Heti Mutyimondó: a rablóelit „csak”-bajnokai

A parlamenti választás előtti egy hétbe belesűrűsödött mindaz, amiről Magyarország 25 évvel a sorsfordító 1989 után szól, és amiről akkor azt reméltük, örökre vége lesz. Vasárnap megint győzött a Nemzeti Csak, legközelebb négy év múlva lehet próbálkozni. Mong Attila heti lapszemléje.

Illusztráció: MKKP

Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére, a Napi Mutyimondóra, akkor már reggel olvashatod az aznapit. Kattints ide! Támogasd adód egy százalékával az Átlátszót, hogy felvehessük a harcot a Kétfarkú Kutya Párt ellen is! Támogatási lehetőségek itt.

Miért? – kérdezte a múlt héten egy újságíró a Fidesz szóvivőjét arról, hogy miért esik más elbírálás alá az, hogy párttársa, Rogán Antal javítgatja napról napra a sajtóban megjelent információk alapján a vagyonnyilatkozatát, mint az, hogy a szocialista Simon Gáborról derült ki, több százmillió forint értékű vagyont rejtegetett különböző osztrák és magyar bankszámlákon. Selmeczi Gabriella válasza így hangzott: „csak”.

Ez a „csak” győzedelmeskedett a vasárnapi választásokon, és nem csak azzal, hogy a Fidesz nyert, hanem azzal is, hogy lényegében nem volt olyan alternatíva, amely ezzel szemben igazi választást kínált volna az arra érdemes magyar polgároknak. Győztek a „csak” bajnokai, jobb- és baloldalon egyaránt. Győzött Selmeczi Gabriella „csak”-ja, de a győzelemhez hozzájárult Mesterházy Attila is, akinek – mint ez az interjú is megmutatta – konkrétan semmi sem jutott eszébe Magyarországgal kapcsolatban. Selmeczi „csak”-jával erősen versenyben állt az MSZP-elnök mantrája minden kényelmetlen kérdésre arról, hogy „győzelemre” készül.

A „csak” kategória legkiemelkedőbb indulói a magyar rablóelitből a következők voltak a múlt héten.

Rogán, Varga és a vagyonnyilatkozat

Egy rendes országban, ahol van egy kockás füzet, egy igazi adóellenőr és egy „tiszta kezek” ügyész, Rogán Antal már előzetesben lenne. A múlt héten pár nap alatt derült ki róla, hogy a vagyonnyilatkozatában közöltekhez képest sokkal nagyobbak a budai luxuslakóparkban általa és Cecília asszony által birtokolt több százmillió forint értékű lakásai, sőt napról napra lettek nagyobbak. Mindezt pedig gyors fejszámolás alapján az állami fizetéséből félretett pénzből nem tudhatta magának megvásárolni. Melyik magyar állami hatóság veszi magának a bátorságot, hogy kiderítse, akkor miből volt neki erre pénze? Feljelentették ugyan, de lehet, hogy ugyanarra a sorsra jut ez a bejelentés is, mint az ellene kezdeményezett vagyonosodási vizsgálat: az a KDNP-s menedzseli az egészet, aki tanácsadóként évek óta pénzt kap a Rogán vezette V. kerülettől, a lánya pedig ugyanott alpolgármester. Közben Varga Mihály is módosította a vagyonnyilatkozatát, a nemzetgazdasági miniszter is rájött, hogy rosszul számolta eddig, mennyire hatalmas a lakása a budai lakóparkban, ahol egyébként a gazdag és szép fideszesek laknak. Az MTI ebben az ügyben is jól teljesít, megint kileng a hazugságinga: miközben Simon Gábor eltitkolt millióiról 40-nél többször adtak hírt, Rogán Antal vagyonnyilatkozatos kavarásairól egyszer sem. A közmédia vezetése szerint azért, mert rohadt függetlenek megint. Az már csak hab a tortán, hogy Rogán, a felesége, az alpolgármestere, Varga Mihály mind a Schmidt Mária és Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó lakóparkban szereztek lakást, és az is, hogy egy belvárosi civil szervezet adja ki azt a lapot, amelynek minden oldalán Rogán vagy/és Cilike látható. Az V. kerületi polgármester szerint reménytelen helyzetben levő baloldali politikusok utolsó kétségbeesett próbálkozása az, hogy a vagyonnyilatkozata miatt támadják. Mindenesetre Lázárral megbeszélte a dolgot, és a Fidesz szerint nincs gond. Rogán egyébként nem csak lakásügyileg akar terjeszkedni. A 444 azt írja, hogy hiába tűnt úgy, hogy az állam már megvette az uniós pályázati pénzek kifizetéséhez használt szoftvert kezelő Welt 2000-t, mégsem lett az övé. Az adásvétel másnapján elhunyt egyik tulajdonosnak még alá kellett volna írnia egy papírt, az eredeti szerződés ugyanis nem volt jó, vagy hiányos volt. A Weltért ráadásul valószínűleg sokkal bonyolultabb háború dúl a háttérben, mert a Miniszterelnökségen kívül mások is akarják. Többek között állítólag Rogán Antal is bejelentkezett.

Mészáros Lőrinc és felcsúti falukép

A New York Timesban, angolul valójában még durvábban hangzik, mint magyarul, és abban a környezetben még elkeserítőbben néz ki mindaz, ami a tudósító leírása szerint – emberileg, szellemileg és faluképileg is – Felcsúton történt az elmúlt években. Nem, ez nem Azerbajdzsán, ahol a nagyfőnök kedvenc gázszerelőjéből lesz milliárdos üzletember, hanem a mi hazánk. Felcsút volt polgármestere egyébként a Magyar Narancsnak azt mondta, őt azért távolították el pozíciójából 2011-ben, mert igyekezett a település vagyonával megfelelően gazdálkodni. Varga Györgyöt az önkormányzati törvény 2010-ben életbe lépett módosítása értelmében mentették fel köztartozása miatt. Az időközi választást Mészáros Lőrinc, a helyi Fidesz elnöke, Orbán Viktor bizalmasa nyerte meg. A volt polgármester szerint a településen kialakult helyzet és a média fokozott érdeklődése miatt sokan már inkább elköltöznének Felcsútról, és van, aki inkább nem vallja be, hogy ott lakik. A Spiegel is Orbán klánjáról ír. Az Átlátszó is említést kap a német hírmagazin cikkében, a lap szerint az Orbán-kormány elmúlt négy évéért különösen hálásak lehetnek a Fidesz-közeli oligarchák.

Hernádi és a horvát korrupciós vizsgálat

A horvát szomszédoknak is egy hangos „csak”-kal üzen az egyik legnagyobb és elvileg legtekintélyesebb magyar tőzsdei cég vezetője arra a kérdésre, hogy miért nem fárad el Zágrábba és áll az ottani korrupciós vádak elibe, hogy tisztázhassa magát. A legújabb hír, hogy vádlott lett, vagyis továbbra sem sikerül békés megoldást találni a Mol elnök-vezérigazgatójának az ellene zajló eljárásban. A cégvezetőt vesztegetéssel vádolják. A horvát különleges ügyészség szerint lefizette Ivo Sanader akkori kormányfőt, hogy a magyar cég megszerezze a horvát olajipari vállalat, az INA irányítását. A vádemelést egyébként aznap jelentették be, amikor megkezdődött Sanader 10 éves börtönbüntetésének fellebbviteli tárgyalása. A Mol-vezért akkor is elítélhetik, ha el se megy a horvát tárgyalásra, ahol korrupciós ügyben vádolják. Távollétében is elítélhetik. A cég szerint politikai koncepciós perbe rángatták a vezért.

Paks és a „csak”

Egyeztetés nélkül, hosszú évtizedekre eladósítva az országot, ráadásul energiapolitikailag is egyértelmű helyzetet teremtve hajtotta Putyin igájába Magyarországot a választáson győzedelmeskedő politikai erő. Miért? Csak. A múlt héten is Moszkvából kellett megtudniuk a magyaroknak, hogy a kormány aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd eurós állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást. Orbánék úgy intézték, hogy a Kremlben lényegében nagyobb vita és nagyobb nyilvánosság övezhette a Magyarország sorsát évtizedekre előre meghatározó megállapodást: itthon ugyanis az Országgyűlésnek valószínűleg nem lesz lehetősége, hogy döntsön erről a szerződésről. Csak arra kellettek a képviselők, hogy rábólintsanak az egész egyezményre, a részletekkel, a milliárdokkal, az üzlettel csak ne bíbelődjenek. A Fidesznél egyébként legalább egyeztethetnének, hogy mit hazudnak: Lázár János és Varga Mihály pont az ellenkezőjét állítja arról, hogy most akkor hogyan tovább.

Stadionok és a „csak”

Vajon miért épülnek országszerte a stadionok egy olyan országban, ahol a foci annyira nem érdekel senkit, hogy még a szurkolók is inkább csak a sportlapokban olvassák el az eredményeket.? Csak. Csoda-e, ha szépen kiderül, alig lesz vállalkozó, amelyik üzemeltetné a tuti bukó létesítményeket. Itt van máris a debreceni stadion, amely esetében egyetlen ajánlat sem érkezett, pedig húsz évre biztos üzletet kapott volna az, akit érdekel. Itt lesznek a nyakunkon az állami pénzen megépített stadionok, amit majd állami pénzen kell fenntartani továbbra is. A fociban közben egyáltalán nem lettek tisztábbak a viszonyok: az Origo cikke szerint ugyan kevesebb az offshore cég, de az átláthatóságtól még messze van a szektor, továbbra is sok a tisztázatlan eredetű pénz.

Simonok, számlák, kastélyok

Vajon miért nem tudhatjuk továbbra sem, hogy honnan volt egy még az átlagnál is szürkébb magyar baloldali politikusnak több százmillió forint értékben dugi pénze osztrák és magyar bankszámlákon? Miért nem keresi a párt vezetése sem az igazságot a számlarejtegető rejtélyére? Csak. Lehet, hogy azért, mert a magyar párt-, politika- és kampányfinanszírozás titkos bugyraiig érnénk el, ha hirtelen mindent tudnánk? Nem meglepő, hogy a Simon-botrányban és a Sólyom légitársaság szövevényes kalandregényében is feltűnt és titokzatos körülmények között meghalt vállalkozó, Welsz Tamás ügyéből egy szempillantás alatt jutottunk el a pénzmosásig, és azon keresztül a magyar pártfinanszírozásig! Összenő, ugye, ami összetartozik. Az Origo szerint egy máig megoldatlan pártfinanszírozási ügy egyik szereplőjéről is voltak információi az üzletembernek, aki a halála előtt néhány hónappal beszélt a lapnak háttérben az ügyeiről. Többek között arról, hogy a tulajdonába került egy olyan panamai cég, amelynek köze volt egy titkosszolgálati kötődésű pártnak juttatott százmilliós támogatáshoz. Nyilatkozott egy vállalkozó is, akiről az Index azt írja, hogy a panamai botrány egyik sértettje, mondjuk én óvatosabb lennék ebben az ügyben azzal kapcsolatban, hogy pontosan ki kicsoda is valójában. Az Index azt derítette ki, hogy Simon nevére azután is nyitottak számlát, hogy a botrány kipattant, sőt 77 millió forintnyi eurót éppen aznap tett be valaki a budapesti bankba, amikor az újságírók autóval követték a kocsijában is folyamatosan telefonáló Simont. És van egy másik Simon is, a fideszes L. Simon, akinek szintén lenne elszámolnivalója, igaz, egyelőre kisebb tételben. A romos állapotban lévő kápolnásnyéki kastély ügyeiről írt az Átlátszó. Az oknyomozó portál cikke szerint hétmillió forintot kapott a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből egy alapítvány a magántulajdonban lévő, jelenleg is eladásra kínált épület felújítási terveire. A kastély azonban furcsa módon két évvel ezelőttig L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő vállalkozásáé volt, és a helyiek máig úgy tudják, hogy az övé. A 2010-ben a képviselő kezdeményezésére műemlékké nyilvánított kastély tulajdonosa jelenleg azonban – papíron legalábbis – egy projektcégen keresztül az L. Simon könyveit is megjelentető kiadó.

További érdekességek itthonról és külföldről

Fantomszerbek Újszentivánon? Az Átlátszó videoriportban mutatja be az újszentiváni rejtélyt: a szerb határtól pár kilométerre lévő faluban valóságos demográfiai csoda történt, hiszen a lakosság száma három év alatt 400 fővel gyarapodott. A bökkenő az, hogy, a lakók sehol sem látják a nagy növekedést, és arról suttognak, hogy szerb–magyar kettős állampolgárok, voksturisták jelentkeztek be, csak papíron, választani.

Pénzmosás a közmédiában. A Népszava információi szerint a köztévé rettentő drága, rettentő rossz és rettentő gyorsan megbukó sorozatai miatt hamarosan vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az ügyek természetesen nem a fideszes klientúrát érintik, akik most mossák a pénzt szorgosan ugyanott, hanem még 2010 előttre nyúlnak vissza, tehát „elmúltnyolcév”. Valószínűleg az Origo által feltárt umbuldáról van szó, amelyért Vorák Anita újságíró Soma-díjat kapott annak idején. Kedvenc producerünk, Kálomista Gábor persze itt is itt van, igaz, csak feljelentőként. A szóban forgó cégről az Átlátszó is írt 2012-ben.

A trafikmutyi mutyista áldozatai. Új üzlethelyiség után kell néznie több száz trafikosnak, az érintettek már javában keresik az új helyeket. Egy tavalyi kormányrendelet-módosítással május 30-tól kitiltanák a dohányboltokat a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzletekből és a benzinkutakról.

Papírumbulda lefújva. Az Átlátszó arról ír, hogy eredménytelen lett az a következő három évre érvényes papír- és irodaszer-beszerzéseire vonatkozó központi papírtender, amelyről korábban kiderült, hogy a kiírása gyanús elemeket tartalmaz. A lap decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy ez alapján nagy valószínűséggel megjósolható, kik fogják nyerni a tendert.

Tranzakciósilleték-kiskapu. A 11 legnagyobb magyar bank simán kijátszotta a tranzakciós illetéket – ez a következtetése annak az MNB Szemlében megjelent tanulmánynak, amely a bankok kondíciós listáit vetette össze a tranzakciós illeték bevezetése és megemelése előtti, illetve utáni időszakban. A terhet teljesen áthárították a fogyasztókra. Ennyit a sikeres rezsicsökkentésről.

A repceáfa titkai. Ki gondolta volna, hogy az ártatlan repce buktatja majd le a láncolatos áfacsalókat. Egy szakújság szerint az elmúlt évek repcestatisztikái jelzik, mennyire aktívak voltak az áfacsalók a hazai piacon.

Rendőr a Józsefváros sűrűjéből. Az Origo arról a rendőrtisztről ír részletesebben, akit több társával együtt vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel gyanúsított meg az ügyészség a múlt héten. A lap szerint a rendőr alezredes korábban a VIII. kerületi rendőr-kapitányságon dolgozott magas beosztásban, bűnügyi osztályvezető volt a helyi kapitányságon, és feladata volt, hogy az alvilágba beépült civilekkel tartsa a kapcsolatot.

Offshore-lista az A38-cal. Befejeződött az offshore-gyanús pályázati nyertesek vizsgálata; a 2007–2013-as támogatási időszak kedvezményezettjei közül több mint 250 cégről derült ki, hogy gazdasági háttere valamelyik adóparadicsomhoz köthető, és az offshore-gyanús nyertesek több mint tízmilliárd forint támogatást vettek fel az államtól, de most elvileg vissza kellene fizetniük a pénzt. A feketelistán az OTP-vezér Csányi cége és az A38 hajó is rajta van.

Egyszerűen: lopás. 2012 végére több mint 80 millió forint tartozást halmozott fel a Magyar Röplabda Szövetség, írja a hvg.hu. A szervezet féléves átvilágítása után kiderült, az előző elnökség egyes tagjai tehetők felelőssé a hűtlen kezelésért.

N. úr cáfol. Alaptalan és több ponton valótlan a NAV védekezése az áfacsalási botrányban megjelent újabb vádakkal szemben – állítja a botrány új szereplője, Vancsura István, aki múlt héten támadta be a nyilvánosság előtt az adóhatóságot. A korábban N. úrként azonosított whistleblower szerint a NAV működésébe direkt módon, hatalmi visszaélésekkel, jogellenesen avatkoztak be többször is.

Matolcsy ebédje. A jelek szerint legalább nem az adófizetők, hanem a Goldman Sachs fizethette azt az ebédet, amelyen a jelenlegi jegybankelnök még gazdasági miniszterként az ország gazdasági titkait fecsegte ki. Nincs ugyanis ilyen ebédszámlája a minisztériumnak.

Közpénzzel a kubai kommunisták ellen. Közel negyvenezer kubai felhasználója volt annak az egyszerű, SMS-alapú közösségi hálónak, amelynek felhúzását 2010-től az amerikai segélyező szervezet, a USAID szponzorálta. A közösségi háló felépítésével az amerikai kormány olyan hozzáférést próbált kiépíteni a kubaiakhoz, amelyen keresztül megfelelő pillanatban politikai üzenetek terjeszthetők. A felhasználói bázist politikai tartalom nélküli hírek terjesztésével építették fel, több fedőcég és egy Kajmán-szigeteki bankszámla mögé rejtőztek. A projekt 2012-ben állt le.

Miért nincs Ukrajnában IKEA? A Bloomberg cikke szerint a svéd óriáscég már egy évtizede próbálkozott azzal, hogy meghódítja a fontos ukrán piacot, de próbálkozásai azért futottak rendre zátonyra, mert nem volt hajlandó kenőpénzt fizetni.

Vatikáni buli. Az olasz rendőrség letartóztatott egy amerikai és egy holland férfit, miután 3 billió eurónyi hamis kötvénnyel buktak le a vatikáni bankban. A hatóságok szerint a két férfi egy találkozóra ment a bankba, azonban a bank vezetősége jelezte az érkezésüket a rendőröknek, akik elfogták őket. A világ több bankjánál is próbálkoztak már a trükkel, de most darázsfészekbe nyúlt az a két férfi.

Kínai elkobzósdi. Kínában 14,5 milliárd dollár értékű vagyont foglaltak le, amely a korábbi titkosszolgálati főnökhöz és a hozzá köthető csapat tagjaihoz, rokonokhoz, barátokhoz, üzletfelekhez tartozott. Hatvan éve a legnagyobb korrupciós botrány van tehát kibontakozóban. Közben egy tábornok ellen indult per – ő volt a kínai néphadsereg egyik logisztikai fejese.

Líbia franciákat vádol. A líbiai állami alap azzal vádolja a francia nagybankot, a Société Générale-t, hogy még Kadhafi idején 58 millió dollárt fizettek azért, hogy 2 milliárd dollár értékű üzlethez juthassanak.

Titkos fegyverüzletek. A Transparency International blogja az elmúlt időszak néhány fontos fegyverüzletét veszi sorra, és egyrészt megállapítja, hogy ezekről a megállapodásokról nagyon kevés tudható, másrészt több esetében is felmerül a kenőpénz és a korrupció gyanúja.

Izraeli nagyhal. A bíróság bűnösnek találta és elítélte a korábbi izraeli miniszterelnököt, Ehud Olmertet, akit egy ingatlanügylet miatt vádoltak korrupcióval. Az ítélet könnyen börtönbüntetést eredményezhet a politikus számára.

Mong Attila