Komárom-Esztergom megyében sem a kisgazdák jártak jól a földprivatizációval – itt a legújabb Ángyán-jelentés

A mezőgazdasági földek eladásánál is leginkább a jó politikai kapcsolatok segítették az előbbre jutást – ez derül ki Ángyán József korábbi és legújabb jelentéseiből. Az egykori vidékfejlesztési államtitkár mostanra az értékesített állami földek 89%-ának a körülményeit feldolgozta és tanulmányaiban az Átlátszón is közzétette. A legújabb tanulmánya Komárom-Esztergom megye adatait dolgozza fel.

Támogatási kampány

A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta teszi közzé a tanulmányait – megyénkénti bontásban is – arról, hogyan ment szembe a földprivatizáció a kormány korábbi ígéreteivel és a „Földet a gazdáknak!” programot kísérő kormányzati propagandával. Ángyán szerint ugyanis többnyire nem a helyi, mezőgazdaságból élő, kisebb gazdálkodók vehették meg az értékes földeket, hanem a „baráti” vállalkozók és agrár-oligarchák szakíthattak nagyot a földprivatizáción.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A földek értékesítéséről írt tanulmányaiban Ángyán József számos kifogást sorolt az elmúlt években, többek között magának a földeladásnak a szükségességét is megkérdőjelezve. „Arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok azóta is alig születtek.”– hangsúlyozza a legújabb jelentésében a volt államtitkár, aki szerint a 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában hirtelen bejelentett, és 2016 őszén törvénnyel lezárt, „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programot a közvéleményt félrevezető kormányzati sikerpropaganda, több nyilvánvaló hazugságot tartalmazó kommunikációs kampány kísérte.

Így verte át Orbán Viktor Ángyán Józsefet a 2010-es választások előtt

Ángyán József egy 2015 őszén, az Átlátszó által rendezett kerekasztalbeszélgetés végén fejtegette, hogy miként is működött a második Orbán-kormány, melynek ő is államtitkára volt. Vágtalan videófelvételen beszél arról, miként verte át Orbán a 2010-es választások előtt.

A szakember szerint az egyik indoka lehetett a földértékesítésnek, hogy a magyarországinál 7-24-szer nagyobb európai földárak töredékéért megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínált, mivel a földforgalmi törvény ellen megindult EU kötelezettség-szegési eljárásnak a hazai földpiac liberalizációja és ezzel a magyar és európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet a befektető számára a felértékelődő, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmiszerpiacon.

Ángyán többek között azt is sérelmezi a földeladások részleteit nyilvánosan ismertető tanulmányaiban, hogy a földárveréseken 9 ezer birtoktest talált gazdára, miközben az illetékes miniszter még 2020-ban is azt nyilatkozza, hogy a program eredményeként 30 ezer földműves szerzett átlagosan 2-2 darab birtoktestet. A volt államtitkár azt állítja: a szerinte „vélhetően hasra ütéssel megállapított” 30 ezres számmal szemben az általa eddig elemzett 14 megye, az elárverezett terület több mint 89%-a tényadatai alapján az árverési nyertesek tényleges száma csupán 3.317 fő.

A szakember emlékeztet: az NFA/NFK a mai napig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra a föld-adásvételi szerződéseket, de még csak azok összegzett listáját sem, így csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők.

Ángyán az első megyei elemzést 2016 áprilisában tette közzé, majd amikor abban az évben ősszel megjelent a programzáró törvény, akkor elkezdte a hivatalosan közölt árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei jelentések összeállítását.

A csókosoknak kedvező földprivatizáció Tolna megyében is milliárdos állami bevételkiesést okozott – itt a legújabb Ángyán-jelentés

Tolna megyében is jól jártak a nagyvállalkozók a kormánypropaganda szerint a „kis-, és közepes családi gazdaságok” számára indított fölárveréseken, az állam pedig sok milliárd forintnyi bevételtől esett el – állítja a legújabb Ángyán-jelentés.

A földprivatizáció kapcsán a volt államtitkár által írt minden tanulmányban sorolt fő kifogás, hogy nagyon sok esetben nem a helyben élő „kisgazdák”, hanem a jó kapcsolatokkal bíró, tehetősebb vállalkozók jutottak földekhez. Ennek oka egyrészt, hogy a területek közel 80%-át túl nagy (20-124 ha) és gazdálkodó helyi családok számára túl drága (100-2000 millió forintos) „birtoktestekként” hirdették meg az árveréseken, másrészt „az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – „nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően gyakorta előre leosztó, egymásra így nem is licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.” – írja Ángyán.

Volt egyszer egy gazdatüntetés – Ángyán József szerint, aki komolyan gondolta

(Gazdatüntetés No3) Az Ángyán Józseffel készített írásbeli interjú első része több lényegi kérdést tisztázott már. A folytatás elsősorban a következményeket igyekszik ebben a részben számba venni. Kik voltak a traktoros gazdavezérek, és milyen céllal jöttek Budapestre?

A megyei jelentések közül a legújabb, sorban a 14., Komárom-Esztergom megye földárveréseiről ad képet. Az országban az elárverezett teljes terület 182.200 ha, ebből ebben a megyében 6.804 ha került értékesítésre (az itt meghirdetett 7.816 ha területből). A Komárom megyei nagy nyertesek között pedig, mint ezt a többi megye esetében is láttuk, sok a hatalom-közeli, jó kapcsolatokkal bíró cég és személy.

Az elkelt megyei földterület 110 nyertes árverezőhöz került, de a földek 67%-át (4.600 hektárt) nem a kormánypropagandában szereplő „kis-, és közepes családi gazdaságok”, hanem 22 nagy érdekeltség szerezte meg (46 pályázó képviselte őket). Kisebb területekként – 20 ha alatt – az összes értékesített földterületnek csak kevesebb mint 4%-át, alig 250 hektárt értékesítették.

„A legnagyobb politika-közeli nyertesek között találjuk pl. a Forbes 2019-es listáján az 52. legértékesebb magyar vállalatcsoport, a Gyermelyi holding (642! ha, 635! mFt) vezetői, üzlettársaik és/vagy családtagjaik alkotta gazdasági érdekkör tagjait, Alberséket (365 ha, 615 mFt), egy 2008-ban Magyarországra települt, három gyermekes, holland nagygazda család tagjait Szákszendről, a Sápi Major Kft. tucatnyi cégben érdekelt, FIDESZ-közeli üzlettárs tulajdonosait (278 ha, 301 mFt) Lábatlanból, a FIDESZ-közeli Hernádi-Garancsi multimilliárdos gazdasági érdekkörhöz tartozó Szilágyi Györgyöt (253! ha, 287! mFt), Hernádi Zsolt két cége, a Gete Völgye Zrt. és a Váll-Egon Kft. vezetőjét Csolnokról, Patányiné Nácsa Katalin (249! ha, 364! mFt) építési nagyvállalkozót Tatáról, vagy éppen az ugyancsak Hernádi érdekköréhez tartozó, 2000 óta FIDESZ tag, tucatnyi optikai, ingatlanos illetve kereskedelmi/szolgáltató cégben érdekelt nagyvállalkozót, Sasvári Viktort (183 ha, 208 mFt), volt önkormányzati képviselőt (FIDESZ-KDNP), a Pénzügyi Bizottság elnökét is Esztergomból. De itt említhető pl. a vendéglátós, szálloda-, kávéház-, szőlőbirtok- és borászat-tulajdonos nagyvállalkozó, Gottwald Sándor (155 ha, 216 mFt) Tatáról, mint ahogy a budai hegyvidéken élő, tucatnyi cégben érdekelt közgazdász, c. egyetemi tanár, vállalati pénzügyi tanácsadó dr. Reszegi László Miklós (154 ha, 227 mFt), a FIDESZ alapító tag Szajkó Lórántnak több cégében üzlettársa, az ugyancsak Szajkó vezette legnagyobb Győr-Moson-Sopron megyei árverési nyertes üzleti érdekeltség tagja Budapestről, vagy pl. Maszlavér Imre (138 ha, 131 mFt), rendezvényi étkeztetés főtevékenységű egyéni vállalkozó, FIDESZ-közeli birtok- és kastélytulajdonos, több cikluson át volt önkormányzati képviselő is Naszályról.”

Földárverések – Záró – Komárom3 – Végleges by atlatszo on Scribd

Ángyán szerint Komárom megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez.

A mintegy 6.800 ha elkelt megyei terület több mint 40%-a, 2756 ha ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 2.548 ha (38%) pedig kevesebb, mint azt 50 %-kal meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért kelt el (átlagosan 1 millió 451 eFt/ha nyertes árajánlattal). Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 100%-kal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 10%-ának árverésén alakult csupán ki.

A New York Times után az Euronews is utánajárt a termőföldmutyinak Magyarországon

A gazdák közül van, aki belehalt a csalódásba, mások felszámolták a gazdaságukat, sokan legeltetés helyett egész éven át fedett karámban kénytelenek tartani a megmaradt állataikat – ezt tapasztaltuk novemberben, amikor négy évvel a föld nélkül maradt hortobágyi gazdákról szóló riportunk után az Euronews riporterével visszamentünk a helyszínre.

Horn Gabriella