Lombkorona-gate: Bocsánatkérést követel és sajtóperrel fenyegeti az Átlátszót a nyírmártonfalvai polgármester

Megkereséseinket ignorálta, de cikkünk megjelenése után jogi képviselője útján helyreigazítási kérelmet küldött Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester az Átlátszónak. Ebben azt írja, hogy egy forintot sem kapott még meg a 60 millió forintos uniós támogatásból, emellett nem kapott félmilliárd forintot vagy ahhoz közelítő összeget erdőtelepítési támogatásként 2022-ben, és hogy a lombkorona sétány nem 50, hanem 80 méter hosszú. Mivel az Átlátszó a kifogásolt adatokat állami nyilvántartásokból idézte, a polgármester pedig cikkünk megjelenése előtt nem reagált az ezekkel kapcsolatos megkereséseinkre, a helyreigazítási kérelemnek nem áll módunkban eleget tenni. 

Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere nem örül a hirtelen jött népszerűségnek, ami azután következett, hogy az Átlátszó, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel közösen beszámolt az uniós pénzből épült lombkorona sétányáról. A beruházásnak része volt egy erdei pihenő építése is. A közbeszerzési értesítő szerint 2022 decemberében befejeződött a kivitelezés, ahol az is olvasható, hogy „Az ellenszolgáltatás megfizetése a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága VP4-8.5.2-17 kódszámú Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése című pályázatból történik.”

A projekt a polgármester saját ingatlanán valósult meg, a 60 milliós támogatást magánemberként nyerte el, a legnagyobb furcsaság mégis az, hogy az építkezés közben tarra vágták az erdőt, így a lombkorona sétány most egy pusztaság közepén ékeskedik.

Tarra vágták az erdőt az uniós támogatásból épült lombkorona sétány építése közben | atlatszo.hu

Ahhoz, hogy megtaláljuk az uniós pénzek felesleges elköltésének eme újabb remekművét, Debrecentől körülbelül még 30 kilométert autózunk keletre. Nyírmártonfalván, egy kétezer fős település külterületén valósult meg a lombkorona sétány, szántóföldek, elhagyott tanyák, felhagyott állattelepek szomszédságában. Ott tartózkodásunk során csak egy kutyával találkozunk, aki az útról nézte a messziről jött érdeklődőket.

A múlt héten megérkezett lapunkhoz a Facebookon már belengetett helyreigazítási kérelem. Pedig a cikkünk megírása előtt mindent megtettünk, hogy megszólaltassuk Filemont. Kerestük e-mailben, amire nem reagált. Szerettük volna, ha a videónkban szerepel, de arra sem vállalkozott. Kerestük a polgármesteri hivatalban és a közel 50 millió forintnyi uniós pénzzel támogatott vendégházánál is, de hiába.

Cikkünk megjelenése után viszont a következőket szeretné helyreigazíttatni:

• mivel még nem folyósították a lombkorona sétányra megítélt támogatást, így szerinte nem igaz, hogy uniós pénzből építette azt;
• állítása szerint az uniós pályázati honlapon szereplő közel félmilliárdos erdősítési támogatása sem stimmel;
• kifogásolja, hogy azt írtuk a közbeszerzési értesítő alapján, hogy az eredeti tervek szerint a sétányt 50 méter hosszúra tervezték, az állítása szerint 80 méter hosszú a bizarr létesítmény.

Az Átlátszó kitart amellett, hogy amikor arról számoltunk be, hogy a polgármester uniós támogatást kapott a lombkorona sétányra, akkor a valóságnak megfelelően tájékoztattuk az olvasóinkat, és ezt a bíróságon is bizonyítani tudjuk. Ugyanis az a valóság, hogy Filemon uniós pénzre pályázott, azt elnyerte, és ezért építette meg a lombkorona sétányt; az, hogy ezt a pénzt kifizették-e már vagy később fogják, teljesen lényegtelen. Mint ahogy az is, hogy elő-, utó-, vagy részfinanszírozott az uniós projekt.

Filemon érvelése lényegében arra épül, hogy csak azután írhatnánk le, hogy a lombkorona sétányra uniós forrást kapott, miután az uniós támogatást kézhez vette, azt már átutalták a számlájára.

Az utófinanszírozás az uniós projektek során felmerülő költségek utólagos támogatási formája. Utófinanszírozás esetén a fizikai és a pénzügyi teljesülés igazolását követően a benyújtott kifizetési igénylés és annak elfogadása alapján utalással folyósítják a támogatást. Tehát ha minden rendben megy, akkor a támogatásra megítélt összeget teljes egészében megkapja, a polgármester nyilván ennek tudatában építette a lombkorona sétányt.

Filemon Mihály az Átlátszónak nem nyilatkozott,  más felületeken viszont cinikus magyarázkodásba kezdett. A Cívishírnek ezt mondta:

„Hogy az az erdő pontosan most ért a véghasználathoz, az egy dolog, hiszen a most letermelt erdő helyén új erdő lesz. Még 2017-ben adtam be a pályázatomat az erdei sétány létrehozásának támogatására. Ha akkor megépül az erdei sétány, még évekig lehetett volna élvezni a magasból a lombkorona látványát. A támogatást azonban csak 2021-ben kaptam meg, és ha az építőipari árakat összevetjük, akkor a 2017-esek köszönőviszonyban sincsenek a 2021-22-esekkel. Nem nyerészkedünk, ebbe pénzt raktunk. A kapott állami támogatást saját forrásból kellett kiegészíteni úgy, hogy a pályázat utófinanszírozású.”

„Akkor erdő is volt, amikor a pályázatot kiírták, de még egyszer mondom, nem feltétele a beruházásnak, nincs előírva, hogy milyen magas legyen az erdő” – folytatta a magyarázkodást az ATV Híradójának Nyírmártonfalva polgármestere:

„A pályázatot beadtuk 2017 végén, 2018 elején, és sajnos az elbírálása négy évbe került. Addig az erdő növekedett, és amikor megkaptuk a támogatói okiratot, akkor elkezdtük a beruházást megvalósítani, közben az erdő már négy évvel idősebb lett, és valamiből finanszírozni kellett a beruházást, ezért mivel az erdő vágásérett volt, letermeltük és beforgattuk a pénzt ebbe a beruházásba.”

Ha Filemon nyilatkozatai után megnézzük a pályázati kiírást, ott azt találjuk, hogy a támogatást igénylő a közjóléti berendezéseket a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig köteles fenntartani. A támogatás mértéke az összköltség 80 százaléka lehet. A támogatások online adatbázisa szerint a projekt összköltsége 80 millió forint volt, amiből a megítélt támogatás 64 millió forint.

Maximum pont járt azért, mert közjóléti erdővel pályázik valaki, mint ahogy Filemon tette. Kritérium az erdő magasságára valóban nincs: „A projekt kizárólag akkor támogatható, ha az az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén, vagy az Evt. 13. § (1) bekezdés a)–d), f), g) , h) i) pontja szerinti erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen valósul meg” – olvasható a kiírásban.

Az Erdőtérkép szerint Filemon erdeje, amellett, hogy közjóléti, a besorolása szerint vágásos. Kérdés, mennyire jó ötlet egy olyan erdőbe lombkorona sétányt elhelyezni, amit tarra vágnak a kötelező fenntartási időn belül.

A pályázat az erdő kötelező magasságát centiben ugyan nem írja elő, azonban a támogatási kategória címszó alatt a következőt szerepelteti: „erdei ökoszisztémák ellenálló képessége és környezeti értéke növelését célzó beruházáshoz nyújtott támogatás” – márpedig erdő, az nem maradt a polgármester telkén.

 

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője és Hadházy Ákos független országgyúlési képviselő bejelentették, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordulnak a lombkorona sétány ügyében.

A három lombkorona sétány-építő Brüsszelbe ment, majd törölték a közös szelfit

Ahogyan arról már korábbi cikkünkben is beszámoltunk, két másik fideszes politikus is épített lombkorona sétányt a környéken. A térség országgyűlési képviselője, Tasó László, és a megyei önkormányzat fideszes alelnöke, Tasi Sándor is uniós támogatást igényeltek a projekjeikre. Feltehetően Tasó László figyelmét sem kerülte el a látogatásunk, mert sietve közzétett egy 39 másodperces imázsvideót az elkészült lombkorona sétányáról.

Nagy vihart kavart cikkünk megjelenése után sorosozásba és brüsszelezésbe kezdett az uniós pályázatot nyert politikus a közösségi oldalán:

„Fentiek miatt H. Ákos nevű viselkedéséből bomlott elméjű ember benyomását keltő országgyűlési képviselő ellen, a személyemet ért rágalmazó és lejárató akciója, valamint a kampányszerűen és mesterségesen gerjesztett álprofilokon, a Soros birodalom megyei és országos civil hálózatai által üzemeltetett portálokon generált támadás miatt, büntető feljelentést tehetnék. A bírói gyakorlat általam is tapasztalt kimenete azonban a képviselőket rágalmazó egyértelműen bizonyítható hamis állítások ellenére is az, hogy közszereplőként mindezt tűrni kell. Ezért ezt a jelentős ügyvédi költséget, inkább a kirándulóhely erdei virágokkal és bokrokkal történő szépítésére fordítom.”

A hab a tortán viszont kétségtelenül az a fordulat, hogy miután kirobbant a botrány, Tasó László maga mellé vette Tasit és Filemont, és elvitte őket Brüsszelbe, hogy ott szelfizzen velük, és a kép mellé írja, hogy „Még néhány nap és jönnek az uniós források (is)…”

A posztot kiszúrta Hadházy Ákos, ami után már Tasó is kellemetlenül érezhette magát, és letörölte a képet. A csoportképeket azonban nem törölte, ezeken Filemonék is láthatóak.

Mindeközben Nyírmártonfalvának közvilágításra sincs elég pénze

2022 óta az ukrajnai háborúra való tekintettel – veszélyhelyzeti intézkedésként – a kormány az önkormányzati képviselő-testületekre bízza, hogy milyen időtartamban, illetve mértékben működtetik a közvilágítást. Mivel a Filemon Mihály vezette település finoman szólva sincs jó anyagi helyzetben, ezért a márciusi testületi ülésen azt vitatták meg, hogy a többszörösére drágult villanyszámlán úgy spórolnának, hogy éjszaka lekapcsolnák a közvilágítást.

Az előterjesztést a polgármester nyújtotta be, a döntéshozást a következő ülésre halasztották. A döntéstől függetlenül mindez jól szemlélteti a település szűkös anyagi helyzetét.

A testületi ülésről készült jegyzőkönyvben az olvasható, ha a négy óra kikapcsolási időt a testület megszavazza, azzal 5 millió forintot takarít meg az önkormányzat egy év alatt. A falu szélén megvalósult lombok nélküli lombkorona sétányra kapott 60 milliós uniós támogatás árából 12 évig lehetne világítani Nyírmártonfalván.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Filemon Mihály polgármester Facebook profilképe, és az Átlátszó felvétele a lombkorona sétányról.