A Fidesz pártalapítványa évi 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt

A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, gyurcsányozós kampányokkal és minden egyébbel segítő CÖF gazdálkodása sajnos nem átlátható, mert az alapítványuk évek óta nem teszi közzé azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülne, kik a CÖF támogatói. Szerencsére azonban a Fidesz pártalapítványa példásan elszámol a pénzügyeivel a nyilvánosság előtt, így azt is közzétette, hogy minden évben 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt. Mivel a pártalapítvány főként állami támogatásból működik, a támogatásokkal így is közpénzt csatornáz át a Fidesz a kedvenc álcivil szervezetéhez.

„Civil Összefogás Fórum” a hivatalos neve a röviden csak CÖF-ként ismert kormánypárti csapatnak, amely Csizmadia László vezetésével mindig teljes mellszélességgel kiáll a kormány és Orbán Viktor mellett. Időnként Békemenetet szerveznek, máskor az ellenzéket lejárató plakátokat és hirdetéseket tesznek közzé, valamint rendszeresen vegzálják a Fidesznek nem tetsző, a kormánnyal kritikus, valódi civil szervezeteket.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Rendszeresen tart a CÖF különböző rendezvényeket is „Civil Akadémia” címmel, de ezeknek az eseményeknek és úgy általában az egész szervezetnek a „civilségét” jól jelzi, hogy ezeken legtöbbször egy kormánypárti politikus vagy megmondóember a meghívott vendég, aki a Fidesz épp aktuális kampányszövegét mondja fel a színpadon.

A legnagyobb CÖF-ös rendezvény pedig a Békemenet, ahol a résztvevők molinókkal vonulva biztosítják szeretetükről és támogatásukról Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fideszt. Idén június 1-jén lesz Békemenet, és Orbán is felszólal rajta.

Ennyi aktivitás persze pénzbe kerül, leginkább az adófizetőknek. A CÖF háttérszervezetét, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA) ugyanis rendszeresen támogatják állami cégek. 2016-ban az MVM-től kaptak 508 millió forint közpénzt, 2020-ban 170 milliót a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől, 2021-ben 25 milliót a Magyar Fejlesztési Banktól és még 40 milliót a Szerencsejáték-cégtől, ami 2022-ben is támogatta őket 70 millióval. És ezek csak azok a támogatások, amiket sikerült kiderítenünk.

Átláthatatlan a CÖF gazdálkodása

A közpénzekkel vastagon kitömött CÖF előszeretettel böngészi a kormánynak nem tetsző civil szervezetek (újságok, korrupcióellenes és emberi jogi szervezetek) pénzügyi beszámolóit, amelyeket azok a törvényeket betartva nyilvánosságra hoznak.

A beszámolók legfontosabb része a kiegészítő melléklet: egy szöveges beszámoló, amiben azt részletezik, hogy pontosan honnan mennyi támogatást kaptak. A CÖF ezen nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján, az azokban közzétett külföldi pályázati támogatások kapcsán hazaárulózza a kipécézett, kormánnyal kritikus szervezeteket.

De miközben a CÖF ezzel támad másokat, a saját alapítványa, a CÖKA a pénzügyi beszámolóihoz nem tölti fel a kiegészítő mellékleteket, vagyis nem hozza nyilvánosságra azt, hogy kik mennyivel támogatják. Márpedig sokat kapnak: a CÖKA 2022-es mérlegében 2021-re vonatkozóan 489 millió, 2022-re pedig 582 millió forint támogatás és adomány szerepel, de az adományozókról – a kiegészítő melléklet hiányában – semmi.

forrás: CÖF/CÖKA

A Fidesz pártalapítványa pénzeli

Szerencsére azonban a kormánypárt hivatalos háttérszervezete, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) nagyon precízen nyilvánosságra hozza a pénzügyi adatait. Természetesen erre a törvény is kötelezi, hiszen – mint minden, az országgyűlési választáson 1% feletti eredményt elérő párt alapítványa – jelentős összegű költségvetési támogatást, vagyis közpénzt kap.

A pártalapítványok állami támogatásának mértéke a pártjuk választási eredményétől függ, így a legtöbb szavazatot szerzett Fidesz alapítványa kapja a legtöbb közpénzt az államkasszából. Csak az elmúlt pár év adatai a PMA pénzügyi beszámolóiból: a dokumentumok szerint 2023-ban 1,59 milliárd forintot, 2022-ben 1,53 milliárd forintot, 2021-ben és 2020-ban, illetve 2019-ben pedig évi 1,46 milliárd forintot kapott az államtól.

A Fidesz pártalapítványa azt is közzéteszi, hogy kiknek mekkora összegű támogatást nyújtott. A PMA honlapján olvasható iratok szerint rendszeresen pénzelik a CÖF-öt:

• 2019 márciusában 60 millió forintot,
• 2020 tavaszán ismét 60 milliót,
• 2021 májusában megint 60 milliót,
• 2022 márciusában 65 millió forintot,
• 2023 februárjában már 70 milliót,
• idén tavasszal pedig 75 millió forintot

adtak a CÖF alapítványának, ami összesen 390 millió forint 6 év alatt. A támogatás célja minden évben ugyanaz volt: a CÖKA azévi „működési költségeinek és programjainak szervezési és lebonyolítási költségeinek támogatása”.

Vagyis a CÖF előadásait, ellenzékszidó reklámjait, a valódi civil szervezeteket vegzáló ügyködését és a Békemenet lebonyolítását támogatja a Fidesz a pártalapítványon keresztül – méghozzá közpénzből, hiszen a PMA nagyrészt abból működik.

A teljes keret jelentős részét kapja a CÖKA

Persze ahhoz képest, hogy a PMA évi 1,5 milliárd forint körüli összeget kap a központi költségvetésből, nem tűnik soknak a CÖF alapítványához ebből évente juttatott 60-70 millió forint. Viszont a Fidesz pártalapítványának beszámolóit átnézve kiderül, hogy „külső szervezetek támogatására” évente csupán minimális összeget költenek, de annak mindig jelentős része landol a CÖF alapítványánál.

2019-ben közel 235 millió forintot osztott szét a PMA, ebből kapott 60 milliót a CÖKA, vagyis a teljes keret majdnem negyedét. 2020-ban a Fidesz pártalapítványa külsős szervezeteknek 155 milliót adott, aminek több mint harmada (60 millió) landolt a CÖF/CÖKA zsebében.

A 2021-ben szétosztott 197 millió forint közel egy harmadát (60 millió), a 2022-ben külsősöknek adott 380 millió majdnem hatodát (65 millió), a 2023-ban elosztott 331 millió forintnak pedig közel az ötödét kapta a CÖKA a Fidesz pártalapítványától.

Részlet a PMA 2023-as beszámolójából

Kölcsönös megbecsülés és kitüntetések

A Fidesz pártalapítványát, a (Szövetség a) Polgári Magyarországért Alapítványt (PMA) 2003-ban hozta létre a párt annak érdekében, hogy a segítségére legyen és „a politikai kultúra fejlesztése érdekében az állampolgári tájékoztatást szélesítse, és politikai képzést valósítson meg”.

A PMA vezetője az alapításától kezdve, 17 éven át Balog Zoltán volt egészen 2021 januárjáig, amikor református püspökké választása miatt lemondott a kuratórium éléről. Utóda az alapítvány addigi főigazgatója, Kavecsánszki Ádám lett. Rajta kívül még ketten vannak az összesen három tagú kuratóriumban: Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Fidesz pártalapítványa és a CÖF közötti régi, szoros együttműködést jól jelzik a kölcsönös kitüntetések is.

A PMA minden évben kiosztja a Polgári Magyarországért Díjat „egy olyan személynek vagy közösségnek, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, mellyel Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget”.

2012 decemberében az elismerést a Békemenet kapta, amelyet abban az évben rendezett meg először, de rögtön három alkalommal – januárban, márciusban és októberben is – a CÖF. A díjat a CÖF/CÖKA vezetőjének, Csizmadia Lászlónak a PMA kuratóriumának elnöke, Balog Zoltán adta át, aki akkor néhány hónapja már az emberi erőforrások minisztere volt a kormányban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke (b) és Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye (k) átadja Csizmadia Lászlónak a Békemenet szervezőjének (j) a Polgári Magyarországért Díjat a Hotel Gellértben 2012. december 21-én. (fotó: MTI/Beliczay László)

A díjátadón Kövér László azt mondta, hogy a Békemenetekkel „a polgári Magyarország meg tudta védeni kormányát, az egész országot és a demokráciát”, illetve azt az elvet, hogy „a nép akaratát nem írhatják felül magukat felvilágosult médiaértelmiséginek gondoló zsoldosok, és nem írhatják felül az üzleti hasznot az egyetlen értéknek gondoló oligarchák sem”.

Néhány évvel később, 2016 áprilisában az akkor már negyedik éve miniszterkedő Balog Zoltán kinevezte a CÖF/CÖKA vezetőjét, Csizmadia Lászlót a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tanácsának elnökévé. A NEA egy állami program, ami költségvetési forrásból támogatja a civil szervezeteket – a Városi Civil Alaphoz hasonlóan főleg a kormányközelieket.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (k) átadja a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa elnöki kinevezési megbízólevelét Csizmadia Lászlónak 2016. április 7-én. (fotó: MTI/Illyés Tibor

Balog Zoltán hat évnyi miniszterség után 2018-ban visszavonult a politikától, de csak részben, mert a Fidesz pártalapítványának ezután is ő maradt a vezetője. 2020 november elején a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspökévé választották, ami talán nem véletlen annak fényében, hogy az ő elnökletével működő Fidesz-alapítvány rendszeresen pénzelte ezt az egyházkerületet és más református szervezeteket is.

Balog Zoltán végül 2021 januárjában mondott le a pártalapítvány éléről, amikor beiktatták a püspöki hivatalba. Egy hónappal később, 2021 februárjában pedig a volt EMMI-minisztert választotta a Magyarországi Református Egyház új összetételű zsinata a testület lelkészi elnökévé, vagyis az egyház vezetőjévé.

Ezután érezte úgy a CÖF, hogy eljött a viszonzás ideje és Balog méltó az elismerésükre: 2021 júniusában Szellemi Honvédő díjat adtak a fideszes miniszterből püspökké avanzsált Balognak. A díjat Csizmadia László nyújtotta át részére (címlapképünkön – a szerk.), előtte pedig ifj. Lomniczi Zoltán, a CÖF jogásza méltatta:

„Főtisztelendő Püspök úr eddigi élete azt az üzenetet hordozza számunkra, hogy igenis lehet egyszerre kereszténynek és felvilágosultnak, valamint magyarnak és hagyománytisztelő hazafinak lennünk, hogy a nemzeti sajátosságaink felvállalásával, és a haza érdekét végig oltalmazón is büszkén találhatjuk meg, s foglalhatjuk el helyünket az erős nemzetek Európájában. De Püspök úr eddig beteljesült hivatáspályája azt is sugallja nekünk, hogy lehet egyszerre az egyént, és a nagyobb közösséget is szolgálni;  mert igen, ez a nemes pálya, amely mindvégig a szűkebb és tágabb közösséget, azaz együvé tartozásunkat segítette, és segíti továbbra is kötelességgel, egy alázattal teli szolgálat.”

A Civil Összefogás Fórum nevű szervezet kormánypárti kötődésének nemcsak az egykori fideszes EMMI-miniszter kitüntetése az ékes bizonyítéka, hanem az is, hogy a rendezvényen ott volt Varga Judit akkori igazságügyi miniszter is. Varga szerint „soha nem volt még akkora szükség a szellemi honvédelemre, mint napjainkban!”.

Balog Zoltán és Varga Judit a CÖF rendezvényén 2021 júniusában (fotó: Varga/Facebook)

A miniszter asszony egyébként a Facebook-oldalán más kormánypárti politikusokhoz hasonlóan rendszeresen megosztotta a Békemenet felhívásait is, ami szintén jól mutatja azt, hogy a CÖF csak a nevében civil. Mindenesetre vígan működik tovább a különböző állami támogatásokból és a rejtélyes ismeretlen adományokból, miközben Varga és Balog idén év elején Novák Katalin köztársasági elnökkel belebukott a pedofilos kegyelmi botrányba.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Csizmadia László, a CÖF-CÖKA-CET elnöke (j) átadja a Szellemi Honvédő díjat Balog Zoltánnak, a Polgári Magyarországért Alapítvány korábbi elnökének az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2021. június 11-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)