Bezárás
Uniós támogatások

OLAF-jelzések: az Átlátszó cikksorozata alapján indult ügyben szabadságvesztést is kiszabtak

Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az Átlátszó által felderített eset következik. 2012-es tényfeltárásunk alapján az OLAF vizsgálatot indított, majd ajánlást tett a magyar ügyészség felé, a büntetőeljárás pedig mostanára eljutott az első fokú ítéletig. A bíróság az egyik vádlottat végrehajtandó, társát felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi vádlott a bűncselekménnyel okozott kárt, mintegy 200 millió forintot teljes egészében megtérítette. 

Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

Május elején az ügyészség közleményben dicsekedett el azzal, hogy első fokon elmarasztaló ítélettel zárult egy olyan újabb ügy, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal ajánlása alapján indult. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folytatott eljárásban a Központi Nyomozó Főügyészség 2017 áprilisában emelt vádat.

Az ügyészségi közlemény szerint egy cég 2009-ben döntően orvosi diagnosztikai eszközök beszerzésére mintegy nettó 490 millió forint költségvetésű pályázatot nyújtott be, hogy a projektre 214,3 millió forint támogatást szerezzen az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.

A beruházás elszámolásához egy külföldi cégtől mintegy 102 millió forintért megvett eszközöket jelentősen túlárazva, 371,7 millió forintos vételáron szerepeltették a pályázatban. A támogatás felhasználását – a vádhatóság szerint – valótlan tartalmú nyilatkozatokkal igazolták.

A pályázat elszámolását ellenőrző szervezet elől elhallgatták, hogy az eszközök vételárának különbözetét egy közbeiktatott cég révén visszautalták maguknak.

A beszerzett orvosi műszerekkel a vádlottak ugyan 2010 januárjában egy diagnosztikai centrumot létesítettek, de az eszközöket a célnak megfelelően sohasem használták. A Központi Nyomozó Főügyészség az eljárás során megállapította, hogy a vádlottak az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak 182 millió, a magyar költségvetésnek 32,1 millió forint kárt okoztak.

Az ügyészség közölte azt is, hogy az egyik vádlott a cég vezetését ténylegesen ellátó személy, a másik pedig az ötletet kidolgozó ismerőse. Az ügyészség az eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy a két vádlott az uniós pályázaton induló vállalkozást eleve a bűncselekmény elkövetésére hozta létre.

A Fővárosi Törvényszék egyik vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, a másikat – aki a bűncselekménnyel okozott kárt időközben teljes egészében megtérítette – felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A Központi Nyomozó Főügyészség azonban nem volt elégedett a bírósági döntéssel, és fellebbezett a kiszabott büntetések súlyosításért.

Az Átlátszó írta meg hét évvel ezelőtt

Az ügyészség után most mi büszkélkedünk el azzal, hogy a büntetőeljárás az cikksorozata alapján indult. A három részes, Mong Attila és D. Kovács Ildikó által jegyzett tényfeltárás közlése után ugyanis az OLAF vizsgálatot kezdeményezett, és megállapításait nyilvánosságra is hozta 2014-es éves jelentésében. Majd még abban az évben az üggyel kapcsolatos ajánlását megküldte a magyar ügyészségnek is.

Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében

Hülye maradt volna az OLAF, ha nincs az Átlátszó! Ha az Átlátszó újságírói nem mennek el Csepelre, nem lett volna esettanulmánya idén az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, az OLAF-nak Magyarországról.

A vádhatóság közleményében szereplő cég a 2008-ban Bátonyterenyén megalakult Body-Map Kft., amely már a következő év áprilisában elnyert egy mintegy 215 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást. Az összeget egy olyan programban szerezte meg a cég, amelyet hátrányos helyzetű térségekben induló vállalkozások számára írtak ki. Ez a Gazdaságfejlesztési Operatív Program – GOP – 2.1.1/D volt.

A pályázat egyik feltétele az volt, hogy a vállalkozásnak 274 millió forintos egyéb forrást kell felmutatnia. Ezt a Body-Map tulajdonosai az Átlátszó birtokába került dokumentumok tanúsága szerint úgy oldották meg, hogy a Seychelles-szigeteken bejegyzett Test Body Ltd. 1,2 millió eurós kölcsönt adott a Body Map Kft.-nek nulla százalékos kamatra, határozatlan időre.

null

null

Beszámoltunk arról, hogy tudomásunk szerint a kft. egyik ötletgazdája Sümegi Miklós András volt, akinek korábbi érdekeltségét, a Sümi-Med Kft.-t 2008-ban felszámolták. Ezután jött a Body-Map Kft., a cégbe 2009 januárjától beszállt mellé Bredák László és a lánya. Bredákról megírtuk, hogy jól menő autóvizsgáztató és szervízelő vállalkozást működtet Szigetszentmiklóson, amelynek 2009 és 2010-ben 50-60 millió forint volt az árbevétele.

A Body-Map Kft. egy csepeli magánklinikát működtetett. Ott munkatársaink 2012-ben megkeresték Bredák László ügyvezető igazgatót, ám ő nem örült az érdeklődésnek. Sümegi Miklós sem nyilatkozott az Átlátszónak.

Nyomozásunk idején a hatóságok már vizsgálódtak a pályázattal kapcsolatban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében eljárt MAG Zrt. 2010-ben szabálytalansági eljárás keretében vizsgálta meg azt, hogy a beruházás papírokon igazolt költségei valósak-e.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-Magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága is eljárást folytatott, mert felmerült a gyanú, hogy túlárazták a beszerzett diagnosztikai berendezéseket. Ezt a nyomozást azonban 2011-ben megszüntették. Mégpedig a MAG Zrt. első vizsgálódásának eredménytelenségére hivatkozva.

Cikksorozatunkban azt is bemutattuk, hogy a projektben elszámolt berendezéseket 2009-2010-ben sokkal olcsóbban lehetett beszerezni. A pályázaton nyertes cég ráadásul alig termelt az előző években árbevételt, miközben tetemes, két év alatt 96 millió forintos veszteséget mutattak ki.

Az OLAF jelzése előtt mindent rendben találtak

Az Átlátszó a pályázatra vonatkozóan a a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől megpróbálta kikérni a az ügyben folytatott szabálytalansági eljárások teljes iratanyagát. Azt azonban a kért adatok döntés-előkészítő jellegére hivatkozva megtagadták.

Amikor viszont bírósághoz fordultunk, az NFÜ az adatok többségét még az ítélet előtt kiadta. A megkapott iratokból az derült ki, hogy a MAG Zrt. az első szabálytalansági eljárásban a pályázott eszközök esetleges túlárazását, a második eljárásban pedig az elnyert támogatás felhasználását vizsgálta.

A Body-Map ügyében a kilógó lóláb az elszámolt eszközök árazása volt. Ugyanis  a pályázathoz csatolt költségtáblázat (PDF) alapján a cég 2009-ben például 21 darab úgynevezett AMP noninvazív vérkép és metabolit analizátort vásárolt, darabját 14,8 millió forintért. Összesen 310 millió forintért, ami más cégek áraival összehasonlítva rendkívül soknak látszott.

A kollégáink által a csepeli klinikán látott laptopok néhány speciális szoftverrel és testre helyezendő érzékelőkkel rendelkeztek. Emiatt nem is orvosi orvosi műszereknek tűntek, hanem inkább természetgyógyászati eszközöknek – jegyezték meg a cikkünk szerzői.

A gyorsdiagnosztikát végző klinika egyébként olyan munkatársakkal is dolgozott, akik doktori címet tüntetnek fel a nevük mellett, miközben hivatalos, államilag elismert doktori fokozattal nem rendelkeznek.

A GOP Irányító Hatósága 2012 szeptemberében mégis lezárta azt a vizsgálatot, amely cikkeink alapján indult és melnyek során azt vizsgálták meg, hogy valóban történt-e jelentős mértékű túlárazás. Mivel „a gyanút ugyanazon projektben, ugyanazon tényállás alapján korábban megvizsgálták és azóta új körülmény nem merült fel”, akkor nem látták indokoltnak a szabálytalansági vizsgálat megismétlését.

Az OLAF 2014-es jelzése alapján indult újabb hatósági vizsgálódás azonban már eredményre vezetett. A Body-Map Egészségügyi Szolgáltató Kft. 2018. január 23. óta végelszámolás alatt áll. A vállalkozás 2015 óta veszteséges, 2018-as adózott eredménye mínusz 53,7 millió forint lett, kötelezettségeinek összege pedig 400 millió forintra rúgott.

Csikász Brigitta

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom