizált rövidfilmek – ezek legismertebb gyártói közé tartozik a Dhar Mann Studios vagy a DramatizeMe nevű csatornák.

Ezekre a tartalmakra szintén a klikkvadász címadás és az érzékeny témák – rasszizmus, társadalmi igazságtalanságok, családon belüli bántalmazás – harsány kihasználása jellemző

(tipikus címek: „Kirúgják az APÁT, mert segít a FOGYATÉKKAL ÉLŐ FIÁNAK, ami ezután történik, az megdöbbentő” „Egy nő RENDŐRT HÍV a SZEGÉNY HAJLÉKTALAN FIÚRA, ami ezután történik, az sokkoló”). Ugyanakkor a nézőket nem próbálják megtéveszteni: azonnal nyilvánvaló, hogy fiktív szituációkat bemutató rövid játékfilmekről van szó, hiszen több kameraállásból, vágásokkal készítik őket.

A másik előzménynek az ál Karen-videók tekinthetők. A „Karen”, mint internetes mém 2020-ban lett népszerű. Karen a netes kultúrában a követelőző, fontoskodó, mindenért dühös, embertársait (különösen a szolgáltató szektor alkalmazottjait, akik csak a munkájukat szeretnék végezni) terrorizáló, általában középkorú, felső-középosztálybeli nő sztereotípiáját jelenti. Karen figurája néhány virális videó miatt lett az internet kedvenc bokszzsákja, ilyen volt például a New York-i Central Parkban, mobillal felvett videó, ahol egy nő rendőrt akar hívni egy fekete férfira, mert az megkérte, hogy tegyen pórázt a kutyájára.

Miután ez és több hasonló videó hatalmas nézettséget ért el, többen rájöttek, hogy igen egyszerűen lehet virálissá váló ál-Karen-videókat forgatni, csak egy mobiltelefon és egy-két színészkedésre kapható barát kell hozzá.

Szeptember elején a Rolling Stone is írt arról, hogy az internetet elárasztották az ál-Karen videók. Ezek közül a legnépszerűbb, milliók által látott videókat könnyen azonosítható színjátszó csapatok gyártják. A Facebookon például 130 ezer megosztásnál tart egy videó, ahol egy nő egy repülőn rendez jelenetet, amiért egy maszkot nem viselő utas mellé ültették – az eredeti felvétel bevallottan megrendezett (a készítő még IMDB-adatlapot is készített), a hozzászólások alapján azonban erre a legtöbb néző nem jött rá. A videót megosztotta például a jobboldali Turning Point USA is, mondván, lám, idáig fajult a maszkőrület.

2023-ra a megrendezett virális videók gyártása már kisebbfajta nemzetközi iparággá vált. Egyes tartalomgyáros csoportok odáig mentek, hogy filmdíszletként használható repülőgépeket béreltek ki, hogy ott készítsenek „spontán mobilos videókat” – korábban ugyanis több, repülőgépen történt incidensről készült videó virálissá vált, ezek sikerét igyekeztek reprodukálni az álvideó-gyárosok. Kínában a legnépszerűbb videómegosztó, a Douyin kénytelen volt külön jelöléssel ellátni a megrendezett videókat, miután a platformot elárasztották az ilyen tartalmak. Egy virálissá vált megrendezett videó családon belüli erőszakot, egy másik kényszerházasságot dramatizál.

Pénz és nacionalizmus

A megrendezett videók különösen nagy gondot jelentenek Indiában. A Factly.in tényellenőrző portál rendszeresen frissülő listát vezet a virálissá váló, megrendezett videókról, ezekből másfél év alatt több tucatot gyűjtött össze. Ezeken többek között megjátszott bűncselekmények, családi botrányjelenetek láthatók. Ahogy a Factly is rámutat, előfordul, hogy ugyanazon színész több jelenetben szerepel különböző karaktereket alakítva. Egyes videókat az eredeti készítők még olyan apró betűs szövegekkel tettek közzé, ami elismerte, hogy megrendezett jelenetről van szó, egyes tartalomgyártók magukat „humoristaként” aposztrofálják, mások pedig arra hivatkoznak, hogy videóik a tájékoztatást szolgálják, mert bár a jelenetek megrendezettek, a valóságban is történnek hasonlók. A videókat ugyanakkor mások már az apró betűs rész nélkül osztják tovább.

Visszatérő probléma továbbá az indiai oldalakon a muszlim közösség besározását célzó, megrendezett videók népszerűsége.

Egy videó története szerint például egy muszlim férfi úgy próbál behálózni egy hindu nőt, hogy magát is hindunak adja ki. Ez utóbbi a „szerelemdzsihád” nevű, hindu nacionalisták körében népszerű összeesküvés-elméletet hivatott alátámasztani. Eszerint a narratíva szerint az indiai és pakisztáni muszlim férfiak szervezetten manipulálnak hindu nőket, hogy házasságra és áttérésre kényszerítsék őket azért, hogy így ássák alá a hindu többségi társadalmat.

Egy másik videón az látszik, hogy egy árus, valójában színész, vécétisztító folyadékot kever az ételhez, amit árul, amíg egy „járókelő” ki nem szúrja és kérdőre nem vonja. Egy másik csapat által megrendezett jelenetben egy muszlim gyümölcsárusnak beállított színész megpróbálja átverni a vásárlóit, mire azok megtámadják. A két „muszlim árus” videót összesen több mint 5 millióan látták.

Az AFP-nek sikerült elérni a videókat készítő csapatokat, mindketten elismerték, hogy a videók megrendezettek, de azzal védekeztek, hogy a jelenetek célja csupán a szórakoztatás, nem a gyűlöletkeltés. De ez nehezen hihető – a gyümölcsárusos videót például azzal a szöveggel terjesztették, hogy „mielőtt bármit is vásárolnál muszlim dzsihádistáktól, nézd meg ezt a videót egy muszlim gyümölcsárusról”.

Az egyik videókészítő, egy Narendra Verma nevű férfi elmondta azt is, hogy hatfős stábbal dolgozik, és egy hónapban 3000 dollárnak (1,1 millió forintnak) megfelelő összeget is megkeresnek a videókon elhelyezett hirdetésekből, ez az indiai átlagbér többszöröse.  A pénzkereseten túl azonban a videók munícióként szolgálnak a muszlimellenes kampányokhoz, amelyek Narenda Modi miniszterelnök és hindu nacionalista elveket valló pártja kormányzása alatt egyre radikálisabbá váltak.

Fontos tudni, hogy a Facebook (az egyik fő felület, ahol a hasonló videók terjednek) legnagyobb, egyben azonban egyik legkevésbé moderált piaca India. Az ázsiai országból 340 millió felhasználói fiókot regisztráltak a közösségi hálóra, azonban a 2021-ben kiszivárgott belső jelentések szerint az ország 22 hivatalos nyelvéből csak 5 nyelven volt gépi moderáció. Emiatt a Facebook algoritmusa gyakran ajánlott uszító, erőszakos tartalmakat – 2020-ban az ilyen tartalmak is hozzájárultak az 53 ember életét követelő új-delhi zavargások kirobbanásához.

A táj buktatta le az orosz propagandavideót

Az elmúlt évben az orosz állami propaganda is többször terjesztett megrendezett videókat, az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos dezinfomáció érdekében. Márciusban hivatalos orosz állami források is megosztottak egy menetrögzítő kamerával készült videót, ezen ukrán katonák megállítják egy nő autóját, inzultálják, amiért oroszul beszél, majd lövések hallatszanak.

Azonban több oknyomozó, köztük a Geoconfirmed nevű, háborús felvételek helyszínét nyílt források alapján azonosító csoport is rámutatott:

a videót valójában Donyeck városától keletre, azaz bőven az orosz megszállás alatt álló területen vették fel,

vagyis a szereplői nem lehetnek valóban az ukrán fegyveres erők katonái, a jelenet minden bizonnyal megrendezett volt.

A lebukás után az orosz Külügyminisztérium eltávolította a videót közösségi oldalairól, de orosz nagykövetségek továbbra is terjesztették.

Álukrán tüntetők próbálták hergelni Erdogant

Szintén 2023 tavaszán kezdett terjedni egy olyan videó, amin két állítólagos ukrán menekült látható, karjukat náci tisztelgésre emelve, mögöttük egy ukrán zászlós molinó feszül, melynek felirata szerint Törökország megérdemelte a 2023-as földrengést, amiért lehetővé tette orosz turisták belépését.

Ahogy a Le Monde rámutatott: egy hónappal korábban a két férfi egyikét egy másik, a francia elnök nyugdíjreformja elleni tüntetésen is lefotózták, ekkor viszont már épp Ukrajna további pénzügyi támogatása ellen tüntetett: „EU, Amerika, ne támogassátok tovább a háborút Ukrajnában”, „NATO, hagyjátok abba Donyeck bombázását” – egy kisebb társaság ilyen és hasonló táblákat tartott az egyébként Ukrajnához nem kapcsolódó megmozduláson. A tüntetőkről készült felvételeket (a valódi tömegmegmozdulással a háttérben) oroszpárti közösségimédia-fiókok osztották meg.

A Le Monde és a Dossier Center orosz tényfeltáró csoport riportja szerint oroszpárti aktivisták Európa-szerte rendeztek ilyen akciókat: a recept mindig hasonló volt, egy a háborútól független tüntetéssel a háttérben pózoltak Ukrajna-ellenes szlogenekkel, azt a látszatot keltve, hogy hatalmas oroszbarát megmozdulás zajlott. Több esetben azonban nem Ukrajnát, hanem Törökországot támadó szlogeneket használtak.

Az oknyomozók belsős forrásokra hivatkozva azt írták: ezek a videók egy kiterjedt propaganda-hadjárat részei voltak, amelynek célja az EU, Ukrajna és Törökország kapcsolatainak gyengítése volt. Az idézett dokumentum azt javasolta az orosz szolgálatoknak, hogy béreljenek fel európai nagyvárosokban élő embereket, akik lefilmezik magukat a török zászló megtaposása közben, vagy terjesszenek a török elnököt támadó szlogeneket. A hadművelet részeként az orosz szolgálatok megpróbálták azt a látszatot kelteni, hogy az ukrán menekültek kárörvendenek a törökországi földrengések miatt.

A TikTokon és más oldalakon megosztott videók alapján mintegy 64 alkalommal készítettek felvételeket áltüntetőkkel Párizsban, Brüsszelben, Hágában és Madridban. Egy táblatartó Hágában és Brüsszelben is felbukkant.

A Le Monde és a Dossier Center nyomozása szerint a művelet egy algériai származású férfi koordinálta, aki arab nyelvű, európai nagyvárosokhoz kapcsolódó csoportokban hirdetett pénzkereseti lehetőséget „fotózásért”. A kapcsolattartáshoz orosz telefonszámot használt.

Eközben orosz dezinformációs források az ukránokat vádolják előszeretettel azzal, hogy megrendezett jeleneteket használnak propagandacélokra – a leggyakrabban a bucsai mészárlással kapcsolatban hangzott el az a vád, hogy valójában az áldozatok színészek voltak, és csak megjátszották a halálukat. Valójában a 400 áldozatot követelő mészárlást (és még számos hasonló háborús bűnt, például az Olenivkai börtönben történt vérontást vagy az Izjum melletti gyilkosságokat) alaposan dokumentálták nemzetközi emberi jogi, bűnüldöző és médiaszervezetek.

Fontos tehát különbséget tenni olyan incidensek között, amelyeket egy-egy virális videó láttat, és amelyekről túlélők, hozzátartozók, nyomozók beszámolói és több forrásból származó felvételek tanúskodnak.

Hamis és valódi hamisítvány

Az elmúlt hónapokban a TikTokon és a Facebookon olyan videók értek el milliókat, amiken az látható, hogy ukrán katonai egyenruhás színészek egy filmstábbal harci jeleneteket játszanak el. A videót orosz források azzal a szöveggel terjesztették, hogy az ukrán hadsereg valójában meghamisítja a hadi sikereit.

A valóságtól elrugaszkodottabb konteós csatornákon pedig egyenesen azzal a felütéssel terjedt, hogy Ukrajnában valójában nem is zajlik háború, az egészet csak eljátsszák valakik.

A videón valóban egy filmforgatás látható, de semmi nem utal arra, hogy a szereplők hamis háborús felvételt próbálnának előállítani. Valójában a videó egy készülő játékfilm (azaz bevallottan fiktív alkotás) rendezőjétől származik: a „Nadija” című, az ukrajnai háború alatt játszódó filmet Lettországban forgatták, ahogy arról az ottani média is hírt adott. A forgatásról készült werk-videókat a kontextusból kiemelve terjesztette a dezinformáció.

Megrendezettnek tűnő virális videóra ugyanakkor az ukrán propagandában is van példa, de a fent említett háború bűnök felvételei nem tartoznak ezek közé. 2023 májusban terjedt egy videó, amin a leírás szerint orosz katonákat ukrán dróntámadás ér, egyikük megsérül, mire társai azonnal nekilátnak kifosztani.

A videó hitelességét azonban több, a háborúról tudósító Twitter-fiók is megkérdőjelezte. A leggyanúsabb a robbanás, amelyet mintha utólag montíroztak volna a felvételre, ráadásul látszólag nem hagy nyomot a talajon – a videót valószínűleg propagandacélból rendezték meg. Valószínű, hogy eredetileg viccnek szánták, de néhány felhasználó komolyan vette azt a tavalyi felvételt, amin egy ukrán katona annak örül, hogy megérkeztek a harctérre az USA-tól kapott A-10 Warthog harci repülők. Ilyen gépeket valójában nem kapott Ukrajna, a videóra komputeranimációval kerültek rá.

Magyar forrásból a közelmúltból nem vált ismertté a fentiekhez hasonló, politikai vagy gazdasági haszonszerzés céljából készült megrendezett videó, ugyanakkor a műfaj egy külföldi példáját, a cikk elején említett szivárványzászlós videót már terjesztik a magyar felhasználók között is, orosz segítséggel: a VKontakt közösségi oldalon a „Szent István Légiója” nevű oldal osztotta meg.

Ez az oldal egy állítólagos „oroszokat és magyarokat összekötő, jobboldali tradicionalista szervezet” profiljaként tünteti fel magát, és magyarokat próbál toborozni az ukrajnai háborúba, ám arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy ez sikerült is. Korábban az Átlátszón a NewsFront kapcsán került elő ez az állítólagos szervezet, amely mögött valójában az a Tanaj Csolhanov áll, aki az egyik ismert orosz propagandaportál, a NewsFront magyar változatáért is felelős.

Zubor Zalán