Megsértődött a cikkünkön a turisztikai ügynökség, de releváns kérdésekre nem válaszolnak sem ők, sem a KSH

Kevesebb magyar, több külföldi, de így is összeségében szegényebb volt a nyár a Balatonon a KSH legfrissebb adatai szerint. Azonban sem a statisztikai hivatal, sem az állami turisztikai ügynökség nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy miért és miként hasonlították az idei adatokat a 2019-esekhez, miközben a mostani gyűjtés módszertana akkor még nem létezett. Az Eurostat adatai pedig egészen más képet mutatnak a hazai turizmusról.

Előző cikkünkben a Balaton idén nyári idegenforgalmával foglalkoztunk. A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) hiába kértünk erre vonatkozó adatokat, azokat nem kaptuk meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai és a fizetős strandokat üzemeltető önkormányzatok jegyeladási számai alapján viszont jelentős turizmuscsökkenés történt idén a magyar tengernél.

Szeptember elején megírtuk, hogy 15, fizetős strandot üzemeltető önkormányzattól kértünk és kaptunk adatokat a strandok jegyeladásáról. A Magyar Turisztikai Ügynökségtől hiába kértük ki az adatokat, nem adta ki. A KSH oldalán talált számok alapján, ha 2022-höz viszonyítjuk, akkor mintegy 7 százalékos volt a csökkenés a kereskedelmi szálláshelyeken, de a 2019-es évhez viszonyítva már 13 százalékos volt a visszaesés a 2023-as év első félévében. Az önkormányzatoktól kapott adatok szerint pedig 2023 júniusában a legtöbb strand esetében a fizető vendégek fele távol maradt a Balatontól az előző évhez képest.

Az adatokból az is látszik, hogy júliusra visszatértek a vendégek, akkor csak minimális csökkenés volt tapasztalható. Két kiugró adatot találtunk: Siófoktól sokan elpártoltak, 2023 júliusában 35 százalékkal csökkent a forgalom a tavalyi évhez képest, Csopakon viszont 12 százalékkal nőtt a forgalom. Fonyódot a júniusi visszaesés kevésbé érte el, a júliust pedig rekordnak számító, 19 százalékos plusz strandforgalommal zárta.

Cikkünk után sértődött levelet írt az MTÜ

„2023. 09. 01. napján megjelent cikkében számos hibás és téves állítás szerepel. Kifogásolja például, hogy 2022-es adatokkal válaszoltunk, miközben megkeresésében nem is utalt a Balaton idei vendégforgalmára. Úgy véljük továbbá, hogy cikkében tendenciózusan próbált egy hamis, a Balaton turisztikai térség idei teljesítményével kapcsolatos negatív képest erősíteni.

Hamis látszatot keltettek az egyes nyilatkozók balatoni forgalommal kapcsolatos negatív kijelentéseinek túlzó kiemelései: „Az elmúlt 30 évben ekkora visszaesést nem tapasztaltam”, „2022-höz képest jelentős a visszaesés, most szombat este üres volt az egész hely, oké, hogy rossz idő volt”.

Szintén megtévesztően hatott a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka-számainak féléves összehasonlítása a Balaton június-júliusi turisztikai teljesítményét felvázolni próbáló cikkben; kiemelve, hogy „akkor már 13 százalékos a csökkenés az első félévben” – így reagált cikkünkre szeptember közepén a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Érdekes módon csak azután írtak, hogy bepanaszoltuk őket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), mert nem válaszoltak érdemben a közadatigénylésünkre.

2019-es adatok, melyek nem érhetőek el

Az MTÜ úgy folytatta levelét, hogy „mindezekhez kapcsolódóan ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint idén júliusban a hazai szálláshelyeken 2,2 millió vendég pihent, ami 4%-os emelkedést jelent az előző év, és 13%-osat a 2019-es rekordév júliusához képest. Az általuk eltöltött 6,4 millió vendégéjszaka pedig alig 1%-kal marad el a tavalyi év azonos időszakától, ugyanakkor 6%-kal felülmúlja a 2019-es rekordév júliusi eredményét.”

Emellett azt is írták, hogy „A nyár második hónapja során a Balaton turisztikai térségben közel 30%-os belföldi vendégforgalom-növekedést generált a majd félmillió hazai vendég 2019 júliusához viszonyítva. Az általuk a turisztikai térségben eltöltött 2,2 millió éjszaka pedig 11%-kal haladta meg a 2019-es azonos időszak eredményét. Mellettük júliusban mintegy 150 ezer − a tavaly júliusi adatokkal összevetve 14%-kal több − nemzetközi vendég érkezett a Balatonhoz. Mindezek eredményeként az idei nyár második hónapjában több mint 640 ezer látogatót regisztrálhattak a Balaton-parti szolgáltatók. Ez alig 1%-kal marad el a tavaly júliusi eredménytől, ugyanakkor közel 25%-kal múlja felül a 2019-es rekordév balatoni vendégforgalmi adatát. Szeptemberre idáig 142 ezer vendég összesen 428 ezer éjszakát foglalt a Balaton turisztikai térségében. A szálláshely-szolgáltatók regisztrációi szerint a foglalások 71%-a, azaz több mint 300 ezer érkezett belföldi vendégektől.”

Az MTÜ által küldött linkeken viszont nincs olyan adat, amivel összehasonlítható lenne 2019 és 2023 havi bontásban a felsorolt kategóriákban.

Az ügynökség azt kifogásolta, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket hasonlítottuk össze, aminek egyszerű oka volt: a KSH-ban 2019-ről csak ilyen adatok vannak a Balatonra lebontva.

A statisztikai hivatal az összehasonlításra vonatkozó kérdésünkre azt írta, hogy „a 2019-es adatokat tartalmazó archív STADAT-táblák döntő többsége a kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, közösségi szálláshelyek, üdülőháztelepek, kempingek) adatain alapul. E szállástípusok adatai továbbra is elérhetők az aktuálisan érvényes STADAT-táblákban, havi szinten, kiegészülve a magán- és egyéb szálláshelyek adataival.  Ezekről 2021-ig éves rendszerességgel, külön táblában közöltünk adatokat üzleti célú egyéb szálláshelyek megnevezéssel.” Jeleztük, hogy a 27.8.1.11. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma éves adat, de nem régiós.

A közel egy hónapja kért pontosításunkra nem érkezett válasz. Ahogy arra a felvetésünkre sem, hogy valójában nincsenek olyan 2019-es nyilvános adatok, melyeket az MTÜ kommunikációjának megfelelően össze lehet hasonlítani.

Vagyis az általunk kért adatok – balatoni vendégéjszakák 2019-ben, beleértve az összes szálláshelyet – nem elérhetők.

Augusztusban is csökkenés

A napokban megjelentek az augusztusi adatok a KSH-ban. Eszerint a balatoni régióban kevesebb magyar nyaralt idén. 2022-höz képest így alakultak a számok.

 

A turisztikai hurráoptimizmust a KSH „A turizmushoz kapcsolódó bevételek, kiadások, egyenleg, negyedévente” című táblázata is árnyalja. Ugyan itt csak első féléves adatok vannak, azok viszont azt mutatják, hogy míg 2019-ben 336 344 millió forint volt a bevétel, addig 2023-ban ez 362 070 millióra nőtt. Csakhogy a 2019-es érték inflációval korrigálva 487 026 millió forintnak felelne meg.

Így vizsgálva az elért eredmény 2023-ban mintegy 26 százalékos visszaesést jelent.

Ha az európai trendeket nézzük, az Eurostat alapján Magyarország alaposan lemaradt más országoktól a vendégéjszakák számát 2019 júniusához és júliusához viszonyítva.

 

Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti igazgatója pedig nemrég sajtótájékoztatóján közölte, hogy az idén szeptember végéig közel 696 ezer magyar turista 3,5 millió éjszakát töltött Horvátországban, mindkét adat már most meghaladja ( 12, illetve 9 százalékkal) az eddigi rekordnak számító 2019-es év egészében regisztrált számokat.

A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a déli szomszédunknál augusztusban 2,3 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma az előző évhez viszonyítva. Az év első 8 hónapjában azonban így is 8,2 százalékkal több turista érkezett az országba, míg a vendégéjszakák száma 1,9 százalékkal nőtt.

Az MTÜ újra hallgat

A turisztikai ügynökség dörgedelmes levelére reagáltunk, és adatokat kértünk. Felvetettük, hogy nem kifogásoltuk a válaszukat, ők az idézett adattartalommal válaszoltak a közadatigénylésre. Az adatok gyűjtésére szintén ők válaszoltak, a jogszabályi helyek megjelölésével. Arra, hogy 2019-2022-es összehasonlításban küldtek adatokat, nincs és nem is volt ráhatásunk. Megírtuk nekik azt is, hogy a KSH nem tudott olyan adatokat mutatni, ami havi bontásban a Balatonra értelmezhető. És hiába kértünk ilyet tőlük, nem reagáltak.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Vízibicikli a balatonlellei part közelében 2020. július 10-én. (fotó: MTI/Mohai Balázs)