OLAF-jelzések: kutatási projektekre szánt uniós támogatások ügyében is nyomozások indultak

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytat nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Marie Curie Kutatási Ösztöndíj Programmal kapcsolatban, az eljárás egyelőre felderítési szakban van. A nyomozást a Legfőbb Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján rendelte el. Az uniós ellenőrök szabálytalanságokat gyanítottak más kutatási támogatások felhasználásával kapcsolatban is, de a magyar hatóságok az emiatt indult nyomozást bizonyítottság hiányára hivatkozva megszüntették. 

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) többször beszámolt arról, például országgyűlési képviselőnek adott tájékoztatásokban is, hogy az OLAF kutatási projektekkel kapcsolatban is talált súlyos szabálytalanságokat. A részletek iránt érdeklődve megkereséseket küldtünk a Legfőbb Ügyészségnek, hogy megtudjuk, mit kifogásolt az OLAF ezekben az ügyekben.

A Marie Curie Kutatási Ösztöndíj Program célja a tudományos kutatók támogatása ösztöndíjakkal, nemzetközi kutatási hálózatokkal és az iparral történő együttműködés révén az innováció előmozdítása és a kiválóság ösztönzése érdekében. A program már 20 éve működik, és költségvetése folyamatosan növekszik: 1996-2006 között 3,2 milliárd euró, 2007-2013 között 4,7 milliárd euró, a 2014-2020-as ciklusban pedig 6,2 milliárd euró volt.

Azt nem tudni pontosan, hogy Magyarországra mekkora összeg érkezett ebből a programból, de az LÜ részéről Fazekas Géza főosztályvezető-helyettes ügyész, sajtószóvivő azt közölte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal ajánlása 2016. november 14-én kelt a Marie Curie Program magyarországi felhasználásával kapcsolatban.

„A szervezet az uniós finanszírozású projekteket érintő túlzott mértékű, túlárazott személyzeti költségek kapcsán észlelte bűncselekmény gyanúját” – írta a szóvivő.

Fazekas tájékoztatása szerint az OLAF azt találta, hogy a támogatást nem kizárólag a támogatott projektekre, hanem más programokra, továbbá már létező állások és az ösztöndíjasok egyéb tevékenységeinek finanszírozására is felhasználták.

Az OLAF-jelzés alapján a Fővárosi Főügyészség 2017. január 18-án rendelt el nyomozást. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztálya által különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folyó büntetőeljárás felderítési szakban van. „Az ügyben gyanúsított kihallgatására nem került sor” – jegyezte meg a szóvivő.

Az OLAF problémákat talált további kutatási projektek vizsgálata során is. Az uniós ellenőrök által kifogásolt programok a következők voltak: VIDI, SAKE, MOTILL, ARtSENSE, eBEST. Ezeket az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) hirdette meg az Európai Unió 2007. és 2013. közötti kutatási és innovációs finanszírozási programja (Framevork Program 7) keretei között.

Az FP7, azaz teljes nevén a Kutatási és Technológiafejlesztési Hetedik Keretprogram 2007-től 2013-ig tartott, és a teljes költségvetése 50 milliárd euró volt. Az FP7 a foglalkoztatottság és versenyképesség területén felmerülő európai igények kielégítéséhez, valamint a globális tudásalapú gazdaságban betöltött vezető szerep megtartásához nyújtott segítséget.

Az összeget főleg az Európában és azon kívül folytatott kutatások résztvevőinek támogatására, kutatások, technológiafejlesztési és demonstrációs projektek társfinanszírozására szánták. A kutatási keretprogramok egyik célja az európai ipar tudományos és technológiai bázisának erősítése, a másik az európai ipar nemzetközi versenyképességének ösztönzése az EU politikáit támogató kutatás előmozdítása mellett.

Az ügyészség azt közölte, hogy az OLAF-jelzés szerint „a VIDI és az eBEST programok vonatkozásában a magyarországi bejegyzésű támogatott cég elmulasztotta bejelenteni, hogy a projektjeiben alvállalkozókat vesz igénybe, és valótlan adatokkal kívánta alátámasztani, hogy az alvállalkozók költségei személyügyi költségnek minősülnek. Továbbá a támogatási összegből jogosulatlanul a VIDI, SAKE, MOTILL, ARtSENSE, eBEST programokban résztvevő szerbiai vállalatoknak juttattak, amelyek valótlan iratokkal kívánták leplezni az összegek eredetét.”

Az OLAF 2015. június 2-án küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek. Az LÜ ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az EU-s csalás elleni hivatal ajánlása előtt a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség 2011. február 7-én egy feljelentés révén már nyomozást rendelt el az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntett gyanúja miatt, de az eljárást folytató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága 2012. június 14-én a nyomozást bűncselekmény hiánya miatt megszüntette.

Később az OLAF jelentésében szereplő új adatok alapján az ügyet újra elővették, de a büntetőeljárást 2016. november 28-án ismét megszüntették bizonyítottság hiányára hivatkozva.

Az uniós támogatásokat megcsapoló kutatás-fejlesztési projekteknek van egy harmadik csoportja, amelyet korábban már megemlítettünk: idén májusban, amikor Rogán Antal „propagandaminiszter”, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének feltalálótársaival kapcsolatos ügyről írtunk.

Ahogy arról beszámoltunk, a ProfiTrade 90 Kft. 257 millió forintos uniós támogatást kapott a MobileSign elnevezésű fejlesztésére, amelyben mindössze egy „e” betűvel szerepel több a digitális aláírással kapcsolatos találmányt jegyző MobilSign Kft. nevéhez képest. Az OLAF erre az ügyre is felhívta a magyar hatóságok figyelmét:

OLAF-jelzések: a NAV nem nyilatkozik a Rogán feltalálótársaival kapcsolatos nyomozásról

Rogán Antal miniszter két társával együtt egy olyan digitális aláírással kapcsolatos találmányt jegyzett, amelyhez hasonló, és amellyel szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV nyomoz az ügyben, de az adóhivatal nem válaszolt a megkeresésünkre.

Amikor a MobileSign fejlesztéssel kapcsolatos visszaélésgyanúról írtunk, megkérdeztük a Legfőbb Ügyészséget a nyomozás fejleményeiről. Akkor azt közölte az LÜ, hogy mivel az ügy felderítési szakban van, a NAV illetékes a válaszadásban – csakhogy az adóhivatal nem reagált a kérdéseinkre.

Most az összes kifogásolt GOP-os projekt miatt ismételten érdeklődtünk, hogy megtudjuk, az eltelt öt hónap alatt mire mentek a nyomozásban. Úgy tűnik, semmire: az LÜ megint azt írta, hogy „a nyomozás továbbra is felderítési szakban van, az ügyben gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor.” A NAV most ugyan válaszolt a megkeresésünkre, de csupán a szokásosat, miszerint „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket”.

Csikász Brigitta

Címlapkép: ec.europa.eu