Elnöki kegyelmek az elmúlt 20 évben: Novák Katalin több rekordot is megdöntött

Múlt hét végén nagy port kavart Novák Katalin köztársasági elnök lemondása, ami azután történt, hogy kiderült, kegyelmet adott egy pedofil elkövető bűntársának. Ennek apropóján infografikákon ábrázoltuk, hogyan alakult az elmúlt években a kegyelmi kérelmek száma, mennyit fogadtak és utasítottak el 2002 óta a köztársasági elnökök. Az adatok alapján Novák Katalin kevesebb mint kétéves regnálása alatt több rekordot is felállított. Emellett annak is utánajártunk, hogy pontosan mi a kegyelmezés funkciója, és melyek voltak a nagyobb nyilvánosságot kapott ügyek az elmúlt két évtizedben.

„Bocsánatot kérek azoktól, akik most úgy érzik, cserben hagyom őket, akik most úgy érzik, hogy a gyűlölet legyőzte a szeretetet” – ezekkel a szavakkal jelentette be lemondását 2023. február 10-én Novák Katalin köztársasági elnök, aki a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének adott elnöki kegyelem miatti közfelháborodás miatt távozott tisztségéből. Infografikákon mutatjuk, hogy 2002 óta évente hány kegyelmi kérvényt fogadtak és utasítottak el az eddigi köztársasági elnökök, és összegyűjtöttük azt is, hogy melyek voltak az elmúlt évek leghíresebb kegyelmi ügyei, és mi a menete a kegyelmi eljárásnak.

Kevesebb mint tíz nap vezetett Novák lemondásáig

Február másodikán írta meg a 444.hu, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil ex-igazgatóját fedező igazgatóhelyettesnek, K. Endrének. A független média azt kezdte találgatni, mi állhat a háttérben: a 444.hu arra jutott, hogy K. Endre otthonosan mozgott a Felcsút környéki fideszes világban, de mások is a férfi jó kapcsolatairól beszéltek.

A kormánymédia előbb névtelen cikkben mentegette Novák Katalint, mondván, „pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem”. Később Gyurcsány nevét emlegették, és azt bizonygatták, hogy ha a jobboldalon valaki hibázik, annak legalább van következménye. A kegyelmi döntés érintettje Facebook-posztban tagadta bűnösségét, boszorkányüldözésről beszélve. Közel egy hét csendet követően Orbán Viktor is megszólalt: a miniszterelnök február 8-án alkotmánymódosítást jelentett be, ami alapján a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.

Novák ezt követően katari útját megszakítva hazajött, és Orbán bejelentése után két nappal, múlt szombaton jelentette be lemondását. Ezzel ő lett a második köztársasági elnök, aki nem tölti ki ötéves hivatali idejét – legutóbb 2012-ben Schmitt Pál mondott le idő előtt a tisztségről, aki a doktori disszertációja körüli plágiumbotrány miatt kényszerült erre a döntésre.

 

Novák lemondásával egyidőben az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit is visszavonult a közélettől, exférje, Magyar Péter pedig lemondott állami cégeknél betöltött pozícióiról, és kemény hangon bírálta a kormánypártot. „Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba…” – írta Facebook- posztjában. Vasárnap aztán a Partizánnak adott interjút.

A botrány kapcsán összeszedtük, mit lehet tudni a kegyelmi eljárásokról.

Ritkán adnak kegyelmet az államfők

A kegyelmi eljárások részletei nem nyilvánosak, a döntéseket pedig nem kötelező megindokolni – mindössze éves statisztika érhető el róluk az Igazságügyi Minisztérium aloldalán. A táblázatban az látható, hogy hány kérelem érkezett be összesen, és ezek közül mennyi került elfogadásra és elutasításra 2002 óta.

 

Az adatok alapján

az elmúlt 21 évben összesen 413 ember részesült kegyelemben.

Ez az összes beérkezett kérelem alig több mint két százaléka, vagyis a kérelmek nagy részét elutasította az aktuális köztársasági elnök.

A legtöbb kérelem, közel 1400 darab 2007-ben érkezett a köztársasági elnökhöz (aki ekkor Sólyom László volt), de a kétezres évek elején-közepén meglehetősen gyakori volt az ezer feletti szám. Ez 2007 után valamelyest csökkent, az elmúlt 5 évben jellemzően 400-500 körülire volt tehető a kegyelmi kérelmek száma, amelyeket a köztársasági elnök kapott.

Novák Katalin rekorder lett

Bár a kegyelmi kérelmek száma csökkent az évek során, Novák Katalinnak, aki 2022. május 10-én lépett hivatalba, és kevesebb mint két évig volt köztársasági elnök, így is sikerült néhány rekordot megdöntenie ezen a téren.

 

Novák 2023-ban összesen 40 esetben döntött amellett, hogy gyakorolja kegyelmi jogkörét, ez az elmúlt közel húsz év legmagasabb száma.

Legutóbb 2004-ben fordult elő olyan, hogy 40 feletti esetben bírálta el a köztársasági elnök pozitívan a beérkező kegyelmi kérelmeket. Az akkori államfő Mádl Ferenc volt, aki a NER-rel szemben egyre inkább kritikussá váló Varga Judit exférjéhez is kötődik, mivel Magyar Péter nagyanyjának a testvére volt.

A legkevesebb kérelmet Áder János hagyta jóvá, aki 2012-től két cikluson keresztül regnált köztársasági elnökként. Áder 2014-ben és négy évvel később, 2018-ban is mindössze négy kérelmet bírált el pozitívan.

 

Novák Katalin elnöksége abból a szempontból is kiemelkedő ezen a téren, hogy ő az összes kérelem 9 %-át pozitívan bírálta el – ilyen magas arány soha nem volt az elmúlt 21 évben. A korábbi években a pozitív döntések aránya jellemzően 2-3 százalék körül alakult.  A legszigorúbb ebben az esetben is Áder János volt, aki 2014-ben mindössze a kérelmek 0,53 százalékát hagyta jóvá.

Több korábbi kegyelmi ügy kapott nyilvánosságot

Bár a kegyelmi döntések nem nyilvánosak (ez egyébként nem minden országban van így, vannak helyek, ahol jóval több információ érhető el a döntésekről), az ügyek egy része nagy sajtónyilvánosságot kapott. Például 2023. április 27-én, a pápa magyarországi látogatásának apropóján Novák Katalin egyetlen nap alatt 22 kegyelmet hagyott jóvá, köztük a Hunnia-per hat vádlottját is kegyelemben részesítette. Így szabadult Budaházy György is, akit korábban jogerősen hat évre börtönre ítélt a bíróság. 2022 decemberében a per másik hét vádlottja is kegyelmet kapott Nováktól.

A korábbi köztársasági elnökök alatt is voltak híresebb kegyelmi ügyek, amelyek bejárták a magyar médiát. Áder János 2022-ben kegyelmezett meg Jancsula Dezső pécsi tanárnak, aki az iskola előtt tiltott helyen cigarettázó 16 éves fiúval került konfliktusba, s emiatt a bíróság 170 ezer forintos pénzbüntetést rótt ki rá. Ugyanebben az évben írta meg a 24.hu, hogy titokban kegyelmet kaphatott az öt év börtönre ítélt volt balmazújvárosi polgármester.

Szintén Áder kegyelmi döntésének köszönhető, hogy egy bántalmazó férjét megkéselő nőnek enyhítettek a büntetésén 2021-ben, 2018-ban pedig Geréb Ágnesnek adott kegyelmet az államfő, aki ellen otthonszülési ügyek miatt emeltek vádat, és jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélték.

Sólyom László 2006-ban engedte el, illetve csökkentette a csalásért elítélt szentesi orvosok börtönbüntetését. 2002-ben pedig Mádl Ferenc köztársasági elnök adott kegyelmet a nevelőapja megölése miatt elítélt Simek Kittinek.

A kegyelem a jog korrigálása lehet

Az egyéni kegyelmezés jogát a köztársasági elnök gyakorolja, ennek háromféle típusa lehet:

• az eljárási kegyelem a büntetőeljárás megszüntetésére irányul, és azelőtt lehet benyújtani, mielőtt jogerősen befejeződik az eljárás
• a végrehajtási kegyelem az ítélet jogerőre emelkedését követően, a még végre nem hajtott büntetések elengedésére vagy mérséklésére irányul
• a kegyelmi mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok megszüntetését jelenti

Tóth Balázs, az Átlátszó jogásza elmondta:

a kegyelem azért van, mert a jog tökéletlen, ezért azt az erkölcs néha korrigálhatja.

Alapvetően két esetben lehet indokolt: az egyik, amikor nagyon erős erkölcsi indokok szólnak amellett, hogy ne az legyen a végső döntés, ami a jogból következik. Erre példa a már említett Simek Kitti ügye. A lány alvó nevelőapját ölte meg, aki sorozatosan bántalmazta őt és súlyosan beteg édesanyját, de ide sorolható Binder Györgyi esete is, aki 1993-ban hajtott végre eutanáziát a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, nagy fájdalmakkal élő lányán, annak kérésére. 1996-ben Göncz Árpád adott kegyelmet a nőnek. Mindkét ügy emberölésnek számít jogilag – a kegyelem azonban lehetőséget ad egyéb tényezők figyelembevételére is.

A másik, amikor az ítélet meghozatalát követően áll be olyan helyzet az elítélt életében vagy állapotában, amire tekintettel indokolt lehet a büntetés elengedése. Ilyen például, ha valakinél halálos betegséget diagnosztizálnak, a kegyelem ugyanis így lehetőséget biztosít arra, hogy élete utolsó heteit a családja körében töltse, elbúcsúzzon a szeretteitől.

Jogászok szerint több sebből vérzik az alkotmánymódosítás

Az Orbán Viktor által kezdeményezett alkotmánymódosításról, ami alapján elnöki kegyelem nem lehetséges a kiskorú sértett esetén, az Átlátszó ügyvédje úgy fogalmazott, hogy több probléma is van vele. Egyrészt, ha a sértett nem gyerek, de a szóban forgó cselekmény gyerek sérelmére elkövetett cselekményhez kapcsolódik, akkor lehet kegyelmet adni – így egyáltalán nem biztos, hogy K. Endre nem kaphatott volna jogszerűen kegyelmet. Másrészt pedig az alkotmánymódosítás például a már említett Binder Györgyi kegyelmét kizárná, aki szenvedő gyermekén hajtott végre eutanáziát.

Karsai Dániel, az életvégi döntés jogáért harcoló ügyvéd a napokban Facebook-posztjában szintén hibásnak nevezte az alkotmánymódosítást, meglátása szerint „nem lehet egyes bűncselekmény-fajták korlátozásával megakadályozni az elnöki kegyelem visszaélésszerű alkalmazását”.

A kegyelmi kérelmek elbírálásában nemcsak a köztársasági elnöknek van szerepe, azokat az igazságügyi miniszter terjeszti fel a köztársasági elnöknek, és ő is írja a végén alá. A kegyelmet kapott K. Endre esetében Varga Judit felelt ezért, hiszen 2023 júliusáig ő volt az igazságügyi miniszter. A Mi Hazánkhoz köthető Magyar Jelen információi szerint egyébként az egykori miniszter nem javasolta a kegyelmet K .Endrének, Novák Katalin azonban ennek ellenére a kegyelem megadása mellett döntött.

A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy a rendszerváltás óta nem igazán fordult elő hazánkban olyan eset, hogy az igazságügyi miniszter ne ellenjegyezzen  egy kegyelmi határozatot. Legutóbb erre 1998-ban volt példa, amikor Göncz Árpád elnöki végrehajtási kegyelmet adott Kunos Péter bankárnak, az egykori Agrobank vezérigazgatójának. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter azonban nem ellenjegyezte a határozatot. Döntését azzal indokolta, hogy az igazságügyi orvosszakértő véleménye nem támasztja alá a kegyelmet.

Szabó Krisztián – Szopkó Zita

Címlapkép: Novák Katalin és Áder János (fotó: Facebook/Novák Katalin)