Talajkilátótól lombkoronáig. Keressük a leghülyébb uniós pénzfelhasználást

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

A magyar kormány bőszen tárgyal Brüsszellel, mely várost ezúttal nem megállítani igyekszik, hanem rábírni az uniós vezetést, hogy folyósítsa végre a visszatartott összegeket. A kormánytöbbség ennek érdekében sorra szavazza meg a Brüsszelnek kedveskedő előterjesztéseket, Integritás Hatóságot állított föl az átlátható, korrupciómenetes pályázatlebonyolítás megvalósítása érdekében, visszahívta a politikusokat az egyetemi alapítványokból. Mindhiába.

„Ez nem feljelentővonal” – az EU által kikényszerített új korrupcióellenes hivatal vezetője az Átlátszó podcastban – Rádió

Ősszel Bíró Ferencet választották az újonnan fölállt Integritás Hatóság élére.

Talán az EU könnyebben adná be a derekát és nyitná meg pénztárcáját, ha szembesülne azzal, hogy mi minden csuda valósult eddig meg az anyagi támogatásával, és a további késlekedés milyen pompás projektektől fosztja meg az emberiséget. Ezért a nemzet szolgálatába állítottuk magunkat, hogy a kormány érvelését segítendő előtárjuk az uniós pénzből teremtett alkotások csúcsmodelljeit, mintegy a sajátos magyar észjárás fizikai megtestesüléseit.

Lombkorona nélküli lombkoronasétány

A kacifántos megnevezés valójában leegyszerűsítése a dolgoknak, mert a valóság ennél is szövevényesebb. Azért nincs lombkorona, mert kivágták a fákat, hogy abból építsék meg a lombkoronasétányt, amely a fák lombkoronájának megtekintésére szolgál, mely fákat viszont ugyebár kivágtak a lombkoronasétány építése kedvéért. Már-már filozófiai mélységű dilemmát jelenít meg a sétány, nem véletlen, hogy a létesítmény értelmén mereng hetek óta a fél ország.

Tarra vágták az erdőt az uniós támogatásból épült lombkorona sétány építése közben | atlatszo.hu

Ahhoz, hogy megtaláljuk az uniós pénzek felesleges elköltésének eme újabb remekművét, Debrecentől körülbelül még 30 kilométert autózunk keletre. Nyírmártonfalván, egy kétezer fős település külterületén valósult meg a lombkorona sétány, szántóföldek, elhagyott tanyák, felhagyott állattelepek szomszédságában. Ott tartózkodásunk során csak egy kutyával találkozunk, aki az útról nézte a messziről jött érdeklődőket.

Pedig a műnek megvan a kulturális előképe, Nyírmártonfalva polgármestere, Filemon Mihály – aki magántelkén húzta föl az építményt 60 milliós uniós forrás megítélését követően – tulajdonképpen a művészetet ültette át a való életbe. Egészen pontosan a Mekk mester bábfilmsorozat negyedik epizódját. Röviden a történet: a medvecsalád nem tud téli álmot aludni, mivel a mackóházban rettenetesen hideg van. Medvénének végül eszébe jut a remek kályhakészítő, Mekk Elek, az ezermester, aki el is vállalja a feladatot. Mekk mester elküldi a családot rőzsét szedni, mondván, amíg ők fát gyűjtenek, addig ő is végez a munkával. Így is tesz, szemrevaló cserépkályhát épít – a ház cseréptetőjéből. Van már mivel fűteni, csak tető híján nincs mit. A portálunkkal időközben perbe bocsátkozó Filemon Mihály alighanem sokszor láthatta ezt a részt, bár az kérdés, hogy a végéig eljutott-e, amelyből kiderül, hogy a főhőst csak azért nem verik meg, mert gyorsabban fut, mint az apamedve.

Mekk Elek – S01E04 – Kinek Lesz Melege

Watch Mekk Elek – S01E04 – Kinek Lesz Melege – usarol on Dailymotion

Vendég nélküli szálloda

Majd, ha elkészül, Villánykövesd határában 24 szobás hotel fogja várni azon szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseket, akik egészség-stabilizáló kezelést szeretnének igénybe venni. A koncepció szerint a vendégek magas szintű wellness-szolgáltatásban és várólista nélküli egészségügyi ellátásban részesülnek, ráadásul mindez 27 fő számára biztosít munkahelyet.

Nem csoda, hogy majdnem 800 millió forintot nyert el a Medihotelre a kivitelező Geone Építőipari Kft. Az összegeket ki is fizették szépen, apró bökkenő, hogy az utolsó részletet még 2016-ban. A szállodának ugyanis már 2018-ban működnie kellett volna, ám csak a falak felhúzásáig jutottak, illetve felszámolási eljárás indult a kivitelező cég ellen. Akkor az Átlátszó munkatársa meg is tekintette a szellemszállót, azóta meg annyi történt, hogy a céget felszámolták, a Facebook-oldala eltűnt, a tájékoztató táblát leszaggatták, a pénzt odaítélő és az ellenőrzésre hivatott hatóságok a vállukat vonogatják.

780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda | atlatszo.hu

Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg.

Biciklis nélküli biciklipálya

Egyből helyesbíteni kell: az alcím hatásvadász és erősen túlzó. A hatvani kerékpáros kalandparkot fennállásának utolsó négy évében egy (1) fő igénybe vette, míg hétéves létezése alatt 55 bringás használta. Ez azt jelenti, hogy egy végigtekerés 2,5 millió forintjába került az Uniónak, mivel a pályát nettó 140 millióból építették. Az egész komplexum híddal, sétánnyal, bicikliúttal, menedzseléssel majd egymilliárdjába fájt a finanszírozónak.

A kirobbanó sikertelenség, mondjuk, annak fényében nem meglepő, hogy a pálya közepén például olyan ugratót eszkábáltak, amely képzett kaszkadőrnek is gondot okozna, a végső szakasz meg egyenesen visz a folyóba. Szóval az egész annyira sikeres volt, hogy múlt ősszel a hatvani önkormányzat a kalandpark bezárásáról döntött, és elrendelte az építmények elbontását is. Azonban akadnak, akiknek ilyen apró kudarcok és elszórt tízmilliók nem szeghetik kedvét.

„Biztos látott már mindenki olyan kerékpáros parkot, amit kicsik és nagyok rollerrel és kerékpárral is igénybe tudnak venni. Ilyen pályázat fog megnyílni. 45 millió forintos a pályázat, és azt gondolom, hogy amikor megnyílik majd a pályázati ablak, akkor az önkormányzat erre pályázni fog” – olvashatóak Horváth Richárd polgármester szavai a hatvani képviselő testület tavaly októberi üléséről készült jegyzőkönyvében.

Bontják az uniós pénzből épült kalandparkot Hatvanban: 1 biciklis használta az utolsó 4 évben | atlatszo.hu

A dokumentumból nyilvánvalóvá válik, hogy a hatvani polgármesterek valami miatt gyógyíthatatlan bringapark-építők. A Horváth Richárd által bontásra ítélt attrakció ugyanis még az előző polgármester idején épült, ám a 2014-ben hatalomra került Horváth a fejébe vette, hogy miután elbontja a régi objektumot, rögtön építene is egy újat.

Utas nélküli vasút és a Felcsúti Disneyland

Hét éve, 2016. április 30-án indult világhódító útjára a Vál-völgyi kisvasút. (Világ = felcsúti stadion és az alcsúti arborétum közti táv). A turizmus föllendítésére hivatott közlekedési eszköz azután évről évre szorgalmasan termelte – a veszteséget, évente több olyan nappal, amikor effektíve nem volt egyetlen utazó sem. Pedig szakavatott kezekbe került az üzemeltetés, a beruházás gazdája a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt, amelyet teljes mellszélességgel támogatott a település is, élén Mészáros Lőrinc akkori polgármesterrel.

Nyilvánvaló, hogy ekkora társadalmi nyomásnak a hivatalos szervek sem tudnak ellenállni, és ahogy azt az Átlátszó elsőként megírta, a kormány 600 millió forint uniós támogatást bocsátott a projekt rendelkezésére. Később kipereltük magát a pályázati anyagot is, amelyből kiderült, hogy az alapítvány utánpótlás-nevelés és vasút-üzemeltetés mellett időutazással is foglalkozik. A kiírás 2015. február 19-én jelent meg azzal, hogy február 13-ig (tehát hat nappal a megjelenés előtt) kell benyújtania a támogató nyilatkozat iránti kérelmet, amely nyilatkozatot a Nemzetgazdasági Minisztérium február 19-ig (tehát a felhívás megjelenésének napjáig) ki is állított.

Kipereltük és közzétesszük a felcsúti kisvasút uniós pályázatát | atlatszo.hu

Kipereltük és közzétesszük a felcsúti kisvasút uniós pályázatát

A következő vélhetően az lesz, hogy rádöbbenünk: a kisvasút a létsíkok közt is közlekedni tud. Felcsúton amúgy is a csodálatos dolgok történnek. Tó terem szigettel és szigetre vezető híddal ott, ahol eddig semmi sem volt. A csoda értékéből némileg levon, hogy ez is közel negyedmilliárd EU-s (és további 1,5 milliárd magyar állami) pénzből jött létre. De csak óvatosan a kritikával! Amennyiben ugyanis irányadónak tekintjük a miniszterelnök kisvasút ügyében elmondott szavait, melyek szerint ha támadják a vasutat, akkor meghosszabbítják Bicskéig, és ha tovább támadják, akkor Lovasberényig, úgy ezt a tóra alkalmazva előbb Velencei-tó nagyságúra, majd Balaton-méretűre növelik, és végül elnyeli fél Fejér vármegyét. Annak helyreállításához pedig igen sok uniós forrására lesz szükség.

Milliárdos tendereket nyerő cég építette a felcsúti szigetet uniós pénzből | atlatszo.hu

A felcsúti önkormányzat 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Utóbbit csónakázótóként és korcsolyapályaként akarják használni, a közepén pedig egy mesterséges szigetet hoztak létre. A fejlesztést főként árvízvédelmi célokkal indokolják, de bíznak benne, hogy további turistákat vonz majd a kisvasútra is.

Geotermikus fűtési rendszerből milliárdos betonplacc

Van, aki nem cifrázza. A sallangmentes pénzherdálás alfája és ómegája, ha nem iktatunk közbe semmilyen alibit, sem sétányt, sem játszókát, sem kisállat-fodrászatot, hanem egyszerűen elrakjuk, amit kiutalnak. Esetleg továbbutaljuk ismerőseinknek és üzletfeleinknek.

Nem tudni, hogy eleve ez járt-e a fejében az élelmes másként vállalkozónak, amikor hat évvel ezelőtt meglátta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázati felhívását, amelyet hő- és távhőtermelő gazdasági társaságok részére írt ki „a korszerű, megújuló energiaforrás bázisú hőtermelő rendszerek megvalósítása érdekében”. Mindenesetre jó ötletnek tűnt, hogy a nagy, globális energiatermelési és -ellátási átalakítás elérje Bács-Kiskun megyét, annak is Zsana községét. Ehhez csak egy projektcéget kellett létrehozni, lehetőleg állami partnerrel mint konzorciumvezetővel, majd a megpályázható 20 milliótól 2,5 milliárdig terjedő összegből megcélozni az utóbbit.

Az ambiciózus terv azután el is nyerte a támogatást, és sikerült lehívni 1,2 milliárd forint előleget. Amit azután nemes egyszerűséggel elutaltak mindenki másnak, csak éppen a hőberendezés építéséből nem lett semmi. Zsana határában néhány négyzetméternyi lebetonozás árulkodik a nagyívű elképzelésekről, továbbá a tulajdonos letartóztatásba helyezése. Éppen az ilyen stiklik megakadályozására szolgálnának a különböző beépített garanciák, például önerő bemutatása, ami rendelkezésre is állt. Egyetlen napig. A vállalkozó meg tudott nyerni egy hitelintézetet, amely egy nap erejéig rendelkezésre bocsátott 2,5 milliárd forintról kimutatást és egy társügyvezetőt, melyeket az előleg megérkezésekor vissza is vont, és elrakott még további 76 millió forintot. Betonoztak már ennél olcsóbban is.

Így tűnt el egymilliárd forint egy uniós finanszírozású geotermikus projektben | atlatszo.hu

Az NFM 2017-ben odaítélte az igényelt 2,5 milliárd forintos támogatást az NFP Nkft. és a Zsana Geoterm Kft. konzorciumának. A megítélt összegből 2 milliárd 225 millió forint uniós forrás, a fennmaradó 275 millió forint hazai forrás volt. Az NFM KEHOP Irányító Hatósága 2017 novemberében szerződött az NFP Nkft.-vel, a projekt azonosítója KEHOP-5.3.2-17-2017-00008 lett.

Munkahely nélküli munkahelyteremtés

2011 májusában uniós pénzből megvalósuló programról szóló keretmegállapodást írt alá Farkas Flórián országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A cél az volt, hogy egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozása révén közel 2800 roma részesüljön képzésben, és jusson munkához.

A „Híd a munka világába” hangzatos nevet viselő programra eredetileg 5 milliárdot szánt a kormány, ám különféle botrányok miatt az évtized közepére felére csökkentették a támogatást, egy év múlva pedig az egész programot megszüntették, és az illetékes minisztérium visszakérte az addig kifizetett pénz nagy részét. A „különféle botrányok” praktikusan azt jelenti, hogy a létrejött szövetkezet nem végzett érdemi tevékenységet, nem jutottak álláshoz munkanélküli romák, vásároltak viszont a pénzből irodaházat, irodabútorokat, és béreltek használt gépkocsikat félévre darabonként hárommillióért.

Az ügyben először az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kezdett vizsgálódni, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd a NAV, majd a Fővárosi Főügyészség. A kormány azonban egy hirtelen döntéssel odaadta az ORÖ-nek azt az összeget, amelyet annak vissza kell térítenie. Előbb az OLAF számára vált egyértelművé, hogy nem tud mit kezdeni a helyzettel, majd a minisztérium nem forszírozta tovább a történteket, majd a NAV hagyta abba a nyomozást, végül tavaly az ügyészség is. Farkas Flórián még korábban lemondott az ORÖ-elnökségről, nem sokkal az EMMI-vizsgálat után a szövetkezetet is fölszámolták, majd Farkas parlamenti mandátuma is megszűnt tavaly. Nincs itt semmi látnivaló. Az amúgy tényleg nincs.

OLAF-jelzések: 4 éve nem találja a NAV a „Híd a munka világába” projekt lenyúlásának felelőseit | atlatszo.hu

OLAF-jelzések: 4 éve nem találja a NAV a „Híd a munka világába” projekt lenyúlásának felelőseit

Kutya és fitnesz nélküli kutyafitnesz

„Kutyák rehabilitációját segítő és az életminőségük javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztésre” nyújtott be pályázatot a Gyrotech nevű cég még 2008-ban, ami extra jóléti államokban lehet, hogy a kitüntetett célok közé tartozik, de Magyarországon alighanem a „haggyukmá” kategóriába sorolandó. Ennek ellenére a vállalkozás elnyert az általa 250 milliósra taksált beruházáshoz 110 milliós vissza nem térítendő támogatást, amelyből előlegként 45 milliót meg is kapott.

Az önmagában is abszurd történetben az újabb csavar, hogy természetesen senkinek esze ágában sem volt kutyarehabilitációt segíteni meg életminőséget javítani. Eleve egy romos ingatlan és egyre halmozódó adótartozásból az önerő nehezen termelhető ki. Itt is az OLAF jelzett először, majd a Fővárosi Főügyészség is nyomozásba kezdett. AZ ügyészség végül különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Ennek büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Ítélet 2018-ban született a Fővárosi Törvényszék mindegyik vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettének kísérletében és hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Egy vádlottat 1 év 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 3 további vádlottat pedig 150 ezer forinttól másfél millió forintig terjedő pénzbüntetésre ítélt.

OLAF-jelzések: felfüggesztett börtönt kapott a kamu kutyafitneszgép-ügy fővádlottja | atlatszo.hu

OLAF-jelzések: felfüggesztett börtönt kapott a kamu kutyafitneszgép-ügy fővádlottja

Energiatermelés minden nélkül

• Tudsz repülni?
• Ne viccelj már.
• És ha megfizetem?

Valószínűleg a fenti forgatókönyv válhatott valóra – legalábbis papíron –, amikor a szépreményű és addig a kohóiparban ténykedő Halna-Duna Kft., a technikai és tudományos korlátokat áttörő magyar örökmozgó ötletét a Nemzetgazdasági Minisztérium a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretéből 410 millió uniós pénzzel támogatásra tartotta érdemesnek. Semmiből valami. Ez már valami.

Bár közben baj történhetett, mert a projekt sikeres lezárásáról beszámoló cég nagyjából csak a felét kapta meg a beígért összegnek, de a minisztériumnak erről sem akaródzott bővebb tájékoztatást adni. Ami annyiban érthető, hogy valóban kellemetlen lehet, ha egy olyan pályázat megy át csont nélkül az illetékeseken, és tartják méltónak több százmillió forintra, amelyik az „Állandó mágnesek között ébredő erők munkavégzését felhasználó mágnes motor kutatása és kifejlesztése” címet viseli.

Pedig nem csupán a magyar közvélemény és az unió szervei, de a nemzetközi tudományos élet kíváncsiságát is fölkelthette a találmány. Csakhogy a projekt sajnálatosan eltűnt a minisztériumi honlapról, és közadatigényléssel sem lehetett érdemi információt kihúzni, míg a cég is csak egy hagyományos eszközpark-megújításról számolt be. A mágnesmotoros hazai energiatermelés úttörő kísérletének nyoma veszett. Valamiből semmi.

Ingyenenergia-gép fejlesztését támogatta 490 millió uniós forinttal a Nemzetgazdasági Minisztérium | atlatszo.hu

Ingyenenergia-gép fejlesztését támogatta 490 millió uniós forinttal a Nemzetgazdasági Minisztérium

Hatmilliárdos mellébeszélés eredmény nélkül

„Értékteremtést közvetlenül támogató vertikális főfolyamat”. „Multidimenzionális audit”. „Innovatív eszközök a munkaszervezetek folyamatos fejlesztésének érdekében”. „Közvetlen pályázatok keretében megvalósuló projektek főfolyamata”. „Mobil alkalmazásokra kifejlesztett intelligens és integrált megoldások”.

Ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel sikerült a DFT-cégcsoportnak a 2010-es években mintegy 6 milliárdot összepályáznia. Az nem teljesen világos, hogy pontosan mit is csinált belőle. Annak idején az Átlátszó munkatársa arra jutott, hogy egy sajátos pénzleszívási tolvajnyelvvel van dolgunk, amely azt hivatott eltakarni, hogy kimondják: minek nekünk fizetni bármiért, ha fizethet helyettünk más? Avagy a belső prezentációjuk megfogalmazásában a cél: „meglevő cégeink által a lehető legtöbb pályázati forrás lehívása”. Ez legalább egyértelmű. A többivel kapcsolatban erős a gyanú, hogy egy forrásemésztő bullshit-generátorral van dolgunk.

A DFT körüli cégháló milliárdos bevételei: pénzáramoltatás bullshitgenerátorral | atlatszo.hu

A kormány pályázati honlapjának adatai szerint ugyanakkor a kedvezményezett 2015. augusztus 28-án leadta a projektzáró jelentést, amit el is fogadtak, ennek alapján pedig tavaly januárig összesen 134 millió forintot ki is fizettek. Némi fogódzót jelent, hogy a projektvégrehajtás helyszíneként Mezőszilas van megadva – Mezőszilason, a Tábor utca 7. alatt az éppen 2015.

Kilátó-nagyhatalom kétséges kilátásokkal

Végezetül több tereptárgyat vontunk egy kategória alá, mivel méltánytalan volna, ha a kilátóépítés szerelmeseinek ereje szétforgácsolódna a csomó remekbe szabott műalkotás között. Uniós tagságunk közel húsz évében ugyanis valóságos kilátóépítési láz harapózott el az országban – talán nem függetlenül uniós tagságunktól. Mivel ezeket egytől egyig Brüsszel finanszírozta.

A műfajért lelkesedőknek nehéz eldönteniük, hogy melyik épületért rajongjanak jobban. Ott van a hat (6) lakosú Nagygécen megvalósult Bayer Zsolt-i álom, a közel 600 milliót fölemésztő helyi emlékpark Makovecz tervezte kilátójával. Tyukod község nem kevesebb mint 11 kilátója, amelyek közül azóta már van, amit elbontottak, van, ami csak úgy eltűnt, de legalább az egész több mint 200 millióba került. A szintén uniós forrásból létesült mályinkai kilátó, amely négy évet sem bírt ki, vagy a pannon-hun-határon 300 millióból fölhúzott verőcei ketreckilátó, amelyet máris megbontott a szél. Azonban minden magyar kilátók prototípusa föltehetően a bodrogkeresztúri, amely mindösszesen negyven centi magas – centinként egymillió forint Uniótól származó pénzből.

Kihagytunk valamit? Az idő szűkös, a terjedelem korlátos, a hülyeség végtelen, így elképzelhető, hogy az olvasó kedvenc uniós projektjét pont nem tartalmazza összeállításunk. Ne hagyd annyiban! Írd meg kommentben, vagy az [email protected]-ra! A végleges lista ismeretében olvasóinkkal közösen eldöntjük, hogy melyik Magyarország legértelmetlenebb uniós beruházása.

Hont András