Első fokon az Átlátszó kiütéses győzelmével végződött a lombkoronás sajtóper

Márciusban mutattuk be a tarra vágott erdő helyén 60 millió forint uniós pénzből épült lombkoronaösvényt. Filemon Mihály, a bizarr installáció építtetője helyreigazításért perelt, a Fővárosi Törvényszék azonban első fokú, nem jogerős döntésében mindenben nekünk adott igazat: az Átlátszó a valóságnak megfelelően, kellő pontossággal tájékoztatta a nagyközönséget, a nyírmártonfalvai polgármester keresetét teljes egészében elutasította a bíróság.

Filemon Mihályról, Nyírmártonfalva fideszes polgármesteréről elsőként hoztuk nyilvánosságra, hogy 60 millió forint uniós pénzből épített fák nélküli lombkorona sétányt. A támogatást magánszemélyként nyerte el 2021-ben. Az általa indított helyreigazítási per során lényegében azt szerette volna elérni, hogy leírjuk, nem kapott uniós pénzt a sétányra, ugyanis a megítélt támogatást csak a projekt befejezése után utalják át a számlájára. Érvelése szerint ő a cikk megírásának pillanatában egy nagylelkű ember volt, aki saját zsebéből finanszírozta meg a köznek a sétányt.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Átlátszó a polgármester abszurd helyreigazítási kérelmének nem volt hajlandó eleget tenni. Nem volt kérdés, hogy a bíróságon is bebizonyítjuk, hogy a cikkünkben szereplő, állami nyilvántartásokból idézett adatok valósak.

Lombkorona-gate: Bocsánatkérést követel és sajtóperrel fenyegeti az Átlátszót a nyírmártonfalvai polgármester | atlatszo.hu

Az Átlátszó kitart amellett, hogy amikor arról számoltunk be, hogy a polgármester uniós támogatást kapott a lombkorona sétányra, akkor a valóságnak megfelelően tájékoztattuk az olvasóinkat, és ezt a bíróságon is bizonyítani tudjuk. Ugyanis az a valóság, hogy Filemon uniós pénzre pályázott, azt elnyerte, és ezért építette meg a lombkorona sétányt; az, hogy ezt a pénzt kifizették-e már vagy később fogják, teljesen lényegtelen.

Bírósági találkozást ígért, de nem jelent meg a tárgyaláson Filemon

Az ügyet pénteken tárgyalta a Fővárosi Törvényszék. Filemon Mihály azonban a korábbi ígéretével szemben meg sem jelent a bíróságon. A képviseletében eljáró ügyvéd sem járult hozzá hang-, vagy képfelvétel készítéséhez. A többiekről azért forgathattunk valamit:

A polgármester távolmaradása azért is csalódást okozott, mert korábban megígérte a találkozást. A cikkünk megírásakor hiába kerestük levélben és személyesen, nem állt velünk szóba. Később is mindössze egy rövid telefonbeszélgetésre értük el: akkor megígérte, hogy „majd a bíróságon találkozunk.” Az ATV-nek pedig azt nyilatkozta, hogy azokat a médiumokat, akik tudósítottak az uniós finanszírozású projektjeiről, mind be fogja perelni.

50 vagy 80 méter hosszú a lombkoronaösvény?

A tárgyaláson a Filemon Mihályt képviselő ügyvéd a következőket szerette volna helyreigazíttatni a kifogásolt cikkben:

1. A felperes még nem kapott uniós pénzt a sétányra, ugyanis csak a projekt befejezése után utalják át a pénzt a számlájára. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy az uniós forrásoknál sokszor előfordul, hogy nem fizetik ki, nem automatizmus, hogy valaki azt végül megkapja.
2. A felperes nem kapott közel félmilliárd forint uniós támogatást erdőtelepítésre. Az ügyvéd elmondása szerint a megítélt „470 millió forintért 12 évig dolgozni kell!”
3. A sétány hossza nem 50, hanem 80 méter, és a közvélemény tájékoztatása szempontjából nem mindegy, hogy mennyi uniós pénz jut egy méterre. Az ügyvéd szerint a cikkünknek olyan hangulata van, ami azt érezteti, hogy itt uniós pénzek elherdálása forog fenn.

A felperes álláspontja szerint továbbá a lombkorona-ügy kapcsán Filemon Mihály nem tekinthető közszereplőnek, ugyanis amikor beadta a pályázatot 2018-ban, akkor még nem volt polgármester, annak kezdete ugyanis 2019-re datálható.

Lomb nélküli fákkal és két vödör lazúrral próbálják elfedni a lombkoronabotrányt | atlatszo.hu

Érkezésünkkor épp az egyik munkás kap egy kocsiban ülő férfitől eligazítást, aki arra panaszkodik, hogy hirtelen mennyi munka szakadt a nyakukba. Kicsit odébb haladva két férfi munkálkodik a biciklitárolón, amit lazúrral kennek le. A helyszínen lévő munkások szerint semmiféle gyorsulásról nincs szó, állításuk szerint kész sem volt az ösvény, amit márciusban megtekintettünk.

Dr. Tóth Balázs, az Átlátszó ügyvédje szerint nemcsak utaltunk rá, hanem az a cikkből könnyen levonható következtetés, hogy a polgármester elherdálta az uniós pénzt, amikor tarra vágott erdő helyén építtetett lombkorona sétányt.

Dr. Tóth Balázs azt is előadta, hogy a köznyelvben nem teszünk különbséget aközött, hogy valaki támogatást nyert el, támogatást kapott, vagy pedig támogatás kiutalására kerül sor.

A sétány hossza kapcsán az Átlátszó jogi képviselője elmondta, hogy a cikkben az építmény eredetileg tervezett hossza szerepelt, amit a közbeszerzési értesítőből idéztünk. A polgármesternek, ha ezzel van baja, akkor egyenesen a közbeszerzési értesítőt kellene helyreigazíttatnia.

Az 50 méter a közbeszerzési értesítőben

Arra is felhívta a bíróság figyelmét az Átlátszó jogi képviselője, hogy a polgármester a Cívishírnek adott interjújában pontosan ugyanazokat a szavakat használta, mint amelyek miatt aztán minket beperelt: „támogatást kaptam”.

A polgármester öngólja a Cívishíren

A közszereplőség nem egy kabát, amit kedve szerint váltogathat

Dr. Uzsoky Ágnes, az ügy bírája ítéletében Filemon Mihály keresetét teljes egészében elutasította, és az Átlátszónak adott igazat.

A bíróság osztotta az Átlátszó álláspontját a közszereplőség kérdéskörében is. Évtizedekkel ezelőtt kialakult az a jogértelmezés, hogy nem maga a személy, hanem a közügy van a fókuszában annak, hogy valaki közszereplőnek minősül-e, vagy sem. De Filemon Mihály még a saját mércéje alapján is közszereplőnek minősül, mert amikor odaítélték neki 2021-ben a támogatást, akkor már egyértelműen közszereplő, polgármester volt. A bíróság szerint a közszereplő és a magánember szerepét „nem lehet önkényesen váltogatni, mint egy kabátot.”

Arra is nyomatékosan felhívta a figyelmet a bíróság, hogy a közszereplők lényegesen többet kötelesek tűrni. A bíró a döntése meghozatalakor az Egyesült Államok sajtójog-történeti jelentőségű jogesetére, az 1964-es Sullivan-döntésre hivatkozott. Eszerint a tudatos pontatlanság és a tudatos hanyagság elkerülése a sajtóval szemben támasztott követelmény a közügyek tárgyalása során.

Az első lombkorona sétány-per (Fotó: Átlátszó)

Az uniós támogatás megkapásának kérdésében is osztotta a bíróság az alperesi érvelést, hogy teljesen irreleváns az ügy megítélése szempontjából, hogy az odaítélt összeg kifizetésre került vagy sem, csupán technikai kérdés, hogy elő- vagy utófinanszírozott egy projekt. Amennyiben valaki elnyerte az uniós támogatást, alappal számolhat azzal, hogy azt meg is kapja. Ugyanis szerződéses kötelezettség köti mind a támogatót, mind a támogatottat. Nem helytálló az a felperesi érvelés, hogy az EU-s kifizetések eshetőlegesek.

A bíróságnak bizonyítékként csatoltuk az uniós pályázatok eredményét közlő oldalt, ahonnan az adatokat vettük (forrás: palyazat.gov.hu)

Az erdősítésre kapott uniós támogatás esetében a bíróság szerint a közléseket a cikk egészének a kontextusában kell értelmezni, ebből pedig az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy „az elvárhatónál is pontosabban és egyértelműbben fejezte ki magát a cikk”. Miközben a bíróság hangsúlyozta, hogy önmagában a kapott kifejezés használata nem azonosítható azzal, hogy a pénz kifizetésre került, mert a támogatás elnyerése is megkapott támogatás a köznyelvi értelmezés szerint.

Az ítélet szerint a sétány hossza ügyében a sajtó nem köteles nyomozást folytatni, hogy valós-e az az adat, ami a közbeszerzési értesítőben szerepel.

A bíróság szerint ez az ügy egy kiváló példa arra, hogy a kifogásolt cikkben érintett félnek is érdeke lenne, hogy a sajtó részére minden információt megadjon. Amennyiben önmaga zárkózik el attól, hogy a sajtónak tájékoztatást adjon, akkor a bíróság osztja azt az érvelést, hogy a megjelenített tények sajtóperrel nem kifogásolhatóak.

A bíróság osztja az Átlátszó álláspontját abban is, hogy a bocsánatkérés teljesen idegen a sajtóper intézményétől, azt egy más típusú eljárásban lehet igényelni. Filemon Mihály ügyvédje ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „ezt el tudom engedni”. Lapunk munkatársa, Sebő Ferenc az alábbi videóban mégis úgy érvel, hogy a meg nem értett művészről túl gyorsan született ítélet.

Szöveg: Zsilák Szilvia; Videó: Sebő Ferenc

Címlapkép: Az Átlátszót képviselő munkatársak a Fővárosi Törvényszéken az eredmény kihirdetése után, Filemon Mihály csak a képszerkesztő segítségével jutott el a tárgyalásra (Fotó: Sebő Ferenc – Átlátszó)