Sorozatos tüntetések, elbocsátások, egyre súlyosbodó tanárhiány – Így alakult a közoktatás helyzete az elmúlt évben

Az idei évben a magyar oktatási rendszer állapota és főként annak problémái hangsúlyos szerephez jutottak a közbeszédben. Egymást érték a pedagógusok melletti szolidaritási akciók, az oktatási rendszer javítását sürgető, sokszor a fiatalok által szervezett demonstrációk. Ezzel egy időben egyre durvább retorziókkal, tankerületek által küldött fenyegető levelekkel, sok esetben pedig kirúgással kellett szembenéznie a polgári engedetlenségben résztvevő tanároknak. Továbbra sem oldódott meg ugyanakkor a legégetőbb probléma, a pedagógusok bérrendezése, fizetésük uniós viszonylatban kirívóan alacsony. Ha hinni lehet a kormánykommunikációnak, hamarosan változások jöhetnek.

A közoktatás helyzete régóta téma már a közbeszédben, az oktatási rendszer javítását és a pedagógusok azonnali béremelését sürgető hangok ugyanakkor idén felerősödtek. Januárban – 2016 óta először – a kormánnyal folytatott eredménytelen tárgyalások miatt kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett a két nagy érdekvédelmi szervezet. Ezt a Fővárosi Ítélőtábla utólag jogellenesnek ítélte, egy nappal később pedig a kormány rendeletbe foglalta, hogyan sztrájkolhatnak a pedagógusok, ami sokak szerint gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítette a tanárok tiltakozását, így sokan a polgári engedetlenség mellett döntöttek.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A tiltakozások új erőre kaptak a tanévkezdéssel, azóta egymást érik a demonstrációk. Az Átlátszó is figyelemmel követte a nagyobb eseményeket, rendszeresen készítettünk videóriportot a tüntetésekről.

Szeptember elején tanévnyitó tüntetéssel kezdték az évet a diákok, október 4-én a kirúgott Kölcseys tanárokért tüntettek az iskola előtt, a pedagógusok világnapján szintén több tízezer ember foglalta el a Margit hidat és a Kossuth teret. Október 14-én a Belügyminisztérium elé vonult a tömeg, ahol elégették a pedagógusoknak küldött fenyegető tankerületi leveleket, és megdobálták Pintér Sándor papírfiguráját. Egy héttel később, október 23-án a Kálvin térről a Műegyetem rakpartra mentek a tüntetők, ahol a felszólaló szakszervezetek bejelentették: szolidárisak a tanárokkal, és akciószövetséget kötnek.

Tüntetők november 18-án. Fotó: Balogh Dénes

November 18-ára a fiatalokból álló Egységes Diákfront szervezett vonulást a Március 15. térről a Clark Ádám térre. Fontos momentum, hogy a korábbiaktól eltérően ez a tüntetés már nem kizárólag az oktatási rendszer javításáért, a pedagógusok melletti szolidaritás kifejezéséért szerveződött, a tüntetők a köztévé felé is megfogalmazták követeléseiket. Levélben szólították fel az MTVA-t, hogy a diákok álláspontja is kerüljön bemutatásra az elmúlt időszak kiállásainak okaival kapcsolatban. Az idei utolsó, december 9-i fáklyás vonulás során pedig már a köztévé épülete elé érkezett meg a tömeg.

A pedagógusok melletti kiállások az alábbi, folyamatosan frissülő interaktív térképen követhetőek:

Tanári kiállások az oktatási rendszer javításáért

Az oktatási rendszer javításának ügye mellett több oktatási intézmény pedagógusai álltak és állnak ki ezekben a napokban országszerte. Ezen a térképen lelkes támogató szülők gyűjtésének segítségével bemutatjuk azokat a szolidarító intézményeket, amelyek nyilatkozatot tettek közzé a Facebookon, honlapjukon vagy a sajtóban. Az egeret a pötty fölé húzva megjelenik az intézmény neve, a szolidarító pedagógusok száma és a kiállás dátuma.

A tüntetések apropójával, a közoktatás helyzetével podcast adásunkban is foglalkoztunk, amelyben Törley Katalint, a Tanítanék Mozgalom alapítóját, és Radó Péter oktatáskutatót kérdeztük.

Fenyegető levelek, elbocsátások

A tüntetésekkel párhuzamosan a retorziók is egyre súlyosabbak: szeptember elején a tankerületek levélben fenyegették meg a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat, azt írták, a tanárok jogosulatlanul maradtak távol a munkától, és ez „alapot ad a munkáltatói rendkívüli felmentésre.” Októberben a Belső-Pesti Tankerülethez tartozó iskolák több mint 40 tanára kapott figyelmeztető levelet, amelyet követően több mint ezerfős tüntetés szerveződött a tankerületi központ épülete elé, az érintett pedagógusok pedig átadták válaszlevelüket a fenntartónak.

Ősszel aztán elkezdődtek a kirúgások is: a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét szeptember elején mentették fel pozíciójából, mert részt vett a polgári engedetlenségben. Szeptember 30-án a Belső-Pesti Tankerületi Központ rendkívüli felmondással több tanárnak is megszüntette a munkaviszonyát a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. November 30-án újabb 8 tanárt bocsátottak el három fővárosi iskolából. A 444 cikkben mutatta be nemrég az eddig kirúgott pedagógusokat.

Tüntetők a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt október 3-án. Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes

Nincs elég tanár, akik vannak, azok is alulfizetettek

A tiltakozók követelései között a sztrájkjog visszaállítása mellett az azonnali béremelés, a munkaterhek csökkentése, a szakmai szabadság visszaállítása is szerepel. A legégetőbb probléma kétségkívül a pedagógusok alacsony fizetése, amivel már tavaly részletesen foglalkoztunk az Átlátszón. Akkori cikkünkben megnéztük, hogy a bérek európai összevetésben is aggasztóan alacsonyak, különösen, ha a diplomás átlagbérhez hasonlítjuk őket.

Nem sok helyen alacsonyabbak a fizetések a közoktatásban, mint nálunk, nem csoda, hogy egyre kevesebb a tanár | atlatszo.hu

Régóta ismert probléma, hogy hazánkban a tanári fizetések nem túl magasak, ez a felsőoktatásban is ugyanígy van. De nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek: mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt.

A fizetésekkel a legfőbb probléma, hogy 2015 óta nem a mindenkori minimálbér összegéből (mint például a közalkalmazottak esetében), hanem a 2014-es minimálbérből (ami bruttó 101 500 forint) számítják. Ez most, hét évvel később is így van, annak ellenére, hogy a minimálbér az elmúlt években majdnem duplájára emelkedett, 2022-ben elérte a bruttó 200 ezer forintot, jövőre pedig nem kizárt a 15 százalékos emelés sem.

Ezt azonban nem követi a tanárok bére: idén változatlan alapbérek mellett mindössze annyi előrelépés történt, hogy a 2020-ban bevezetett ágazati szakmai pótlék 10-ről 20 százalékra növekedett.

Egy pályakezdő tanár így idén bruttó 312 ezer forintot (nettó 207 ezer) kap, a maximum pedig bruttó 596 000 forint (nettó 396 ezer), ami a legalább 42 éve dolgozó mesterpedagógust illet meg.

Azonban ez még így is jelentősen elmarad attól az összegtől, amit akkor kapnának, ha a mindenkori minimálbér lenne a vetítési alap.

Az alacsony bér ugyanakkor csupán az érem egyik oldala: rengeteg olyan pluszfeladat van, amelyek a pedagógusokra, diákokra, szülőkre hárulnak, mert az iskolának, illetve a fenntartónak nincs rá pénze vagy kapacitása, és általánosságban is problémát jelent a forráshiány, ami az iskolások eredményein is megmutatkozik.

Az iskolások eredményein is látszik, hogy mennyire alulfinanszírozott a magyar oktatás | atlatszo.hu

Az Európai Unión belül Magyarország 2019-ben GDP arányosan a negyedik legkisebb mennyiségű pénzt fordította a közoktatásra, vagyis az általános és középiskolák finanszírozására. 2015 és 2016 között látható egy nagyobb kiugrás (2,5 százalékról 3 százalékra), azonban azóta ismét jóval az átlag alatt teljesítünk, azaz a 2010-es évek eleje óta az oktatás ügyére szánt összeg mértéke nem változott.

Emellett tanári oldalról az óriási munkaterheket, valamint a központosított tankönyvpiacot is sokan említik a problémák között, a könyvekben szereplő, burkolt, vagy kevésbé burkolt kormánypropaganda miatt, de sokszor módszertanilag is hibásak a kiadványok.

Mindennek a következményeit a diákok a saját bőrükön is érezhetik, a tanárhiány ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint idén tizenhatezer pedagógus hiányzott a rendszerből. Augusztus végén mi is megnéztük a Közszolgálati Állásportálon, hogy hány pedagógust kerestek országosan, összesen közel 800 hirdetést találtunk.

Október végi videóriportunkban vidéki és fővárosi tanárokat is megszólaltattunk, az általuk elmondottakból pedig kirajzolódott, hogy sok iskolában egyszerűen nincs elég pedagógus, aki tanítsa a gyerekeket. A hiányzó tanárok helyettesítését gyakran csak képesítés nélküli, vagy más szakos tanárral lehet megoldani, bár az idei évtől a kormány a nyugdíjasoknak is lehetőséget biztosít arra, hogy egyszerűbben visszatérhessenek dolgozni. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy a jelenleg még dolgozó oktatók is egyre reménytelenebbnek látják a helyzetet, sokan gondolkoznak a pályaelhagyáson.

„Az lenne a legjobb, ha az egész rendszer összeomlana” – A közoktatás minden szereplőjére súlyos terheket ró a tanárhiány | atlatszo.hu

Augusztus végén a Közszolgálati Állásportálon összesen 780 pedagógust kerestek országosan. A hirdetések kétharmada tanári állásra vonatkozott, és a legtöbb helyre matektanárt szerettek volna felvenni. Tantárgyak és települések szerint is ábrákra tettük az álláshirdetéseket, amik arról árulkodnak, hogy több állami iskolában még a tanévkezdés előtti napokban is kerestek pedagógusokat – vagy elfelejtették levenni a hirdetést.

De nemcsak a közoktatásban dolgozó pedagógusok hiányoznak:  óvodapedagógusokból, logopédusokból sincs elég, a helyzet pedig egyelőre nem látszik megoldódni.

Leginkább a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból van hiány. A kép illusztráció, forrás: pexels.com

A kormány szerint Brüsszelen múlik a pedagógus-béremelés

A kormány eredetileg csak 10 százalékos béremelést ígért a tanároknak, októberben azonban kiderült, hogy ennél magasabb emelés jön: jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-re közel 30 százalékkal emelik majd a pedagógus béreket, így 2028 helyett már 2026-ban elérhetik a magyar pedagógusbérek a hazai diplomás-átlagbér nyolcvan százalékát.

A Belügyminisztérium december elsején, több hónappal a tanévkezdés és a tiltakozások után, egy nappal az elbocsátások újabb hullámát követően úgy döntött, hogy kikéri a szülők véleményét a közoktatás helyzetéről egy anonim kérdőívben. Az általános és középiskolában használt, több tízmilliárd forintba kerülő KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött kérdőív többek között a pedagógustüntetésekről is kérdezte az érintetteket, a Szülői Hang szerint ugyanakkor mindezt erősen manipulatív módon tette.

A tízmilliárdokba kerülő, nemrég feltört KRÉTA rendszerben kérdezi a kormány a szülőket a közoktatás helyzetéről

„A köznevelés helyzetének felülvizsgálata hónapok óta tart. A Belügyminisztérium elkötelezett, hogy javítsa az oktatás minőségét és gyermekeink meg tudjanak felelni a jövő kihívásainak. Ehhez szeretnénk megismerni az érintettek véleményét.” Ez az üzenet fogadta december elsején, csütörtökön az általános és középiskolákban használt Kréta rendszerben a szülőket.

Szopkó Zita

Címlapkép: Tüntetők október 23-án. Fotó: Balogh Dénes