A koronavírus elérte, hogy már minden második magyar érdeklődik a közéleti hírek iránt

A koronavírus miatt jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik érdeklődnek a politika iránt, bár a fiatalokat még mindig hidegen hagyja a közélet. A járvány miatt visszaszorult a televíziós hírfogyasztás, és elindult az online platformok térhódítása. Még a kormánypárti szavazók 65 százaléka is egyetért azzal, hogy a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiában. A Telex indulása miatt pedig megnőtt az olvasók előfizetési kedve – többek között ezek derülnek ki a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián friss kutatásából.

A Mérték Médiaelemző Műhely a Medián Közvélemény- és piackutató Intézettel együttműködve ismét felmérte a hazai hírfogyasztási és tájékozódási szokásokat. A kutatás 2020 őszén 2000 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta azt, hogyan tájékozódnak a magyarok a közügyekről.

A kutatás megállapításai szerint nemcsak a hírforrások kiválasztását, de a hírek értelmezését, értékelését is jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. A kormánypárti szavazók előnyben részesítik és hitelesebbnek tartják a kormányközeli médiumokat, ugyanakkor a napi eseményeket is a kormány narratívájával összhangban értelmezik. Akkor is, ha eközben a kormány narratívájával ellentétes hírforrásokkal is találkoznak.

Az elemzés rámutat, hogy 2020 rendhagyó év volt a hírfogyasztás szempontjából is.

A COVID-19 járvány miatt jelentősen nőtt a hírek iránti kereslet, és a járvánnyal kapcsolatos intézkedések egyúttal a politikai közbeszéd és viták középpontjába is kerültek.

A friss adatok egyfelől a politika, a közélet iránti érdeklődés növekedését, másfelől a hírigények gyors kielégítését szolgáló online és közösségi hírforrások felértékelődését mutatják.

„A következő időszak alapvető kérdése, hogy ezek a mintázatok rögzülnek-e, vagy a pandémia lecsengésével visszaáll a televízióközpontú, a közügyek iránt mérsékelt nyitottságot mutató hírfogyasztás” – írja a Mérték.

Az internet beérte a televíziót

Az elmúlt évekhez képest jelentősen nőtt azoknak a száma, akik érdeklődnek a politika iránt. Majdnem minden második magyar állampolgár állítja, hogy „nagyon” vagy „közepesen” érdeklődik a közélet iránt. Mindez jelentős növekedést jelent az előző évekhez képest, hiszen a korábbi felmérésekben rendre 36 százalék körüli volt ez az arány.

Továbbra is a legfiatalabb korcsoportban a legnagyobb a politikáról alig vagy egyáltalán nem tájékozódók aránya, a 30 év alattiak 28 százalékát hidegen hagyja a politika, megfigyelhető, hogy minél idősebb valaki, annál jobban érdeklődik a politika iránt.

Azonban továbbra sem fordítanak a magyarok sok időt a politikai-közéleti tájékozódásra: csak 30 százalékuk jelölte be, hogy sok időt szán a közügyekre.

A kutatás rámutat, hogy már nem csak a tévéből kerülünk képbe a politikával, egyértelműen csökkent a televízió szerepe és növekedett az interneté.

Valóban nagyon szoros a verseny: a megkérdezettek 59 százaléka a tévéből informálódik rendszeresen politikai és közéleti témákban, miközben 57 százalék válaszolta azt, hogy az internetről szokott tájékozódni.

A rádió és a nyomtatott sajtó görbéje viszont a vízszintest közelíti, tehát ezeknek a tájékozódásban betöltött szerepe a kutatók szerint 2014 óta lényegében változatlan.

A kutatás szerint az internet előretörésében szerepe lehet a koronavírus-járványnak. 

Az adatok a politika, a közélet iránti érdeklődés növekedését, egyúttal a hírigények gyors kielégítését szolgáló online és közösségi hírforrások felértékelődését mutatják.

Minden jel szerint számosan, különösen az idősebbek közül, a járvány által kikényszerített izolációnak köszönhetően fordultak fokozódó mértékben az internethez, és találtak ott egészségügyi információkat és érdekes politikai-közéleti tartalmakat.

Sok korábbi olvasó elfordult az Indextől

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy honnan próbálnak tájékozódni a hírfogyasztók. A napilapok „fogyasztói piacán” a közelmúltban nem következett be jelentős átrendeződés, mindössze arra hívják fel a figyelmet, hogy valamelyest tovább csökkent a megyei újságok olvasottsága. Ráadásul ezt jócskán determinálja a politikai hovatartozás: a kormánypárti szavazók 26 százalékával szemben az ellenzékieknek és a pártnélkülieknek csak 14-15 százaléka tájékozódik megyei napilapból.

A rádiók versenyében is visszaszorulóban vannak a közszolgálati adók, különösen a Kossuth, és zenés rádió létére a politikai tájékozódásban is listavezető a Retro Rádió.

A televíziócsatornák rangsorában nem következett be változás: mint évek óta mindig, az RTL Klub a listavezető (53 százalék), a TV2 a második (45 százalék) és a harmadik helyre került a „közszolgálati” televízió (40 százalék), pedig ebben a kategóriában a kutatás együtt szerepeltette az MTVA összes tévécsatornáját.

Az internetes hírportálok között tovább éleződött a korábban is szoros pozícióharc. Jelenleg holtversenyhez közeli helyzetben áll az élen a 24.hu, az index, a hvg.hu és az origo, miközben megerősítette ötödik helyét a 444, a nyolcadik helyen áll az átlátszó.hu.

A kutatás külön kitér az Index helyzetére, a korábbi olvasók 28 százaléka teljesen elfordult az Indextől, 35 százalék ritkábban kattint rá, de még mindig olvassa és 37 százalék azok aránya, akik változatlanul olvassák a hírportált.

A kormánypárti szavazók 65 százaléka szerint a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiában

A közvélemény abban lényegében egyetért, hogy ma Magyarországon a Fidesznek nagyobb befolyása van a médiában, mint az ellenzéknek: a válaszolni tudók 82 százaléka gondolja így; azt pedig, hogy az ellenzéki vélemények dominálnak, csak 5 százalék feltételezi. Még a kormánypárti szavazók 65 százaléka is egyetért azzal, hogy a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiában.

A kormánypárti szavazók nyilvánvalóan előnyben részesítik és hitelesebbnek tartják a kormányközeli médiumokat. A kormánypárti szavazók jelentős része tisztában van azzal, hogy a Fidesz uralja a médiarendszert, de ezt egyáltalán nem ítéli meg negatívan.

A kormánypárti szavazók túlnyomó többsége számára nem elfogadható az a gyakorlat, hogy egy-egy szerkesztőség kívülről irányított, és lényegében készen kapott anyagokat közöl. 

A felmérés készítői arra jutottak, hogy a kormánypárti szavazók e létező gyakorlatról nem tudnak vagy nem vesznek tudomást a kormánypárti médiával kapcsolatban.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a népesség mennyire értesült a hazai médiatért érintő változásokról. A kutatás eredményei szerint október első felében a szavazókorú népesség közel háromnegyede hallott arról, hogy a nyáron az Index teljes szerkesztősége felmondott.

A közelmúltban veszélybe került a Klubrádió frekvenciája is, a Médiatanács nem újítja meg automatikusan az jövő év elején. Ez a hír a kutatás lezárultáig a felnőtt népesség bő harmadához jutott el.

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról (KESMA) és arról, hogy ezáltal egy kézben összpontosulnak a kormánypárti médiumok, csupán a felnőtt népesség negyede hallott. A kormánypárti szavazók körében még az átlagosnál is alacsonyabb szintű a tájékozottság ezen a téren: csak 16 százalékuk hallott róla.

Nőtt az előfizetési kedv

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogyan alakult az elmúlt években az előfizetői hajlandóság.  Az online portálok vizsgálata után megállapították, hogy az Index átalakulása és a Telex indulása mintha áttörést jelentene a hírek iránti fizetési hajlandóság alakulásában.

Az előfizetéshez képest a sajtótermékek önkéntes támogatása új jelenség, de már így is a szavazókorú népesség 5 százaléka tartozik a támogatók közé.

Összehasonlításként a felnőtt népesség tizede fizet elő közéleti napi vagy hetilapra, 8 százalék megyei napilapra. Sajtótermékeket elsősorban az ellenzéki szavazók támogatnak, körükben 10 százalék azok aránya, akik alkalmilag vagy rendszeresen támogatnak pénzzel valamilyen médiumot.

A Klubrádió jövőjét fenyegető médiatanácsi döntés szintén viszonylag széles körben vált ismertté. Az Index helyén induló Telex és a Klubrádió egyúttal a legsikeresebb adománygyűjtők is voltak a vizsgált időszakban.

A legtöbben a Telexet támogatják (a támogatók több mint negyede), de számottevő a Klubrádiónak és a 444.hu-nak adományozók aránya is (15, illetve 14 százalék). A HVG és az Átlátszó támogatottsága 7, illetve 5 százalék.

A kutatásban megkérdezettek elmondása alapján az elmúlt években az Átlátszó olvasottsága jelentősen nőtt.

2016-ben a megkérdezettek csupán 3 százaléka tájékozódott hetente a portálról, ez a szám 2020-ban 11 százalékra nőtt, miközben csökkent azok száma, akik soha nem olvasnak Átlátszót (94 százalékról 79 százalékra).

Az is kiderült azonban, hogy a tartalom mellett főként ügyeket támogatnak az emberek.

A válaszadók szerint ugyanis a támogatásért cserébe a legtöbben nem várnak exkluzív tartalmakat, csak 12 százalék válaszolta, hogy ez motiválja; a többségnek az a célja, hogy fennmaradjanak kormánytól független médiumok és mindenki számára elérhetők maradjanak ezek a tartalmak.

A kutatás teljes szövege és diagramok elérhetőek a Mérték Médiaelemző Műhely honlapján, a kutatás a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült.

Megfertőzött médiarendszer – A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon

Új kutatásunkban a hírfogyasztási szokásokat mértük fel, de ezek mellett sok információt kaptunk társadalmi szokásokról, a hírek fontosságáról és hogy hogyan ítélik meg a válaszadók a média politikai befolyásolását. Polyák Gábor összefoglalója. A média sokszínűsége nem csak azon múlik, hogy milyen mennyiségű és minőségű médiatartalom érhető el a médiapiacon.

 

Zsilák Szilvia

Fotó: Az internet beérte a tévét.