2015-höz képest 42%-kal drágult az élelmiszer Magyarországon az Eurostat szerint, miközben a forint 2019 óta 18%-kal gyengült. Az infláció és az árfolyam közötti összefüggésről Becsey Zsolt, az Orbán kormány korábbi államtitkára beszélt az Átlátszónak. Szerinte a kormány döntései is jelentős hatással vannak az inflációra.
A 8,6%-os magyar inflációs mutató az Eurostat adatai alapján az uniós középmezőnyben helyezkedik el – írta Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-bejegyzésében még április 22-én. A posztban szereplő táblázatból az olvasható ki, hogy az Európai Unióban az infláció márciusban átlagosan 7,8%-os volt.
A pénzromlás mértéke a közép-kelet-európai térségben jóval magasabb az átlagnál, például Romániában és Szlovákiában 9,6, Lengyelországban 10,2, Csehországban pedig 11,9% – szemlézte a bejegyzést az origo.hu.
A pestisracok.hu május 11-i cikke pedig már arról ír, hogy „Németországban áprilisban a fogyasztói árak 7,4 százalékkal emelkedtek éves szinten, ami negyven éve a legmagasabb inflációnak számít; márciusban 7,3 százalékos növekedést jegyeztek fel”. A KESMA-mag Magyar Nemzet pedig a spanyol üzemanyagárakon szörnyülködik – miközben a hatósági ár nyugaton egyelőre ismeretlen.
A Varga Mihály által megosztott ábra
A kormánymédia közös pontja, hogy az euró/forint árfolyamról ebben az összefüggésben nem beszélnek. Pedig ennek is hatása van az inflációra – ezt már Becsey Zsolt, az Orbán kormány egykori politikusa mondta az Átlátszónak.
Becsey 2004-ben és 2009-ben európai képviselő, 2010–2011 között a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára volt, 2011–2012 között a Miniszterelnökség külgazdaságért és a kiemelt külföldi nagyberuházások – ezen belül kiemelten az Audi projekt – koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízottjaként dolgozott, majd 2013–2014 között a Külügyminisztérium, külgazdasági koordinátora, 2016-ig pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára volt.
Az elmúlt három évben a V4-ek valutái közül a forint értékelődött le a legjobban. A 2019-es adathoz viszonyítva az euró/forint árfolyam 18%-kal gyengébb, a csehek koronája közben 3%-kal erősebb, mint 2019-ben. A lengyel zlotyi 10%-ot vesztett az értékéből.
„Eddig nem is figyeltek az árfolyampolitika és az infláció kapcsolatára az emberek, szakértők sem különösebben, ameddig el nem szabadult maga az inflációs ráta. Az árfolyamgyengítés eddig is hatott az árfolyamra, mivel Magyarország nagyon nyitott gazdaság, GDP-arányosan 80% feletti az importhányad, így nyilvánvaló, hogy az árfolyam jelentősen hat az inflációra az importon keresztül. És onnantól fogva az árfolyampolitikának kulcskérdése van az infláció alakulásában. Mivel ez utóbbi eddig 3-4-5% volt, nem nagyon foglalkoztak vele” – magyarázta Becsey Zsolt.
Azt is mondta, érdemes megnézni a balti államokat, ahol most ugyan 15%-o az infláció, de ők abszolút piaci alapon mozogtak. „Ők nem értékelnek le pénzt – eurózóna tagként nem is tudnak –, ezért tavaly volt olyan hónap, január, február, hogy 0 meg, 0,1% körüli volt az infláció.”
Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára és Várhelyi Olivér nagykövet, Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének helyettes vezetője (j) az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiatanácsának luxembourgi ülésén 2015. június 11-én (forrás: MTI/Európai Tanács/Christos Dogas)
Azt mondja, hogy ezt most fogcsikorgatva tudomásul veszik, és remélik, hogy gyorsabban vissza is térnek a normál kerékvágásba. Például az ő esetükben az éves inflációs ráta jövőre már a mostani magas bázis miatt nem lesz ilyen magas. Nálunk meg akkor is jelentős lesz, ha folytatjuk a leértékelést valamint a kettős – ipari és lakossági – árképzést. A szolgáltatók ugyanis a lakossággal fizettetik meg a magasabb energia alapanyagárakat.
„Mi etatista (marxista) alapon nyúltunk bele az árképzésekbe.
A rászorulók külön kompenzálása helyett hatósági árazást vezettünk be (de csak a lakosságnál), ami a legszebb kádári időket idézi.
A lakossági rezsicsökkentés vagy a kisebb kocsik esetében az üzemanyag ára (gyakorlatilag mind a kettő), a lakosságra hat jótékonyan. Mivel lakossági inflációt mérünk – módszertanilag érthetően –, nem pedig mondjuk, az ipari szervezeteket vagy gazdálkodó szervezeteket érintő inflációt, ezért ez is mesterségesen kisebb. Ha az ember megnézi az európai inflációs jelentéseket, az látszik, hogy több mint a fele az inflációnak Nyugat-Európában olyan komponensekből jön össze, ami nálunk hatósági áras” – magyarázza.
Az Eurostat élelmiszerárakat követő adatsora épp erre az összefüggésre mutat rá. 2015 óta Magyarországon drágult a legjobban az élelmiszer.
Ha V4-ekre szűkítjük az adatokat (és a kormánypárti sajtó kedvéért rakjuk mellé Németországot), akkor így nézünk ki a listán.
„Nálunk a rezsicsökkentés révén az energiaárak lényegében mesterségesen ki vannak véve a lakossági inflációból, ami Nyugaton több mint a fele az inflációnak. Tehát a 7,5-ből most márciusban 4,4 volt az, ami nálunk hatósági áras.
Nálunk nincs ingyenebéd – erről sokan elfelejtkeznek – olyan értelemben, hogy a szolgáltató valahol behajtja a hatósági ár miatti veszteségét.
A MOL elképesztő extraprofitot ért el – főleg az olcsó Ural típusú olaj miatt –, az első negyedéves üzemi eredménye majdnem egymilliárd dollár volt. Ebből egyébként a hírek szerint 500 millió lenne, amivel a diverzifikált százhalombattai finomítást meg tudná csinálni. Emellett az Adria kőolajvezeték a hetvenes évek végétől létezik, bár a hírek szerint bővíteni kell.
Vagyis ez nem annyira egyszeri pénzráfordítási kérdés – a többi térségbeli ország is megoldja valahogy –, hanem szerintem sokkal komolyabb. Nyilván próbál a kormány ebből tárgyalási potenciált kiépíteni, a befagyasztott nagy uniós pénzekért itt is pályára lép. Aki már valaha volt diplomata, tudja, hogy mivel próbálkozik Orbán Viktor, jól is csinálja – feltéve, ha ezt a többiek elfogadják.”
„2000 óta megnéztem a KSH-nak a negyedéves GDP meg azokhoz kötődő hiányadatait, azóta nem volt olyan, hogy bármelyik negyedévben ne lett volna hiány a magyar államháztartásban.
Ugyanakkor nem volt olyan két egymást követő negyedév, hogy 10 százalék fölötti hiány lett volna a magyar költségvetésben. Na, most van.
Ahogy elnéztem a hiányt, március végére ez 14-15% körül alakult a tavalyi utolsó negyedéves 11,9% után. Például 600 milliárdos SZJA-t visszaadtak. Na, most ez a hiány társadalmi szinten bontja meg a kereslet-kínálat viszonyt. Ez a pénz keresi a helyét.
Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a legfrissebb GDP-adatokról a minisztériumban 2022. február 15-én (forrás: MTI/Soós Lajos)
Gondoljunk bele, hogy főleg ha a nem nagy keresetű polgárokat érinti, az a hiány a fogyasztási oldalon bukkan fel. Plusz keresletként jelent meg az a 600 milliárdos SZJA-visszatérítés, a teljes 13.havi nyugdíj és a többi éveleji juttatás. És ez az ingatlanpiactól kezdve mindenhol megjelenik, és hogyha nincs mellette egy plusz kínálat, ugyanakkor márpedig akkora növekedés ott ilyen gyorsan nincs, akkor
a kereslet és kínálat viszonya megbomlik, és inflációban csapódik le.
A koronavírus utáni visszapattanás miatt 5-6 százalékkal nő a GDP, de akkor nehéz látni, hogy mire fel gerjesztünk további keresletet. Nincs egy visszaesés, amit anticiklikusan tompítani kellene, az 2020-ban volt. Akkor csinálta mindenki, Ausztriától kezdve mindenki, mi is, aki tudta. De 2021-22-ben ez már közgazdaságilag nehezen magyarázható. Következésképp a világpiaci külső hatások mellett magunk is inflációt gerjesztünk” – vélte Becsey.
A folyamatos forint-leértékelés Becsey szerint két okkal magyarázható: az egyik versenyképességi kérdés. „Külső versenyképességi problémát látok. Arról van szó, hogy folyamatosan azért kell, hogy leértékeljük a forintot, mert a külkereskedelmi egyensúlyt és az általános külső egyensúlyt máshogy nem tudjuk tartani.
Valutaárfolyamok egy budapesti pénzváltó információs kijelzőjén 2022. március 7-én. Ezen a napon történelmi mélypontra került a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon (forrás: MTI/Balogh Zoltán)
A forint leértékelése drágítja az importot, és olcsóbbá teszi az exportot. Tehát mesterségesen belenyúlnak egy külkereskedelmi, versenyképességi helyzetbe, ha leértékelik. És itt ez zajlik.
Az államadósság magas, annak devizahányada azonnal növeli az adósságot forintban, a növekvő kamat miatt a kiadások is nőnek. A környéken senkinél nincs ilyen magas GDP arányos kamatköltség az adósság után, mint nálunk. Sajnos emögött az árfolyampolitika mögött az áll, hogy így tudják a folyó fizetési mérleget mesterségesen pluszban tartani.
Még egy nagyon nagy hozadéka van a leértékelésnek: így a munkaerő olcsó marad.
Erre szoktam mondani a diákoknak az előadáson, az a Déva vára-effektus: amit nappal reálértékű bérnövekedésként forintban emelünk a dolgozóknak – ez szép –, azt éjszaka a forint-leértékeléssel elvesszük. Mert így a multinak (meg egyébként a magyarnak is, akinek külkereskedelmi ügyletei, tehát nemzetközi versenyügyei vannak) segítesz, mert olcsóbb lesz euróban az összes költsége, többek között a bérköltség, meg hát ezzel euróban olcsóbb neki a rezsi is” – tette hozzá.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt szerint „a forint árfolyama pont ott van, ahol lennie kell”. Fotó: Nagy Márton (b) beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Jobbról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár (forrás: MTI/Kovács Attila
Az árfolyam erősítése pedig a versenyképesség javítása nélkül katasztrofális lenne Becsey szerint. „Hogyha erősíted az árfolyamot, akkor olcsóbbá teszed az importot, és drágítod az exportot, mert itthon kevesebb forintot kapsz átváltás után a költségeidre. És lehet, hogy a leértékelésnél még kijönnek az exportőr cég költségei, mert több forintot kap, de ha nincs leértékelés, sokszor nem jönnek ki a költségei. Ezért a felértékeléssel nem lehet gyorsan mérsékelni az inflációt.”
A csehek példáját felhozva Becsey Zsolt azt mondja, az elmúlt 15 évben a cseh korona 60-70%-ot drágult a forinthoz képest. „Bírják a stabil árfolyamot, ha náluk béremelés van, az átmegy költségbe, mert éjszaka nem értékelik le. Ha koronában emelik a bért, az olyan, mintha euróban emelnék.
Nyilván náluk szerintem nincs annyi elkényelmesedett közbeszerzés, és akkor ebbe már nem is megyek bele tovább.
Magyarul: erősebb lehet a piaci versenyhatás. És ebben az állam a közbeszerzések révén főszerepet tud játszani. De mást is lehet mondani. Egyszerűen szerintem a sikeres cseh vállalatok nincsenek inkubálva, vagyis mesterségesen elzárva” – mondta.
A Szabad Európa tavalyi gyűjtése szerint a német Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. összesen 11,2 milliárd forintot kapott az állatmtól, és ezzel a kormány egy munkahelyet 24,3 millió forinttal támogatott. Orbán Viktor miniszterelnök, a Thyssenkrupp Components Technology képviselői és Pócs János fideszes országgyűlési képviselő a cég jászfényszarui gyárának avatásán 2018. március 2-án (forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)
Hozzáteszi, ha a „multikat tömjük pénzzel, gyakorlatilag azzal, hogy 2013 óta a magyar munkaerőpiac most már inkább kínálatból korlátos, azzal, hogy keresik a jó szakembereket, azokat így könnyebben elviszik a magyar tulajdonú kisebb cégek elől is. Onnantól nem volna szabad munkaerő alkalmazási támogatást – bármilyen néven is fut – adni a multiknak.”
Szerinte jobb költségvetési egyensúlyra is kellene törekedni, mert ebből baja lehet a következő generációnak. „Gyakorlatilag itt nem adót kéne emelni, hanem a kiadási struktúrában azokat a meg nem térülő kiadásokat, meg áttételesen az országimázsokra költött – egyébként jó szándékúnak is mondható – pénzeket csökkenteni. Szóval csendesen végig kell gondolnunk a kiadási struktúrát, nem fog működni a kívánt adócsökkentési kurzus mellett a külső-belső egyensúly ekkora kiadási hányaddal” – fejezte be.
„A hazai adatokat vizsgálva, a 2007-2008-as válság előtt időszakban két év alatt nagyjából az árfolyamgyengülés 30-40%-a jelenhetett meg a fogyasztói árakban, illetve a maginflációban. Azaz két éves horizonton 1%-os árfolyam leértékelődés esetén 0,3–0,4 százalékkal nőtt az árszint” – ez már Molnár György-Virág Barnabás Árfolyam és infláció – egy változóban lévő kapcsolat című írásában szerepel, ami az MNB honlapján olvasható.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Nagy könyvünnep és kortárs művészeti kiállítás elnevezésű rendezvényen az Új fenntartható közgazdaságtan – globális vitairat című kiadvány ünnepélyes bemutatóján az MNB konferencia-központjában 2022. május 7-én (forrás: MTI/Soós Lajos)
A 2015-ös írásban még úgy vélték, „figyelembevéve az árazási magatartásban az elmúlt években bekövetkezett strukturális jellegű változásokat (alacsony szinten horgonyzódó inflációs várakozások, szigorodó árhatósági viselkedés, rugalmasabb munkaerőpiac), arra hosszabb távon is számíthatunk, hogy a forint/euró árfolyam inflációs hatása tartósan a válság előtt jellemző érték alá csökkent.”
A témában kértünk interjút a Magyar Nemzeti Banktól is, de ők nem reagáltak.
Segesvári Csaba
Nyitókép: Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a megújult váci vasútállomás átadásán 2015. december 1-jén. (forrás: MTI/Máthé Zoltán)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az önkormányzati képviselő és a polgármester az ügyben érintett vállalkozónak, a vállalkozó a Fidesz-központnak jelentette, hogy az Átlátszó megkérdezte: miért újították fel közpénzből a vállalkozó farmjához vezető utat?
A 111 milliárdos állami támogatás mellett sem elég a pénz a digitális élményközpontra Veszprémben, az EKF évében csak egy parkoló lesz helyette.
Az ORFK azzal indokolta a közbeszerzést, hogy nemcsak tesztekre, de szolgáltatásra is szükségük van.
Csak akkor derült ki, hogy egy sokak által használt földutat is eladott az önkormányzat, amikor az új tulajdonos kerítést húzott át rajta.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!