Bezárás
Uniós támogatások

OLAF-jelzések: felfüggesztett börtönt kapott a kamu kutyafitneszgép-ügy fővádlottja

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki mintegy 45 millió forint uniós támogatást nyúlt le tíz éve, három társa pedig 150 ezer forinttól 1,5 millió forintig terjedő pénzbüntetéssel megúszta a költségvetési csalást. A férfi és társai 2008-as pályázatukban kutyák rehabilitációját segítő, és az életminőségük javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztését ígérték. Az ügyben az OLAF élt jelzéssel a magyar ügyészség felé 2013-ban.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Polt Péter legfőbb ügyész tavaly márciusban levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatja, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye.

Hidroterápiás futópad kutyáknak 112 millióért

Az OLAF 2013. december 23-án jelezte a magyar hatóságoknak, hogy csalást gyanít egy állatéletmód-program kifejlesztésére felvett uniós támogatással összefüggésben. Az ügyben nyomozást rendeltek el, és 2015. december 23-án a Fővárosi Főügyészség vádat emelt, amiről közleményt is kiadtak.

Aszerint egy 49 éves férfi, aki az ügy elsőrendű vádlottja lett, 2008 októberében kutyák rehabilitációját segítő és életminőségének javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére nyújtott be pályázatot uniós támogatás elnyerésére.

A férfi a projekt összes költségét mintegy 250 millió forintra tette, és ahhoz 45 százalék vissza nem térítendő támogatást igényelt több mint 110 millió forint összegben. Ebből előlegként csaknem 45 millió forintot ki is fizettek neki. Ugyanakkor a támogatásból nem végzett fejlesztést, és az ügyészség szerint nem is állt szándékában a projektet megvalósítani. Ugyanis a fejlesztés helyszíneként megjelölt vidéki telephely még közművekkel sem rendelkezett, ott kutatást, fejlesztést végezni nem lehetett.

Az eljárás során azt állapították meg, hogy a vádlott célja a támogatási összeg jogosulatlan megszerzése volt, amihez fiktív számlákat, valótlan tartalmú iratokat használt fel, azok kiállításában társai segítettek neki.

A Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat, amelynek büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Az uniós támogatású kutyafitnesz-projekt körüli ellentmondásokról elsőként a Népszabadság számolt be 2009-ben. A beruházást a Nógrád megyei Drégelypalánk régi tsz-majorjában tervezte a Gyrotech Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A lap írása szerint a helyiek is tudták, hogy a társaság 112 millió forintot nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, de a cég és a tagjai ismeretlenek voltak a számukra. A HírTV korabeli videója a helyszínről:

A Népszabadság 2009-ben nem tudta elérni a cég ügyvezetőjét, Kis Balázst, így nem tudta kideríteni, hogy a Gyrotech miből teremti elő a projekthez szükséges önerőt. A cég közleményeiből ugyanakkor az derült ki, hogy szeretnék elérni, hogy a második üzleti év végéig az árbevételük megközelítse a 60 millió forintot, és azt is állították, hogy a fejlesztésben részt vevők szakirányú végzettséggel, valamint többéves hazai és külföldi szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A Vastagbőr blog 2009-ben lementette a Gyrotech pályázatát az uniós támogatások honlapjáról, ahol ma már nem elérhető:

Adóslista, felszámolás és törlés

A budapesti székhelyű Gyrotech Kft. az Opten céginformációs rendszer alapján 2012. november 6-tól áll felszámolás alatt, majd 2017. november 1-jén törölték a cégnyilvántartásból. A vállalkozás eredetileg számítástechnikai eszközök kereskedelmével foglalkozott, tevékenységi körei közé 2008-ban került be a biotechnológiai kutatás-fejlesztés és az állat-egészségügyi ellátás.

A Gyrotech 2012. szeptember végétől 2013. június végéig szerepelt az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók listáján.

A cégbíróság 2011 szeptemberében azt állapította meg, hogy „a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen.” Ezért megindította a kft. megszüntetésére irányuló eljárást, amit aztán azért szüntetett meg, mert elrendelték a cég felszámolását.

A felszámoló a Gyrotech két, drégelypalánki ingatlanát összesen 4,3 millió forintért hirdette meg, de azokat több millió forintos zálogjog és végrehajtási jog terhelte. A Gyrotech ügyvezető-tulajdonosának, Kis Balázsnak volt egy másik érdekeltsége, a Wood-Trade 2000 Kft., amelynek telephelye szintén a drégelypalánki tsz-majorban volt, és amelyet szintén felszámoltak, de még 2012-ben.

45 millió lenyúlásáért felfüggesztett börtön

Az Átlátszó utánajárt annak, hogy a vádlottak végül mekkora büntetést kaptak. A Polt Péter levelében található ügyszám alapján a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője, Rab Ferenc Levente azt közölte, hogy az ügyben az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék 2018. márciusában hozta meg, és az három vádlott vonatkozásában jogerőre is emelkedett.  A negyedik vádlottal kapcsolatban pedig a Fővárosi Ítélőtábla 2018. októberében hozta meg a másodfokú ítéletet.

„Az ügyben az ügyészség vádirata alapján a bíróság mindegyik vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettének kísérletében és hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Egy vádlottat 1 év 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 3 további vádlottat pedig 150 ezer forinttól másfél millió forintig terjedő pénzbüntetésre ítélt” – írta válaszában a helyettes szóvivő.

Letöltendőt is kiszabtak egy ehhez hasonló ügyben

Egy ehhez nagyon hasonló, szintén egy évtizeddel ezelőtti, és az OLAF jelzése alapján indult büntetőügyben nemrégiben több éves, letöltendő szabadságvesztésről is hírt adott a Fővárosi Főügyészség. A történet lényege az volt, hogy egy cégcsoport tényleges irányítója úgy nyújtott be 2005 és 2010 között uniós pályázatokat új papírzacskógyártó gépsorok beszerzésére, hogy a gépek megvásárlása nem is állt szándékában.

A cégvezető a pályázati támogatás elnyeréséhez valótlan tartalmú okiratokat készített és használt fel, amivel 630 millió forinttal az uniós, 140 millió forinttal pedig a magyar költségvetést károsította meg.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly novemberben az elsőrendű vádlott büntetését 6 évre súlyosbította, és egyben 5 millió forint pénzbüntetésre is ítélte, további három vádlottra pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. Az üggyel kapcsolatban az Átlátszó megkeresésére a Fővárosi Főügyészség még azt közölte, hogy az okozott vagyoni hátrányból az egyik vádlott közel 190 millió forintot megtérített.

A fenti kettő, az OLAF jelzése alapján a magyar nyomozóhatóság által feltárt ügy közös vonása, hogy 2010 előtti történetekről van szó, és az elkövetési érték legfeljebb néhány tíz- vagy százmillió forintos nagyságrendű.

Azt viszont hiába állapította meg az OLAF, hogy a miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat – 2010 után indult – uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok még a tavalyi évben, érdemi vizsgálat nélkül megszüntették a nyomozást ezekben az ügyekben. Ez pedig több milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek, mert az EU várhatóan a magyar állammal fogja a több mint 43 millió eurós – azaz 13 milliárd forintos – támogatást visszafizettetni:

A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben

Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben.

Csikász Brigitta

Címlapfotó forrása: Népszabadság. A céginformációt az Opten szolgáltatta.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom