Bezárás
Uniós támogatások

OLAF-jelzések: öt éve nyomoz a NAV az 1,4 milliárdos játszótér-botrányban

Csákány játszótere

Egy évtizede nagy játszótérfejlesztések indultak számos településen európai uniós támogatásból összesen 1,4 milliárd forint értékben. Ám kiderült, hogy a kivitelezések a piaci árnál jóval drágábban történtek meg, ezért az EU visszakérte a pénzt az önkormányzatoktól. Az Európai Csalás Elleni Hivatal öt évvel ezelőtt a magyar ügyészséghez fordult, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig azóta nyomoz az ügyben. Közben két érintett cég már megszűnt.

Fizess elő az Átlátszóra!

Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye.

1 projektcég, 5–15 milliós játszóterek

166 település játszótérfejlesztésével kapcsolatos költségvetési csalás miatt tett ajánlást az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 2014. február 27-én a magyar ügyészség felé. Az OLAF a történtek miatt a teljes támogatási összeg (és a kamatai) visszafizetését indítványozta, s ezt a hazai hatóságok elfogadták.

A Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) visszavonta a megítélt támogatásokat, és visszakérte a településektől a korábban már kifizetett pénzeket. Az önkormányzatok azonban nem tudták volna kigazdálkodni a többmilliós összegeket, ezért a kormány a 1225/2015. (IV. 20.) számú határozattal összesen 1,78 milliárd forint támogatást adott nekik “a működőképességük megőrzése érdekében”, vagyis visszafizette helyettük Brüsszelnek az uniós támogatást, hogy ne menjenek csődbe.

Az öt évvel ezelőtt kipattant történet, amely szerepel a Legfőbb Ügyészség OLAF-ügyek listáján, a sajtóban megjelent cikkekből – a Sonline.hu-n és a HVG-ben megjelent írásokból – feleleveníthető.

A játszóterek építésével kapcsolatos pályázatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2008. október 18-án írta ki az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap „vidéki lakókörnyezet fejlesztésére” szánt kerete terhére. Az ötezer lakosnál kisebb települések például parkosításra és piacterek kialakítására kérhettek uniós támogatást.

A pályázatokra “rávetette” magát az Info-Datax Kft., ami a HVG 2010-es cikke szerint már 2008 februárjában szórólapon hirdette magát az érintett falvaknak.

Az önkormányzatok hozzáállása a játszótérfejlesztési pályázatokhoz különféle volt. Egyrészt nagyon örültek az Info-Datax ajánlatának, hogy a pályázatírás ingyenes, és az áfa összegét majd utólag visszaszerezhetik. Voltak azonban olyan települések, amelyek drágállották a játszóterek kivitelezésére mondott 5–15 millió forintot, és emiatt nem szerződtek az Info-Datax-szal.

A beruházásoknál az Info-Datax volt a projektmenedzser, vagyis ő írta meg a pályázatokat. A játszóterek építésében a fővállalkozó a Bauble Kft. lett, a játékok gyártásával pedig a Rark Kft.-t bízták meg.

Végül országszerte összesen 237 önkormányzat kötött szerződést az Info-Datax Kft.-vel, ami megírta nekik a pályázatokat. A legtöbb település átlagosan 5-15 millió forint uniós forrást nyert játszótérre, néhány önkormányzat azonban 20-22 millió forint EU-támogatást kapott a beruházásra. Az OLAF a nyertes projektek közül 166-ot talált túlárazottnak a vizsgálata során.

Vizsgálódni kezdett az MVH és az OLAF is

A játszótérfejlesztési dömping beindulása után nem sokkal – mint a HVG cikkében áll – az MVH értesült egyes önkormányzatok aggályairól. Az elindult vizsgálat egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy miért mellőzték a beruházó önkormányzatok a közbeszerzési eljárást, ugyanis a 8 millió forintnál drágább beszerzések ajánlatkérés-kötelesek. Ez az Info-Datax szerint az eszközbeszerzésekre vonatkozott, míg a játszótér építési beruházásnak tekintendő, aminél 15 millió forint a határ.

Az önkormányzatok ekkor kezdtek el igazán aggódni, mert attól tartottak, hogy ha vissza kell fizetniük a játszótérépítések költségét – 7–15 millió forint közötti összegeket –, plusz a kamatokat, akkor megrendülhet a költségvetésük. Éppen emiatt az önkormányzatok – a Sonline.hu értesülései szerint – fellebbeztek az MVH döntései ellen, és ez szerepel egy 2014-es parlamenti dokumentumban is. Az önkormányzatok tagadták, hogy csalás történt volna, és arra hivatkoztak, hogy a játszóterek a hivatal ellenőrzése és jóváhagyása mellett épültek meg.

Az ügyben az OLAF szándékos szabálytalanság gyanúja miatt indított vizsgálatot. 

Az OLAF szerint a módszert úgy alakították ki, hogy az ajánlattevők közül a Bauble Kft.-t kedvező helyzetbe hozzák, például azzal, hogy a beruházásokat sem pénzügyi, sem műszaki feltételekkel nem rendelkező cégek árajánlatára alapozták, illetve, hogy a pályázatra olyan társaságokat hívtak meg, amelyek később mégsem tettek árajánlatot. Így nem volt meglepő, hogy a Bauble szinte mindent vitt, és a cég csak hat esetben esett el a munkától.

A települések az áfa összegével azonos támogatást kaptak a Nemzeti Horizont Alapítványtól, amelyet éppen az Info-Datax Kft. segítségével gründoltak. Az OLAF megállapítása az volt, hogy az önkormányzatoknak kifizetett összegeket valójában az uniós támogatásból finanszírozták. Az önkormányzatok azt állították, hogy addig nem tudtak a Bauble és az alapítvány állítólagos kapcsolatáról, amíg meg nem kapták a határozatot a támogatási összeg visszavonásáról.

A pályázati támogatás összesen 1,4 milliárd forint volt, az alapítvány pedig 378 millió forintot kapott és osztott szét a projektköltségekből az önkormányzatok között. A csalás elleni hivatal szerint ez a pénz a főkivitelező és az alvállalkozók projektárainak különbözetéből származhatott, és fiktív számlák révén kerülhetett a közreműködő cégekhez. 

Mint fentebb írtuk, az unió csalás elleni hivatala 2014 februárjában ajánlást tett a magyar ügyészségnek. Az OLAF ezzel akkor él, ha a saját vizsgálata során bűncselekmény gyanúja merül fel.

A NAV 5 éve nyomoz, Polt Péter elégedett

Az OLAF ajánlása alapján a Fővárosi Főügyészség költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelte a nyomozást, és annak lefolytatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságát bízta meg.

Míg az OLAF két év alatt eljutott odáig, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő visszaélés történt a piaci árnál drágábban épített magyar játszóterek esetében, addig a magyar hatóságok öt év alatt nem tudták lefolytatni a nyomozást. A NAV az üggyel kapcsolatban ugyanis az Átlátszó megkeresésére azt válaszolta, hogy folyamatban lévő ügyről nem hozhat nyilvánosságra részleteket.

A Legfőbb Ügyészség az OLAF-ügyek nyomozásával szemben megfogalmazott kritikákra folyamatosan azt hozza fel, hogy „Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4 százalékos aránya – meghaladja a 42 százalékos uniós átlagot”.

Két érintett cég már 3 éve megszűnt

A játékokat legyártó Rark Kft. az MVH által kiírt pályázat előtt nem sokkal, 2008 júliusában alakult, ügyvezető-tulajdonosa 2009 óta Roza-Füzék Annamária marketingszakember. 2009 decemberéig egyébként a cég a Marshall-szigeteken bejegyzett FV-R Ltd.-é volt, és az offshore cég mögött a luxemburgi T-Power Consulting SA állt.

Az Info-Datax Kft. 2015. május 22-én felszámolás alá került, majd 2016 áprilisában törölték a cégnyilvántartásból. Az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadást végző társaság már 2013-ban veszteséges volt, 1,3 millió forintos árbevétel mellett ugyanis mínusz 35,1 millió forint “eredményt” tüntetett fel.

A játszótérfejlesztés idején a cég ügyvezetője és 2012. május 10-ig az egyik tulajdonosa Szirtes Gábor volt. A hozzá köthető több, mint egytucatnyi vállalkozásról számos negatív információ szerepel az Optenben, közülük több is felszámolással vagy kényszertörléssel szűnt meg.

Szintén a játszótérfejlesztésre hozták létre a Bauble Kft.-t 2009 májusában. A cégnek 2013-ban már nem volt árbevétele, és a mérleg szerinti eredménye mínusz 36 ezer forint lett. A Bauble (már más névvel) végül 2014. október végén felszámolás alá került, majd 2016 tavaszán törölték a cégjegyzékből.

A játszótérügy után új tulajdonossal új pályázat

A Bauble Kft. a játszótér-ügy idején egy magánszemélyé, Kupeczki Lászlóé volt. Az OLAF-vizsgálat közben, 2013-ban azonban a cég többségi tulajdonosa a MI TEAM Investment Kft.-n keresztül Mitók András lett. A tulajdonosváltás után Mitók lett a játszótér-botrányban elhíresült vállalkozás cégvezetője, és rögtön nevet is cseréltek: a Bauble Kft.-ből Sport Fanatic Systems Kft. lett.

Mitók András ellen az adóhivatal pert indított vezető tisztségviselő felelősségének megállapításáért, de a bíróság elutasította a keresetet. Az Átlátszó birtokában lévő ítéletből kiderül, hogy a vállalkozás felszámolását a NAV indította el, miután nem tudott behajtani tőle 206 millió forint adótartozást.

A dokumentumban szerepel az is, hogy Mitók Andrásnak és üzlettársának azért kellett a cég, hogy egy 600 millió forintos pályázaton indulhassanak vele: sporttal kapcsolatos beléptető rendszerekre vonatkozó szoftvereket fejlesztettek volna ki.

A pályázat viszont nem lett sikeres, mert a NAV  késve adott ki egy nullás igazolást. Mitók András a per során azt állította, hogy mivel nem ügyvezető volt, ezért nem is járt el a cég ügyeinek intézésében, ráadásul az adásvétel után nem is kapták meg a kft. összes papírját. Mitók egyébként azért lett cégvezető, mert az ügyvezetők a kapcsolatait akarták használni, hogy a bizalmi tőkéjére építve kapcsolatba kerüljenek más sportszervezetekkel és cégekkel. A bíróság ezt el is fogadta, megállapítva, hogy a férfi nem tanúsított olyan magatartást, amellyel a NAV érdekeit veszélyeztette volna.

Az biztos, hogy Mitók Andrásnak kiterjedt kapcsolatrendszere van.

Az üzletemberről a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) működésével kapcsolatos problémákat ismertető cikkünkben írtunk. Mitók a Universal Central Europe Kft. révén az MTSZ számára versenyekkel kapcsolatos marketing tevékenységet végzett az Open Times Consulting Kft. mellett. Ezt azért sérelmezték egyesek, és fordultak a hatóságokhoz, mert úgy vélték, hogy a vállalkozásokhoz kiszervezett feladatokkal csak a cégek járnak jól, miközben a teniszszövetség jelentős bevételtől esik el.

Magáncégek gazdagodnak a Magyar Tenisz Szövetség állami támogatásaiból egy tagszervezet feljelentése szerint

Az elrendelt nyomozásra hivatkozva utasította vissza a megkeresésünket a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) főtitkára, Richter Attila. A sportszövetség működésével, a gyanús gazdasági ügyek miatt kitört botránnyal kapcsolatos kérdéseinkre a szervezet felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sem reagált. A birtokunkba került feljelentésben foglaltak igazságtartalmának kiderítésére közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a tenisz szövetséghez.

Beszámoltunk arról is, hogy Mitók András neve a kalandos életű Welsz Tamással kapcsolatban került nyilvánosságra. Évekkel ezelőtt a Gépnarancs írta meg (a cikk jelenleg nem elérhető, de pl. a HVG-szemléje is megőrizte az utókornak), hogy a Welsz Tamás-féle jótékonysági szervezet, a Charity March kapcsolatban állt Mitókkal, barátok és üzlettársak voltak. Mitók András pedig Welsz halála után is jóban maradt Welsz egykori élettársával.

Mitók András neve korábban a Sportlife Kft. és Sport & Média Kft. révén vált ismertté, amelyek szerződésben álltak a Kubatov Gábor vezette FTC-vel. Kubatov a Gépnarancsnak megküldött közleményében tagadta, hogy Welsz Tamással vagy Mitók Andrással találkozott volna, és azt állította, hogy személyesen nem ismeri őket.

Csikász Brigitta

A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta.
Címlapkép: Az egyik érintett település, Csákány nettó 6,1 millió forintos játszótere.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom