Bíróság előtt a kétmilliárdos áfacsökkentési ügy, a Századvéget nem vádolják

Az első tárgyalási nap után sem lett világosabb, mi is történt a Bunge-ügyben. Az ügyészség szerint egy magyar vállalkozó azt ígérte, 2 milliárd forintért elintézi, hogy csökkenjem az étolaj áfája. A vádlott szerint ő nem ígért és nem kért semmit, míg a vád koronatanúja szerint ígért, de nem a maga nevében, hanem Heim Péterre és a Századvég Zrt-re hivatkozva. Heim Péter viszont csak tanú az ügyben, ma hallgatja meg a bíróság.

 

 

Tegnap kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a kitiltási botrány egyik érintettjének büntetőpere. Tábor Viktor az egyetlen, aki ellen az amerikai kitiltásokkal kapcsolatba hozott korrupciós jellegű ügyben az ügyészség vádat emelt. (A vádlottat teljes nevével megnevezve elég részletesen bemutatta tavaly a hvg.hu, ezek után nincs miért titkolni a nevét.)

Tábort a Fővárosi Főügyészség vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolja. Az ügyészségnek az eljárásban azt kell bizonyítani, hogy Tábor nem létező kormányközeli kapcsolataira hivatkozva próbált kicsalni 2 milliárd forintot egy közvetítőn keresztül a magyar és európai étolajpiaci óriástól, a Bunge Zrt-től. A vádirat szerint Tábor ezért a nem csekély összegért nem csekély ellenszolgáltatást ígért, az étolaj áfájának 27-ről 5 százalékra történő csökkentését.

A szereplők

A Bunge évi 60 milliárd körüli forgalmat bonyolít a kétszereplős magyar étolajpiacon, de nemcsak nálunk, és nemcsak étolajjal foglalkozik – egy igazi, sok országban jelen lévő és sok mindennel foglalkozó multiról van szó. A Bunge évek óta az egyik élharcosa az élelmiszer-kereskedelemben burjánzó áfacsalás elleni küzdelemnek – nyilván nem függetlenül attól, hogy egyben az egyik legnagyobb kárvallottja is a dolognak. Így a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Zrt. mellett a legaktívabb szereplője volt az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért lobbizó szervezetnek.

A laza, informális szerveződés (Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért) íratta az Ernst & Younggal azt a tanulmányt, amelyiknek egyik konklúziója, hogy a vonatkozó termékkörben az áfa 10 százalék körüli értékre való csökkentése úgy lenne képes jelentősen fehéríteni a piacot az áfacsalás visszaszorításával, hogy ez nem jelentene kiesést a költségvetés bevételi oldalán.

A Fórum egyik szóvivője a Bungénak PR-kommunikációs tanácsokat adó Torba Tamás – ő ma a Tábor Viktor ellen folyó perben a vád koronatanúja. És az első tárgyalási nap alapján nagyon úgy néz ki, Torba vallomása az egyetlen komoly bizonyíték az ügyészség kezében.

A vádlott, Tábor Viktor jellegzetes magyar középvállalkozó: cége, az Advanced Network Technologies Kft. (ANT Kft.) milliárd körüli forgalmakat bonyolító, a maga szakterületén jó nevű, kiváló referenciákkal rendelkező, nyereséges vállalkozás. Az ANT Kft. IT-biztonsági megoldásokkal van jelen a piacon, és olyan megrendelői vannak/voltak, mint a NAV vagy a Magyar Telekom.

Tábor cége az innovációban is jeleskedik, elmondása szerint mostanában egy nemzetközi érdeklődést kiváltó projekten dolgoznak. Tábornak életműve a cég, az ANT 25 év alatt lett elismert szereplője a szektornak.

Az ügy

A vádirat szerint Tábor és Torba úgy öt éve ismerték meg egymást. Kölcsönös szimpátia alakult ki, ettől kezdve havi rendszerességgel találkozgattak, eszmét és információkat cseréltek politikáról, üzletről, egyebekről. Torba természetesen beszélt időnként a vádlottnak a munkájáról, így az áfa-ügyekről is, illetve a Bunge magyarországi leányvállalatának nehéz helyzetéről.

Egy alaklommal, valamikor 2013 második felében, szóba jött köztük a kormány és egyes piaci szereplők által kötött ún. stratégiai megállapodások rendszere. Torba felvetette, hogy barátja utánakérdezhetne a kapcsolatainál, hogy milyen feltételekkel lehet ilyen megállapodást kötni. A vallomások ettől a ponttól eltérnek: Torba azt mondja, tisztában volt azzal, hogy Tábornak jelentős kormányzati/politikai kapcsolatrendszere van, míg a vádlott azt állítja, nem ismer senki jelentősebb döntéshozót, a NAV-ban is legfeljebb főosztályvezetőket tud felhívni.

NAV-dosszié

Miért pont a NAV kerülhetett az amerikaiak célkeresztjébe?

A rejtélyes 7750: diszkrét és drasztikus

Diplomáciai mentességet vásárolt volna, de átverte az ügyvéde a lebukott áfacsalót

NAV kontra Átlátszó: pert nyertünk az adóhatósággal szemben

Lefokozták, megalázták, most munkaügyi perben harcol az állásáért egy volt NAV-vezető

Újabb volt NAV-os vádolja az adóhivatalt

Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot

Kormányrendelettel szüntették meg a NAV elitcsapatát – újabb ex-adóellenőr beszélt

>>> Tovább a teljes NAV-dossziénkra

A stratégiai megállapodások ügye legközelebb 2014 májusában jött szóba közöttük. Tábor cégének szokásos évi rendezvényére hivatalos volt a Bunge-lobbista is, az este folyamán egy alkalommal együtt ment ki cigarettázni a két barát. Torba szerint ekkor érkezett válasz az ő fél évvel korábbi kérdésére: Tábor azt közölte vele, hogy stratégiai megállapodás nem lesz, de 2 milliárdért el lehet intézni az étolaj-áfa 5 százalékra történő csökkentését.

Torba nyomozati és a bíróságon tett vallomásában másképp emlékezett a stratégiai megállapodás kérdésben kapott válaszra: a rendőrségen még azt vallotta, ebben az ügyben is pozitív visszajelzést kapott. A dolog elintézéséhez pedig a Századvéghez kell fordulni. Torba – vallomása szerint – ekkor megkérdezte, kitől jött az üzenet. Tábor azt felelte, magától Heim Pétertől.

A vádlott szerint ezek a szavak, amelyeket a vád koronatanúja idézett, valóban elhangzottak közöttük azon az ominózus beszélgetésen – csak éppen egész más kontextusban. Ó egy pályázattal összefüggésben olvasott a stratégiai megállapodásokról, és egy konkrét támogatás kapcsán emlegette a 2 milliárdos összeget. Valóban volt szó Heim Péterről és a Századvégről, de csak úgy, hogy tudomása szerint rajtuk keresztül vezet az út a stratégiai megállapodáshoz.

„De hát ezt te jobban tudod, Tamás” – idézte föl a diskurzus utolsó mondatát.

Torba vallomása szerint ezek után gyors találkozót kért a Bunge magyarországi vezetőjétől, és közölte vele az ajánlatot. A vezérigazgató asszony ott helyben közölte Torbával, hogy szó sem lehet a dologról. A Torbát foglalkoztató kommunikációs cégnek egy hétre rá járt le a Bungéval kötött szerződése, és azt nem hosszabbították meg – Torba szerint azért, mert a 2 milliárdos ajánlat után nem látták értelmét a további, kormányzatot célzó PR-tevékenységnek.

A Bunge-sztorit viszont 2014 októberében megírta az Index, a cikk alapján kezdte meg a rendőrség a nyomozást.

Itt mindenki hülyének lett nézve?

Első ránézésre nem áll valami stabil lábakon a vád: egyetlen vallomás támasztja alá a vesztegetést és üzérkedést, ráadásul ez a tanú is némiképp mást mond, mint amit a vádirat állít. A Bunge-lobbista szerint „Viktor csak postás volt”, akit a Századvég nevében küldött Heim Péter a kétmilliárdos ajánlattal – az ügyészség ehhez képest nem emelt vádat, talán nem is nyomozott Heim ellen. Holott erre éppen annyi indok lett volna, mint a „postás” elleni vádnak.

A vád így egy meglehetősen fura konstrukció lett: a Fővárosi Főügyészség szerint Tábor Viktor egyszerűen megpróbálta lehúzni a Bungét 2 milliárd forinttal.

Ami elég szép pénz, de kevéssé életszerű, hogy egy sikeres tulajdonos-cégvezető, akinek ráadásul épp beindulóban van egy ígéretes projektje, otthagy csapot-papot, és bűnözőnek áll, hogy zsebre vágva kétmilliárdot az élete hátralévő részét valahol egy távoli, egzotikus országban töltse. De ha még így is lenne, annyira nem lehet ostoba, hogy egy ilyen primitív trükkel próbálkozzon, azt feltételezve, hogy az áldozat majd előre fizet.

Tábor ráadásul üzleti partnerként feltehetőleg ismeri a multik üzleti kultúráját, így pontosan tudja, hogy abba meg nem fér bele egy ilyen bemondásra odaadott kétmilliárd.

Vagyis vagy teljesen alaptalan a vád, és valóban Torba találta ki az egészet – ebben az esetben meg persze arra nincs épeszű magyarázat, hogy egy lobbista miért csinálna ilyet -, vagy ha mégis van ügy, akkor sokkal valószínűbben Torba verziója szerint a Századvéggel és Heim Péterrel a háttérben. Ez utóbbi valószínűségét növeli, hogy a Bunge lobbistája az egész ügyet elmesélte az USA nagykövetség illetékeseinek.

Heimmel kapcsolatban pedig ma sem tudható, hogy szerepel-e a kitiltottak listáján.

Becker András

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.