Mátrai Erőmű, CÖF, kisvasút – Ezek voltak idén a legérdekesebb adatigényléses cikkeink

Bár a sima megkereséseinkre általában semmilyen választ nem kapunk az állami/önkormányzati szervektől, a közérdekű adatigénylések megválaszolására törvény kötelezi őket, ezért idén is rendszeresen használtuk ezt az eszközt a munkánk során, és sok érdekességet kiderítettünk így.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Támogatási kampány

Vannak olyan visszatérő témák, amelyekkel évről-évre foglalkozunk, és vannak a hirtelen felmerülő aktualitások. Az adatigénylés, és az Átlátszó által erre a célra létrehozott és működtetett KiMitTud-felület mindkét esetben segít. Megtalálható benne az össze szóbajöhető állami/önkormányzati hivatal/intézmény/cég és elérhetőségük, a jogászaink által összeállított formalevélbe pedig csak be kell illeszteni az igénylőt érdeklő konkrét kérdést, aztán egy gombnyomás, és lehet várni a választ, a nyilvánosságra tartozó közérdekű adatokat.

Munkánk során mi is rendszeresen adunk be adatigényléseket, hogy információkhoz jussunk egy-egy témáról, mert az igényések megválaszolása törvényi kötelezettség, nem ignorálhatják, mint a sima levélben elküldött kérdéseinket. Jól bizonyítja az adatigénylés fontosságát és hatékonyságát az idei évünk is, amikor a korábbiakhoz hasonlóan megint egy csomó fontos információt kértünk és kaptunk meg különböző közpénzkezelő csápoktól.

1. Mátrai Erőmű

2019 novemberében megírtuk, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti.

A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre a Mészáros-cég  fenyegetőzéssel válaszolt: helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart, mert úgy véli, hogy rossz hírnevét keltettük a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események kapcsán. A Viresol Kft. nem a levegőbe beszélt: bírósági keresetet is indított az Átlátszó ellen ezügyben.

Mi viszont közérdekű adatigényésben kértük ki a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A decemberben megkapott összefoglaló táblázatokból kiderült, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.

Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját

Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott.

2. CÖF

Szeptemberben számoltunk be arról, hogy az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leányvállalata, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. június 3-án 100 millió forintos szponzorlási szerződést kötött a kormánypárti civil szervezet, a CÖF mögött álló alapítvánnyal. Nem ez az első ilyen alkalom, 2018 végén ugyanis a CÖF alapítványa 70 milliót kapott a Szerencsejáték leánycégétől. Azóta az eseményeiken és a hírleveleikben megjelentetik az állami lottócég logóját, de egyik alkalommal sem derült ki, hogy pontosan mit kell tenniük a pénzért, és egyáltalán miért kapták.

Szeretnénk ezt megtudni, ezért közérdekű adatigénylésben kértük a Szerencsejáték-cégtől az adományokhoz tartozó iratokat, de a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki, ezért a bírósághoz fordulunk.

Bepereljük a Szerencsejáték Zrt.-t a CÖF-nek adott 170 milliós támogatás papírjaiért

Az állami tulajdonú vállalat leánycége két részletben összesen 170 millió forintot adott a kormánybarát CÖF mögött álló alapítványnak. Közadatigénylésben kértük ki a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.től az adományokhoz tartozó iratokat, de a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki, ezért a bírósághoz fordulunk.

3. Felcsúti kisvasút

2016-os indulása óta figyelemmel követjük, hogy milyen számokat produkál a miniszterelnök egyik álma, a felcsúti stadion és az alcsúti arborétum között ingázó kisvonat, ami 600 millió forintos EU-s támogatással épült. Sajnos a megtérülés még nagyon messze van, és talán sosem következik be, mert eddig csak veszteséget termelt a projekt.

Ahogy az idén is közadatigénylésben kikért adatokból kiderül, az elmúlt évben 6,3 millió forint, 2016-os indulása óta pedig összesen 23 millió forint mínuszt hozott össze a felcsúti kisvasút.

Az elmúlt egy évben 6,3 millió forint veszteséget produkált a felcsúti kisvasút

Az elmúlt egy évben 6,3 millió forintos veszteséget termelt a 600 millió forintos EU-támogatásból épült kisvasút, ami a felcsúti stadion és az alcsúti arborétum között közlekedik. Ezzel 2016-os indulása óta összesen már 23,3 millió forint mínuszt hozott össze.

4. Szilvásváradi stadion

A Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont (köznyelvben betonteknő) a Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében valósult meg, összesen 6,8 milliárd forintból- holott eleinte arról volt szó, hogy „csak” 1,6 milliárba fog kerülni. A kivitelező a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. volt az Euro Campus Kft.-vel közösen.

A 2500 fős lovaskomplexum 2018-ban nyitott meg, de a közzétett fotókon és videókon elég üresnek tűnnek a lelátók, ezért közérdekű adatigénylésben kértük ki az illetékes Agrárminisztériumtól, hogy mennyi kerül az épület fenntartása, és hányan látogatják. A megkapott adatokból kiderült, hogy a lovasközpont masszívan veszteséges: 2019-ben például közel 18 millió forint bevételt termelt, de a kiadások majdnem 49 millió forintra rúgtak.

Masszívan veszteséges az építkezés közben négyszeresére drágult szilvásváradi lovasközpont

Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Csaknem 7 milliárdot költött az építkezésre a kormány, és évente közel 50 millió forintba kerül a szilvásváradi lovasközpont és szellemstadion fenntartása. Viszont az intézmény a saját, éves szinten 18 millió forintos bevételeiből csak a villanyszámlát tudná kifizetni.

5. Kiskunhalasi konténerkórház

Az intézmény megépítéséről március 14-én döntött a kormány, a munkákhoz másnap hozzá is láttak. A járványkórház a BVOP kiskunhalasi börtének a területén, de a börtöntől elválasztva épült fel. Április 21-én jelentette a koronavirus.gov.hu, hogy minden elkészült. Nyár óta próbáltuk megtudni, hogy mennyibe került – november közepén sikerült.

Először a BVOP-nak küldtünk közadatigénylést június elején, amely közölte, hogy nem ők az illetékesek. Ezután az EMMI-hez, a Miniszterelnökséghez és a Belügyminisztériumhoz fordultuk, de ugyanazt a választ kaptuk: nem rendelkeznek a kért információkkal. A szervezetek arra sem tettek utalást, ki lehet az adatgazda. Végül az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK) fordultunk, és bingó, meglettek a papírok. Igaz, hogy költségtérítést kértek értük, és három hónapot kellett rájuk várnunk, de megkaptuk őket. Sikerült kiderítenünk, hogy bruttó 5 milliárd forintba került a járványkórház, a kivitelezést pedig a ZÁÉV és a WHB végezte.

Ötmilliárd forintba került a kiskunhalasi járványkórház, mutatjuk a szerződéseket

Márciusban kezdték építeni, és nyár óta próbáltuk megtudni, kinek és mennyit fizettek a kiskunhalasi járványkórházért. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ költségtérítés után adta ki a szerződéseket november közepén. Ezekből többek között kiderült, hogy a ZÁÉV és a WHB húzta fel a létesítményt bruttó ötmilliárd forintért.