Bezárás
közpénzégetés

Masszívan veszteséges az építkezés közben négyszeresére drágult szilvásváradi lovasközpont

Csaknem 7 milliárdot költött az építkezésre a kormány, és évente közel 50 millió forintba kerül a szilvásváradi lovasközpont és szellemstadion fenntartása. Viszont az intézmény a saját, éves szinten 18 millió forintos bevételeiből csak a villanyszámlát tudná kifizetni.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont a magyar lovassport történetének legnagyobb beruházása, a Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében valósult meg, összesen 6,8 milliárd forintból. A kivitelező a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. volt az Euro Campus Kft.-vel közösen.

Az alapkő 2014. márciusi letételekor Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter 1,65 milliárd összköltségről beszélt, ám a 2014 decemberében kiírt közbeszerzésben az Állami Ménesgazdaság már nettó 4,6 milliárd forintra becsülte a beruházás költségét. 2015 októberében viszont ennél jóval drágábban, nettó 6,2 milliárd forint értékben szerződtek a kivitelezőkkel, és mire a két cég elkészült a Bükk lábánál zajló építkezéssel, a projekt még tovább, a Fazekas által belengetett eredeti költségek bő négyszeresére drágult.

Négyszeres áron épült fel

A komplexumot korábban számos kritika érte: egyrészt a négyszeres drágulás, másrészt a helyválasztás miatt. A Magyar Közlönyben 2013-ban jelent meg az a határozat, ami szerint a kormány 1,68 milliárdot nyújt a beruházásra. Abban az évben 181 millió forintot biztosított a Szilvásváradi Lovas Központ fejlesztésének előkészítési költségeire, az azt követő évben pedig közel 1,5 milliárd forintot tervezett a beruházás megvalósítására. A legnagyobb vidéki lovas építkezés 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lett.

2015-ben egyedüli pályázóként indult a Mészáros és Mészáros Kft., valamint konzorciumi társa, az egri Euro Campus Kft. a szilvásváradi lovasközpont kialakítására kiírt közbeszerzésen. A szerződést előzetesen 4,65 milliárd forintra becsülték, de a megbízás ennél jóval többért, nettó 6,2 milliárd forintért kelt el. A lovasközpont végső ára 2016-ban 6,8 milliárd forintra emelkedett.

Korábban a Lovasok.hu kapott választ arra a kérdésre, hogy mi indokolta a beruházásra szánt összeg jelentős növekedését. A Földművelésügyi Minisztérium válaszából kiderült, hogy az előkészítés során nyilvánvalóvá váltak olyan geodéziai és talajszerkezeti adottságok, melyek előtte nem voltak ismertek. Továbbá igazodni kell a FEI szigorodó versenyszabályzataihoz is, de erről az Index kiderítette, hogy nem igaz.

A szilvásváradi építkezés három ütemben valósult meg: először a régi lovarda felújítása és az új lovarda építése, majd a parkoló-, közmű- és útépítés, a legutolsó ütemben pedig a stadionépítés. A Szilvásváradra látogató turisták már csak akkor kapták fel a fejüket, amikor a 6500 fős stadiont kezdték el építeni, jó sok betonból a Szalajka-völgy bejáratánál.

A lovaskomplexum 2018 nyarán nyitott meg, a versenyekről készült videók és képek (amik itt és itt megnézhetőek) alapján úgy látszik, hogy az emberek nem tolonganak az ingyenes ülőhelyekért, és még a megnyitón sem voltak teli a lelátók.

Mivel nem áll rendelkezésre nyilvános adat, hogy a közpénzből épített lovasközpont mennyi pénzből működik, és hányan látogatják, ezért úgy döntöttük, hogy megkérdezzük az illetékeseket.

A villanyszámlát simán ki tudják fizetni

Szilvásváradon a ménesgazdaság nem volt jogosult kiadni az adatokat, az önkormányzat pedig nem rendelkezett azokkal, így az Agrárminisztériumhoz fordultunk levélben. A minisztériumból a NER sajtóelhárítási taktikájának megfelelően hetekig nem érkezett válasz, telefonos megkeresésünkre pedig azt válaszolták, hogy természetesen megküldik az adatokat, legyünk türelemmel.

Ezután még egy levélen rajtafelejtettek, miszerint „átlátszó telefonon talált meg az előbb, és ezután érdeklődött”. Majd pedig újabb csendbe burkolóztak, így összesen egy hónap várakozás után inkább közadatigénylést adtunk be a tárcához, amire viszonylag hamar megérkezett a válasz.

Az Agrárminisztérium által megküldött adatokból kiderül, hogy a stadion és a fedett lovarda üzemeltetése akkora pénzeket emészt fel, melyeket önállóan sem a komplexumból származó bevételek, sem a szilvásváradi ménesgazdaság egyéb bevételei nem fedeznek, ezért az állam is besegít.

2019-ben a lovasközpont közel 18 millió forint bevételt termelt, a kiadások pedig majdnem 49 millió forintra rúgtak.

Tehát hiányzott 31 millió forint, amit külön költségvetési forrás biztosítása nélkül az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad állami támogatásból, illetve a ménesgazdaság egyéb bevételeiből finanszírozott. Ha a százalékokat nézzük, akkor a kiadások 37 százalékát fedezte a komplexum bevétele, a maradék 63 százalékot pedig máshonnan pótolták.

Tavaly a lovasközpont a saját bevételéből csak a 17 millió forintos villanyszámlát tudta volna kifizetni. A fedett lovardát pedig elég fapadosra tervezték, hiszen állandó fűtés eleve nincs az épületben – valószínűleg tudták, hogy azt már végképp nem tudnák finanszírozni.

Korábbi tudósítások szerint néhány lakos tartott attól, hogy a lovasközpont fenntartási költsége az önkormányzatra fog nehezedni. Erről megkérdeztük Szilvásvárad polgármesterét, Szaniszló Lászlót, aki úgy nyilatkozott, hogy az elkészült komplexum fenntartási költségeibe nem kellett besegíteni, a lovasközpont megépítéséből csak előnyük és hasznuk származott.

A versenyek ingyenesek, nem tudni, hányan kíváncsiak rájuk

Azt nem tudtuk meg, hogy eddig hány látogató fordult már meg a lovasközpontban, mivel az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint az árverés és a versenyek ingyenes rendezvények voltak, így nem készült kimutatás a látogatók számáról.

Csak annak a 2500 főnek a száma ismert, akik a megnyitás óta a 650 néző befogadására alkalmas fedeles lovarda színházi előadásaira és lovasbemutatókra voltak kíváncsiak. Ha a maximális nézőszámmal számolunk, akkor a megnyitása óta négyszer tudták volna teljesen megtölteni a lovardát fizetős vendégekkel.

A lovasközpontban az átadás óta összesen 29 rendezvény volt: 2018-ban a nyári átadótól az év végéig 10, tavaly pedig 19 programot rendeztek. Részt lehetett venni díjlovas, díjugrató, fogathajtó versenyeken, meg lehetett nézni lovas színházi előadásokat, lóárverést és lovasbemutatókat. De az épület helyszínül szolgált edzőtáboroknak és rajtengedély-vizsgáknak is.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Nagyobb bevételt a világ- és európai bajnokságok hoznának

A versenyekről készült, fentebb linkelt videóban és fotókon látszik, hogy a stadion kong az ürességtől. A fenntartásba valószínűleg az sem segítene be, ha ezek a rendezvények fizetősek lennének a vendégek részére. Akkor lehetne nyereségesen működtetni a stadiont, ha nagyobb sporteseményeket is tartanának. A mostani versenyekre nincs túl nagy érdeklődés, ezért jegyet sem érdemes szedni a néhány családtagtól és látogatótól.

A stadiont a nagyobb világversenyek nézőszámához igazították: Szilvásváradon mindössze 1600-an élnek, ezzel szemben a stadion 6500 fő befogadására képes. A részvételi felhívásban egyébként még a stadion 8000 férőhelyes befogadóképességgel rendelkezett. Legutóbb Szilvásváradon több mint három évtizede, 1984-ben rendeztek világbajnokságot, – úgy tűnik, hogy a falunak egy jó ideig ennek a versenynek a nosztalgiájával kell beérnie.

Közép-Európa legmodernebb lovas létesítményét sem a 2021-es budapesti lovas Eb során nem használják fel, sem a 2022-es világbajnokságon.

Az Agrárminisztériumtól megtudtuk, hogy a Lovasközpont megnyitása óta a Ménesgazdaság legrangosabb eseményként a 2022. évi Fédération Équestre Intarnationale (FEI) világbajnokság részeként a négyesfogathajtó szakág világbajnokságának megrendezésére pályázott. A FEI döntése alapján azonban a 2022. évi világbajnokság minden szakágban történő megrendezésének jogát Olaszország és Dánia nyerte el.

A FEI döntését Sabrina Ibánez főtitkár azzal indokolta, hogy “a már bevált helyszíneken rendezhetőbb és fenntarthatóbb multidiszciplináris bajnokságok, események legyenek”. A tárca tájékoztatása szerint szintén előnyben részesítették a mind a hét szakág befogadására vonatkozó ajánlatokat, ezért választottak egy-egy dán és olasz helyszínt.

A stadion nehezen megközelíthető

Ifj. Bozsik József, aki az egyes- és pónifogathajtók szövetségi kapitánya volt, korábban erősen kritizálta a fedett lovardát – nyilatkozata után menesztették posztjáról.

Ifj. Bozsik József szerint a 6500 fős lovas stadion nincs kihasználva, maximum ötszáz fő látogat el egy-egy versenyre. A Jobbik színeiben politizáló sportoló szerint Szilvásváradon nagyon jó helye van a lovaknak, de egy ilyen gigantikus stadionra nincs szüksége a falunak. Régen egy fából készült lovaspálya állt, ami beilleszkedett a környezetbe, a pálya is füves volt, és képes volt 5000 ezer főt befogadni. Ifj. Bozsik azt is megjegyezte, hogy a sportolóknak a focival szemben nevezési díjat kell fizetni a közpénzből épült stadionban.

Szerinte a fenntartás finanszírozásához szükség lenne nagy nemzetközi versenyekre, amik milliós bevételt hoznának, ilyen téren azonban sorra hoppon marad Szilvásvárad. A település földrajzi elhelyezkedése ifj. Bozsik szerint nem teszi alkalmassá a stadiont arra, hogy ott nagyobb európai vagy világbajnokságot rendezzenek. A stadion ugyanis nem közelíthető meg közvetlenül az autópályáról, a lehajtótól még ötven kilométer kocsikázás a falu, amikor pedig legutóbb vb-t rendeztek, akkor állítása szerint Egerig állt a kocsisor.

Ifj. Bozsik József szerint a stadion építésére és fenntartására költött milliárdoknak sokkal nagyobb hasznát vette volna a lovassport, ha az utánpótlásra fordítják. A szövetségnek korábban arra sem volt pénze, hogy a fiatal válogatott versenyzőinek Hungary feliratú mezt vásároljon.

Pontos kimutatás nincs arról, hogy mennyivel több turista érkezik

A szilvásváradi Állami Ménesgazdaság korábbi igazgatója szerint a stadion majd több tízezer turistát fog vonzani a bükki faluba. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az új lovasközpontnak köszönhetően mennyivel több látogató érkezett Szilvásváradra, ezért erre is rákérdeztünk a település polgármesterénél.

„Pontos kimutatásunk erre vonatkozóan nincs, hiszen rendkívül összetett településünk idegenforgalma. Az kijelenthető, hogy lovas események alkalmával (díjugrató, díjlovagló verseny, fogathajtó-verseny, lovas színház előadás, stb.) érzékelhetően nő a községbe érkező vendégek száma: mind a versenyzők és családtagjaik, mind az eseményre érkező nézők tovább növelik a látogatók számát, az itt eltöltött vendégéjszakák számát. Különösen látványos ez a növekedés az idegenforgalmilag “holtabb szezonban”, például ősszel, valamint országos jelentőségű rendezvények alkalmával” – mondta Szaniszló László.

A komplexumnak januártól új igazgatója van

Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója 2019. januárban tragikus hirtelenséggel hunyt el. Utódja Uzsoky András lett, róla nincs túl sok friss információ az interneten: a kétezres évek végén az állami pénzzel folytatott devizaügyletekben érintett kecskeméti KEFAG (Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt.

Uzsokyt idén januárban váltotta az igazgatói székben Cseri Dávid. Az Y generációhoz tartozó, 26 éves igazgató korábban lovas szerzőként vált ismerté, és az Agrárminisztérium kötelékében az elmúlt két évben részt vett a Kincsem Nemzeti Lovasprogram koordinálásában. “Közel másfél éve került végső átadásra a Lipicai Lovasközpont. Véleményem szerint nem teherként, hanem egy páratlan lehetőségként kell rá tekintenünk” – mondta el a bemutatkozása során Cseri Dávid.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Az új lipicai lovasközpont Szilvásváradon a megnyitó előtti napon, 2018. augusztus 17-én. (MTI Fotó: Komka Péter)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám:18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom